Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. március 12. 18:30 Világ

Végignézi-e a világ, ahogy éhen hal több százezer ember Ukrajnában?

Ahogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja a harmadik hetébe lépett, tisztán kirajzolódnak a villámháború kudarca utáni orosz katonai stratégia legfontosabb pontjai. Ezek közül négyet érdemes kiemelni:

  1. Folyamatosan támadják a reptereket, hogy a megmaradt ukrán légierő minél kevesebb helyről tudjon üzemelni, míg végül el nem pusztítják az utolsó harci repülőket is. Ezzel azt is elérik, hogy ha a Nyugat végül rá is szánná magát vadászgépek átadására Ukrajna számára, akkor azoknak nem lenne honnan bevetésre indulniuk.
  2. Kitartó rakéta- és légicsapásokkal pusztítják az ukrán hadsereget kiszolgáló hadiipari üzemeket, például a zsitomiri, páncélosokat gyártó és javító komplexumot vagy azt a lucki üzemet, amely Ukrajnában egyedül volt képes a MiG-29-es vadászgépek hajtóművének szervizelésére és javítására.
  3. Az emberveszteségek pótlására részben külföldi „önkénteseket” visznek az oroszok Ukrajnába. Az eddig megjelent beszámolók szerint ezek valószínűleg inkább szír kormánykatonák és közel-keleti zsoldosok lesznek.
  4. Az ukrán vonalak mélységi áttörésére irányuló erőfeszítések helyett az oroszok az erőik egyre nagyobb részét fordítják az elért ukrán városok bekerítésének befejezésére, a már körbevett települések esetében pedig az elszigetelés hermetikussá tételére. Közben szisztematikusan rombolják az ellátó infrastruktúrájukat (víz, áram, gáz, kommunikációs hálózatok), valamint az élelmiszer-készleteiket – ma reggel egyebek mellett egy fagyasztott élelmiszereket tároló kijevi raktárat semmisítettek meg.

Az utolsó pontot legjobban az utánpótlásától lassan már két hete elvágott Mariupol esetében figyelhetjük meg. Miközben más, kisebb, kevésbé fontos településekről (például az északkeleti Szumiból) az oroszok az elmúlt napokban alapvetően engedték távozni a lakosság egy részét, az Azovi-tenger partján fekvő városnál ezt eddig mindig megakadályozták. Bár már hat napon át volt szó a menekülés lehetővé tételéről, ez eddig rendre kudarcba fulladt, és azt sem tették lehetővé, hogy ukrán segélyszállítmányok elérjék Mariupolt. (Amikor ez a cikk megjelenik, a mai kísérlet eredménye még nem teljesen világos, de mivel állandó ágyúzásról jöttek hírek, valószínűleg ez sem lesz sikeresebb a korábbiaknál.)

A város ukrán vezetése szerint a korábban közel félmilliós városban még mindig 300 ezren vannak, az élelem már csak néhány napra elég, az ivóvíz-szolgáltatás elvágása pedig csak azért nem okozott máris tömeges szomjazást, mert az utóbbi egy hét havazása lehetővé tette, hogy a lakók a havat megolvasztva tudjanak inni.

A Nemzetközi Vöröskereszt Mariupolban lévő munkatársa ma arról számolt be, hogy az általuk üzemeltetett óvóhelyen

  • nincs se víz, se áram, se gáz, ami azt jelenti, hogy nem lehet fűteni. Az emberek megbetegednek a hideg miatt. 
  • Sokféle gyógyszerre lenne szükség, például cukor- és rákbetegeknek, de már egyáltalán nincsenek ilyenek a városban.
  • Az óvóhely pincéjében csak a gyermekek és az édesanyák lehetnek, 12 év fölött mindenki az irodában alszik, ahol nagyon hideg van. Egy kevés üzemanyagunk még akad a generátorokhoz, így napi 3-4 órán át van áramuk.
  • Néhány embernek még van élelme, de sok beszámoló szerint nincs étel a gyermekek számára. „Minden élelmet elhoztunk otthonról, elmentünk a munkatársaink lerombolt vagy megsérült otthonaiba, hogy összegyűjtsük a megmaradt élelmiszereket. Néhány napra van még ételünk” – mondta a Vöröskereszt munkatársa.
  • „Van még egy kevés ivóvizünk, ha elfogy, a patakból szerzettet forraljuk majd fel. A helyzetünk így is jobb, mint másoké (a városban)” – tette hozzá.

A városból az utóbbi napokban egymás után jönnek a szörnyűbbnél szörnyűbb beszámolók. Az egész világot bejárták a szülészeti és gyermekklinika elleni orosz csapás következményeit bemutató képek, akárcsak azok, amelyeken tömegsírba temetik a harcok civil áldozatait. Az ő számuk már kétezer körül jár, és sajnos valószínű, hogy a romok alól is hasonló számú áldozat kerül elő, ha egyszer megkezdik a törmelékek összetakarítását.

