Nagy bajban van a német autóipar, mert nem tud elegendő akkumulátort vásárolni az elektromos autóihoz. Már a Tesla óriásgyárát is megváltóként várták, hogy Németországban építsék fel, de erről még mindig nincs döntés. Peter Altmaier gazdasági miniszter inkább uniós és állami támogatással építene több milliárd euróért a kontinensen akkumulátor gyárakat. Magyarországgal is számolnak.

Lendületesen vetette bele magát a dízel- és egyéb környezetvédelmi botrányokkal megtépázott német autóipar az e-mobilitásba. Létrehoztak egy Nemzeti Elektromobilitási Platformot (NPE) is, ami azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra széles körben terjedjenek el az elektromos autók. Ezt a célt nemrég éppen két évvel tolták el, de igazából ez is teljesen irreális. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint ugyanis 2017-ben még csak 110 ezer elektromos autó volt a német utakon^*beleértve ebben a teljesen elektromos, és a tölthető hibrid autókat. Ezzel Németország sereghajtó a nagyobb gazdaságok között, még Franciaországban is több e-autó van az utakon. Sőt, az ötödakkora Hollandiában és az ötmilliós Norvégiában is több elektromos autó van.

Az alábbi grafikonon azt is láthatjuk, hogy más országokhoz képest lassabban növekszik a németeknél az e-mobilitás. De azt is kiszámoltuk, hogy az autók mekkora része elektromos. Ebben is gyengén teljesítenek a németek, még az Egyesült Államokban is nagyobb volt 2017-ben az e-autók aránya.

A világon az IEA adatai szerint 3,1 millió e-autó van, ami az összesen 1 milliárd személyautóhoz képest elhanyagolható, csupán 0,3 százalék. De az egyes országok között persze óriási különbségek vannak. A németek szeretnének innovatívnak tűnni, és az új technológiában is megtalálni a helyüket. Már csak azért is lenne fontos, mert becslések szerint az ország gazdasági teljesítményének 8 százalékát adja az autóipar. 

Szinte minden német autógyár elkötelezte magát az elektromos meghajtás mellet, a napokban például az Audi mutatta be elektromos meghajtású modelljeit, amiket részben Győrben fognak gyártani. A VW tervei szerint évi 100 ezer elektromos autót gyártana, de egyszerűen nincs elég akkumulátor hozzá. Herbert Dies, a VW vezetője szerint idén 70 ezer e-Golfot gyártanának, de az akkumulátor hiány miatt, jó ha a felét sikerül. Nem csoda, hogy bajban vannak: a világ teljes lítium-ion akkumulátor gyártási kapacitásának csak 5,5 százaléka van az EU-ban.

Forrás: Roadmap for an Integrated Cell and Battery Production in Germany

Ráadásul a legfontosabb kitermelőhelyek is messze vannak Európától, ezért ide drágán lehet az alapanyagot is importálni. A nyersanyag kitermelésben egyébként sem igazán erősek az európai cégek, főként amerikai, ausztrál és kanadai vállalatok vannak ebben otthon, de a kínaiak is fejlődnek ezen a téren, főként Afrikában. Márpedig az európai cégeknek így nehéz alapanyaghoz jutni.

Tovább nehezíti egy európai akkumulátor gyár létrejöttét, hogy ez csak megfelelően nagy termelési kapacitás mellett éri meg, amit csak a legnagyobb vállalatok tudnak finanszírozni. Ehhez nagy segítség az amerikai tőkepiac vagy a kínai állami szerepvállalás. Mind a kettő hiányzik Európában. Egy nulláról felhúzott gyár költségét több milliárd euróra becsülik, ez óriási üzleti kockázat. Németországban már évek óta dolgoznak azon, hogy ezt valahogy piaci alapon megoldják, de nem sikerült megoldani a fent említett NPE keretében. 

