Az Európai Unió földgázfelhasználásának 90 százalékát importálja, Oroszország részesedése 40 százalék. Kifejezetten a gázimporton belül az orosz arány 45 százalék, míg a kőolajnál ez 27, a szénnél 46 százalék. Ez az az orosz energiafegyver, amelyet Ukrajna megtámadása után az EU minél előbb szeretne hatástalanítani, ezért az Európai Bizottság kedden előállt egy javaslatcsomaggal, amelyben részletezi, hogyan válhat Európa függetlenné az orosz fosszilis energiahordozóktól, elsősorban a földgáztól.
A mostani fűtési szezonra már biztosított az elegendő gáz, de hogy a következőben se fagyjon meg Európa, a terv szerint az uniós gáztározókat október 1-ig 90 százalékos szintre fel kell tölteni. Annak érdekében, hogy a Gazprom tulajdonában lévő tározók töltöttsége se maradjon el ettől, ezeket a létesítményeket a javaslat szerint stratégiai infrastruktúrává kell nyilvánítani, azaz korlátozzák a tulajdonos vállalat döntési szabadságát. (A Gazprom uniós tározóinak töltöttsége jelenleg csak 16 százalékos, szemben a többi 44 százalékos szintjével, ami felveti a piactorzító szándékot.)
A javaslat fontos része a források diverzifikációja, vagyis az orosz import egy részének lecserélése más forrásra. A cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növelésével 50 milliárd köbméter orosz eredetű behozatal váltható ki, míg a csővezetékeken keresztül 10 milliárd, már ebben az évben. A biometán termelésének felfuttatásával további 3,5 milliárd köbméterrel csökken az importkényszer.
A számítás szerint 14 milliárd köbmétert lehetne spórolni egyebek mellett azzal, ha az uniós otthonokban egy fokkal alacsonyabbra állítják a termosztátokat, a hőszivattyúk gyorsított telepítésével pedig 1,5 milliárdot, szintén már az idén. Az áramtermelésben a szél- és naperőművek felgyorsított telepítésével 20 milliárd köbméter földgáz importja váltható ki 2022-ben.
A dokumentum tartalmaz egy 2030-as kitekintést is, hiszen a politikai nyilatkozatok szerint ekkorra tartják reálisnak az orosz energiaimporttól való teljes megszabadulást. Az alternatív forrásból érkező importszámok (50+10 milliárd köbméter) itt is ugyanazok, ezen az időtávon ugyanis már a megújuló energiaforrások felpörgetésén van a hangsúly. Az évtized végére a biometán már 35 milliárd köbméter importált földgázt helyettesíthet, míg a megújuló forrásból előállított hidrogén – amelynek egy része importból származna – 34-68,5 milliárdot. (Látszik, hogy ez a terv legbizonytalanabb része, a zöld hidrogén gazdaságos előállítása ugyanis egyelőre nem megoldott.)
Ekkorra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését szolgáló intézkedések nyomán a nap- és szélerőművek 170 milliárd köbméter földgáz importját teszik feleslegessé az áramtermelésben. A háztartásoknál ez az érték 35 milliárd köbméter, köszönhetően az említett hőszivattyúknak. A lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása további 38 milliárd köbmétert vált ki, amelyet a már említett egyfokos fűtési spórolás 10 milliárddal toldana meg 2030-ban. (A csökkenésnek valószínűleg az az oka, hogy a tervek megvalósulása esetén az évtized végén már kevesebb lakásban fűtenek majd gázzal, mint jelenleg.)
Ezt biztosan nem hallja örömmel, aki már eddig is erősen spórolni kényszerült a fűtéssel, de az legalább jó hír, hogy az Európai Bizottsága ezúttal abszolút nyitott a nehéz helyzetben lévő fogyasztók – a lakosság, valamint a kis és közepes vállalkozások – megsegítésére. A dokumentumban szereplő adat szerint február közepéig a tagállami intézkedések 71 millió háztartás és több millió vállalkozás terheit enyhítették.
A célok elérése érdekében az Európai Bizottság az energiaintenzív iparágakban olyan innovációkat támogatna, amelyek a fosszilis energiahordozók kiváltását célozzák, és szükségesnek tartják az ilyen energiatermelést szolgáló projektek rövidített és egyszerűsített engedélyezését. Erről májusban jelenik majd meg egy bizottsági ajánlás.