Mindez borzalmas, Európában nem láthattunk hasonlót a boszniai háború vége óta. De ez mind semmi ahhoz képest, amely Mariupol életben maradt lakóira vár, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig. Az oroszok ugyanis elvágták a várost, szinte folyamatosan lövik tüzérséggel és a levegőből, de eddig legfeljebb a kevésbé beépített külső részek elfoglalására indítottak támadást gyalogsággal és harcjárművekkel, állítólagos sikereik legfeljebb a peremterületekre korlátozódnak. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a sűrűn beépített városrészek ellen megindulnának.

Az oroszok természetesen tudják, hogyan kell ezt csinálni, de azt is, milyen veszteségekkel jár. Ha egy Mariupol méretű városban felkészült és elszánt védelmet kell leküzdeni – márpedig ez a helyzet –, azt nemigen lehet megúszni tízezres nagyságrendű veszteség (halottak és sebesültek) nélkül. Ez még orosz mércével mérve is sok, így hát mást találtak ki.

Az utóbbi napokban egyre többet szerepel a tudósításokban a „középkori ostrom” kifejezés, és tényleg ez történik. Az ostromlott várost elvágták az energia-, élelmiszer- és vízutánpótlásától, és bár folyamatosan lövik, nem indítanak közvetlen támadást az elfoglalására. Inkább megvárják, hogy a védők és a bent ragadt civilek:

  • szomjan/éhen haljanak;
  • megadják magukat;
  • a védők megpróbáljanak kitörni, ami közben sokkal könnyebben elpusztíthatók, mint ha a támadók mentek volna be a városba.

Ha nem változik semmi lényeges, a világnak a következő napokban fel kell tennie a kérdést:

végignézi-e, ahogy akár több százezer ember éhen hal?

Ez nemcsak a tágan értelmezett világra, hanem a hadviselő felekre is vonatkozik, nézzük az ő a szempontjaikat.

Ukrajna

Ukrán szempontból a legjobb a város felmentése lenne, de erre valószínűleg nincs esély. A Mariupoltól északnyugatra, az Azovi-hátság területén lévő ukrán csapatokat magukat is a bekerítés fenyegeti, különösen azt követően, hogy a Mariupol és Donyeck között félúton lévő – régóta támadott – Volnovahát sikerült elfoglalniuk az oroszoknak.

A megadással az a probléma, hogy ha ebbe belemennek, akkor megerősítik a siker receptjét az oroszok számára: csak be kell keríteni a városokat, elvágni minden utánpótlástól, és várni, hogy kifogyjanak a készletek. Még a tüzérségi és légi támadások is szinte feleslegesek, bár a civil infrastruktúra rombolásával és a készletek (üzemanyag, gyógyszer, étel, víz) pusztításával azért gyorsíthatják a folyamatot. Ha Mariupolnál működik, miért ne alkalmaznák Harkivnál, Kijevnél, vagy bárhol máshol, ahol makacsak a védők? Az északi Csernihivben ma már megszűnt a vízszolgáltatás, és azt a várost is egyre jobban fojtogatja az ostromgyűrű.

Havazásra vagy esőre nemigen számíthatnak Mariupol lakói a következő egy hét során, még a város két folyója, a Kalmiusz és a Kolcska jöhet szóba vízforrásként. Ugyanakkor ez a szennyeződések miatt gyorsan tömeges megbetegedést okozhatna még akkor is, ha a felsőbb folyásukat ellenőrző orosz csapatok nem szennyezik el a vizet szándékosan. De ha az élelem valóban csak néhány napra elegendő a városban, akkor hamarosan mindenkinek döntenie kell: elindul-e valamerre kifelé a városból, akár annak ellenére is, hogy záporoznak a lövedékek? (Esetleg Oroszország felé, ha arra valóban szabaddá teszik az utat a civilek számára.) A védőknek pedig a megadás és a kitörés között kell majd választaniuk.

Oroszország

A kórházra mért csapással az oroszok jelezték, hogy őket nem zavarják különösebben a civil áldozatok, de azért több százezer – vagy akár csak néhány tízezer – ember halála olyan mészárlás lenne, amilyet Európa nem látott a második világháború vége óta. Az orosz közvélemény jelentős része erről persze most nem értesülne, de ez olyan történés lenne, ami egy időre jó eséllyel végképp vállalhatatlanná tenne bármifajta orosz kapcsolatot a nyugati világban, valószínűleg újra napirendre kerülnének az energetikai szankciók is. Az ukránok nyilván ebben bíznak, vagyis – mint a tinédzserek filmekben gyakran ábrázolt erőfitogtatása során – a két autó száguld egymás felé, és egyik sem akarja elrántani a kormányt, egészen az utolsó pillanatig. Csak a kettő között most emberek százezrei vannak.

