Noha Magyarországra is nagy számban érkeznek az orosz invázió elől menekülő ukránok, a menedékkérők száma viszonylag alacsony: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerdai közlése szerint 1514 fő, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint több mint 200 ezren jöttek az országba Ukrajnából. A menekültek ugyanis többnyire továbbutaznak, ami a Magyarországon és más európai országokban élő ukrajnai születésű lakosság nagysága miatt egyáltalán nem meglepő, a menekülők más országokban ugyanis nagyobb eséllyel lelnek rokonokra és barátokra, mint nálunk.
Az Eurostat által figyelt országok közül legnépesebb ukrajnai születésű populáció Csehországban él a tavalyi adatok szerint, és Spanyolországban is több Ukrajnából odatelepült lakost tartottak nyilván, mint Magyarországon. Igaz, az uniós statisztikai hivatal adatai meglehetősen hiányosak, amint az alábbi térképen is látszik, például Németországra nézve sincs információ, ahol más források szerint szintén nagy számban élnek Ukrajnából emigráltak.
Jelentős ukrán diaszpórák találhatók továbbá az unión kívül, az országból elvándorlóknak ugyanis csak alig több, mint 20 százaléka telepedett le a közép- és nyugat-európai országokban. Az Ukrajnából elszármazottak közül a legtöbben éppen a támadó Oroszországban élnek, de ők döntő részben olyan oroszul beszélők, akik már 2014 előtt vagy a kelet-ukrajnai háború akkori kirobbanását követően települtek át. A második legnagyobb, 1,4 millió főt számláló diaszpóra Kanadában található, ahol városok és közterületek nevei is utalnak a generációk óta jelenlévő ukrán kisebbségre.
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy az Ukrajnát elhagyók közel öt százaléka harmadik országbeli, akik hazájukba igyekezhetnek visszatérni, illetve Magyarországra vélhetően nagyobb arányban érkeznek kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok, mint például Lengyelországba, ahova a legtöbben menekültek a háború kezdete óta a támadás alatt álló országból.
A vándorlással kapcsolatos további lényeges adalék, hogy nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországból is elkezdtek menekülni emberek, az utóbbiból főként a háború ellenzői és a gazdasági szankciók kárvallottjai: Finnországba naponta hétszáz orosz érkezik a Szentpétervár és Helsinki közötti ingázó vonatokon. De Isztambulba, Tbiliszibe, Jerevánba és közép-ázsiai városokba is sok orosz állampolgár érkezik, legalábbis egy időre, és nem kifejezetten turisztikai céllal.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
