A lengyel fejlesztési miniszterhelyettes, Krzysztof Mazur szerint korábban soha annyi német cég nem érdeklődött lengyelországi beruházás iránt, mint most. A koronavírus hatására jelentősen átrendeződhetnek a globális ellátási láncok, és ennek Kelet-Európa lehet az egyik nyertese – mondta Mazur egy lengyel üzleti lapnak, a wnp.pl-nek adott interjújában.
A miniszterhelyettes által említett folyamat már évek óta elindult, de a járvány felgyorsítja. Kína évtizedeken át működött a világ gyáraként, ez a helyzet azonban elkezdett megváltozni, több tényező hatására. Egyrészt a kínai bérek növekedésével az alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek (összeszerelés) fokozatosan kerülnek át a szegényebb ázsiai vagy afrikai országokba.
Másrészt az egyre élesedő amerikai-kínai szembenállás hatására szintén elindult a gyártókapacitások áttelepítése harmadik országokba, már csak azért is, hogy elkerüljék a Kínából származó termékekre vonatkozó amerikai vámokat (vagy éppen a szellemi tulajdonjogok védelme miatt). A kínai gyártás leépítése ráadásul egybeesik a kínai kormányzat szándékával, amely az összeszerelés és az export helyett a fogyasztást és a magasabb hozzáadott értékű, több tudást igénylő termékek előállítását helyezné előtérbe.
A koronavírus – egészen pontosan az ellátási piacok bizonytalanná válása – pedig újabb okot adott a nyugati cégeknek arra, hogy csökkentsék a kínai gyártás arányát. A lengyel miniszterhelyettes szerint a délkelet-ázsiai és a kelet-európai országok versenyezhetnek egymással az átcsoportosítandó gyártókapacitásokért. Mazur szerint ha a francia és a német cégeknél a biztonságos ellátás, a székhelyhez való közelség fontos szempont lesz, akkor értelemszerűen Kelet-Európára esik majd a választásuk.
Mazur a német kereskedelmi kamara (amelyeknek kulcsszerepe van a német befektetéseknél) vezetőitől úgy tudja, hogy a német cégek részéről most “nagyon nagy az érdeklődés Lengyelország iránt”. A kamara több Lengyelországról érdeklődő e-mailt kapott a legutóbb hónapban, mint bármikor korábban. “Az e-maileket pedig talán valós befektetések követik. Nem csupán összeszerelő üzemek, hanem magas hozzáadott értékű iparágak is” – bizakodik Mazur.