Pedig a németek alaposan utánaszámoltak, hogy hol lennének ehhez megfelelőek a feltételek. Németország mellett a visegrádi országokat is megvizsgálták. Az olcsóbb energiaköltségek és a munkaerő mellett nagy előny lenne, hogy itt épültek ki az elmúlt 20 évben a német autóipar jelentős termelési kapacitásai. Ennek egyrészt fontos szerepe volt az országok fejlődésében, de most nekünk is komoly veszélyt jelent, hogy a németek lemaradni látszanak a globális elektromos autó versenyben. De Magyarország nem áll jól a németek számításai szerint, a legkevésbé nálunk éri meg szerintük akkumulátor gyárat építeni (ennek ellenére több akkumulátor-gyár is van, illetve létesül Magyarországon):

Megjegyzés: 1-5-ig adható pontok, az 5-ös a legjobb, 1-es a legrosszabb. Forrás: Roadmap for an Integrated Cell and Battery Production in Germany

Érdekes megfigyelni, hogy Magyarország a gazdasági stabilitás és az innovációs ökoszisztéma kategóriában is a lehető legrosszabb osztályzatot kapta a német szerzőktől. Akik viszont értékelik, hogy alacsony a társasági adó, és sok támogatás érhető el.

A német ZVEI villamosipari egyesület évek óta dolgozik egy német nagy méretű akkumulátorgyár ötletén. A 2-3 milliárd eurós beruházással a legfőbb gond, hogy nem lehet fokozatosan felhúzni, egyben lenne csak értelmes a termelést megkezdeni. Ez ráadásul nem egy jól profitáló iparág, már csak a sokszor állami támogatásokkal megtámogatott ázsiai konkurencia miatt sem. Az állam szempontjából sem igazán érdekes, mert a forintban ezer milliárdos nagyságrendű beruházás csak körülbelül ezer közvetlen, és 3-4 ezer közvetett munkahelyet hozna létre.

Mindezek fényében úgy nézett ki, hogy a németek már le is tesznek a Made in Germany autós akkumulátorokról. Ehhez képest Peter Altmaier gazdasági miniszter szeptember 19-én brüsszeli tárgyalásán dobta fel, hogyha piaci alapon nem megy, akkor szálljon be az állam és az EU. November 13-ra Berlinbe tárgyalásra hívta ehhez a legjelentősebb európai érdekelt cégeket. De nem csak egy magán ötletről van szó, ugyanis az EU energetikai biztosa, Maroš Šefčovič is támogatásáról biztosította. A Tagesspiegel úgy értesült, hogy már konkrét tervek vannak egy közös lengyel-német gyárépítésre a Lausitz nevű határ menti régióban.

Nem lenne véletlen, ha nem Németországban akarnák a gyárat megépíteni végül, ugyanis a német gazdaságnak van egy óriási versenyhátránya: nagyon drága az energia. A villamos áram ára egyenesen Németországban az egyik legdrágább az EU-ban, márpedig az akkumulátor gyártás egy energiaigényes folyamat. Egy kilowattóra akkumulátor kapacitás előállítása 350-650 MJ energiát igényel, és 150-200 kg szén-dioxid ekvivalens kibocsátással jár.

A német és az európai hozzáállás változása különös, mert az EU eddig dömpingvámokkal sújtotta például a kínai napelemeket, mert az ottani cégek az állami támogatások hatására 10-50 százalékkal olcsóbban tudták adni a termékeket, mint a valós áruk – ezt éppen idén augusztusban törölték el. Az akkumulátorok piacán is sejthető, hogy a kínai cégek jelentős állami támogatásokat kapnak, de annyira kell az áramforrás, hogy emiatt már nem szabtak ki büntetővámokat. Sőt, a német BMW annyira megörült, hogy amikor a kínai CATL bejelentette, hogy első európai akkumulátor gyárát a kelet-német Erfurtban nyitja meg, akkor le is kötötte a kapacitásaikat. Ez egy óriási üzlet, a BMW sajtóhírek szerint a következő években 4 milliárd euró értékben tervez akkumulátorokat vásárolni, ebből 1,5 milliárdot költenének el a kínai cég német gyáránál. 

Ha valóban létrejönnének európai és német, állami és uniós forrásból épült akkumulátor gyárak, akkor más országok, így például a vámok kivetésében nagyon szorgos Egyesült Államok is léphetne az európai autógyártók ellen. Különösen azért, mert Donald Trump amerikai elnök egyik kedvenc visszatérő témája, hogy az európaiak kihasználják az amerikaikat, és elárasztják autóikkal az Egyesült Államokat, és nagyon szeretne az európai autókra különadót kivetni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech akkumulátor elektromos autó németország Olvasson tovább a kategóriában