Az orosz elnök első atomparancsa nagyrészt blöff volt, de ettől még nem nyugodhatunk meg. További félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat az orosz vezetés.
A civilek nem jutnak ki, az élelmiszer nem jut be, az ukránok nem adják meg magukat, az oroszok nem akarnak túl sok embert veszíteni. Ha ezek egyike sem változik, Mariupol előbb hal éhen, mint hogy hagyományos értelemben elfoglalják.
Az Ukrajnából külföldi ismerősökhöz menekülők jó eséllyel nemcsak a szomszédos országokból, hanem akár még a kontinensről is továbbállnak.
Elkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.
Az oroszok sok harceszközt hagynak hátra látszólag működőképes állapotban, de valószínűleg csak egy kisebb részüket tudják az ukránok ténylegesen szolgálatba állítani.
Ha minden uniós háztartásban megelégednének egy fokkal kevesebbel, akkor idén több milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kellene venni Oroszországtól.
Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.
Május-júniusban könnyen elképzelhető 10 százalék feletti infláció, éves átlagban pedig jobb esetben 7-8, rosszabb helyzetben 9 százalék körüli pénzromlásra számíthatunk.
Az enyhébb idő és a havazás után a hét nagy részén erős fagyok és derültebb idő várható, ami a technikai fölényben lévő támadóknak kedvez.
A teljes jogú tagságnak számos olyan alternatívája van, amelyre jó példákat lehet hozni, ezeket mutatja be szakértő szerzőnk.