Ráadásul nagy részük oroszul beszél, és 2014 előtt alighanem orosznak is vallotta magát a jó részük. Egy ukrán parlamenti képviselő azt mondta, a szülei azért nem hagyták el Mariupolt, mert azt hitték, egy ennyire orosz várost nem fognak lőni. Tévedtek, de az még így is kérdés, elég elszántak-e az oroszok több százezer orosz halálra éheztetésére. Vagy inkább tényleg lehetővé teszik számukra a távozást. (Egyébként onnan lehet tudni, hogy – az oroszok állításával szemben – elsősorban nem az ukránok akadályozzák a kiürítést, hogy a város védői a meglévő élelmiszerkészletekkel tovább kihúzhatnák, ha nem lenne körülöttük több százezer civil.)

Elméletileg szóba kerülhet még az orosz gyalogsági támadás megindítása, de ez legfeljebb akkor valószínű, ha megérkeznek a közel-keleti „önkéntesek”, az ő feláldozásukon valószínűleg nem gondolkoznak majd sokat az orosz parancsnokok. Vagy beengedik az ukrán élelmiszer-utánpótlást a városba, de mivel ebből a katonáknak is juthatna, ez nem tűnik esélyesnek.

A világ többi része

A boszniai háború során Szarajevó azért tudott kitartani a három és fél évnyi szerb ostrom ellenére, mert rendszeresen nyugati segélyszállítmányok érkeztek a városba, és egy alagúton is kapcsolatot tarthatott más, bosnyák kézen lévő területekkel. A csempészet szintén segített, a vízellátásban a helyi sörgyár forrásainak is fontos szerep jutott, de sokan még így is akkor vesztették életüket, amikor a várost átszelő – egy idő után erősen szennyezett – Miljacka folyóból próbáltak vizet szerezni.

Mariupol esetében az a legnagyobb kérdés, hogy megpróbálnak-e a semleges országok (vagy például a Nemzetközi Vöröskereszt) élelmiszert, vizet és gyógyszert bejuttatni, amikor már emberek éhen vagy szomjan halásáról érkeznek beszámolók. A földi utat valószínűleg nem kockáztatnák meg, de semleges országok hajói vagy repülői megpróbálhatnák elérni az ostromlott várost – ha ezeket megtámadják az oroszok, akkor az eddigieknél is tisztábban látszanának a szándékaik. De persze ez is kockázatos és eszkalációs lehetőség, így kérdés, rászánja-e valaki ilyen akcióra magát. A francia elnök ma külön kérte Vlagyimir Putyint, hogy az oroszok függesszék fel Mariupol ostromát.

Nyugat-Berlin blokádját sikerült légi szállítással kijátszani a harmadik világháború kirobbanása nélkül 1948-49-ben, de Mariupol alakulóban lévő helyzete inkább Leningrádéra emlékeztet: miután a németek a szárazföldön teljesen bekerítették 1941 őszén, a készletek kifogyása után átlagosan napi négyezren haltak éhen. A város teljes elpusztulását csak azért sikerült megakadályozni, mert a Ladoga-tavon keresztül kaphatott utánpótlást. De az éhezésbe és a támadásokba így is mintegy 1,5 millióan haltak bele az ostrom 872 napja alatt.

A Nemzetközi Vöröskereszt már csütörtökön arról számolt be, hogy Mariupolban az emberek egymásra támadnak a maradék élelemért. A történelemből tudjuk, hogy ezt követően milyen lépcsők vannak még hátra. Ha semmi nem változik, jöhet a kannibalizmus, jó esetben csak a halottakkal szemben, de Leningrádban mindenfélére volt példa, bár ennél sokkal jellemzőbb volt, hogy azért öltek meg embereket, hogy a fejadagjukat megszerezzék. Ha pedig igazán visszasüllyedünk a középkorba, akkor esetleg még a halottakat is ki lehet ásni. Remélhetőleg nem jutunk ennek a közelébe sem, de ha így haladnak tovább az események, meglesz a megfejtés, hogy mit takar az orosz csapatok Z jelzése: elhozzák a zombik korszakát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért hagyják magukat bekeríteni az ukránok?Az oroszok valószínűleg elvágták az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt Ukrajna többi részétől, ami előre látható volt, a védők mégsem ürítették ki a várost.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinek kedvez, ha elhúzódik a háború Ukrajnában?Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.

Világ éhezés háború mariupol Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2022. augusztus 8. 17:04 Világ

A végén még elérik az oroszok, hogy új Szaúd-Arábia legyen egy afrikai országból

Az ukrajnai háború a műtrágyapiacot is teljesen átrendezte, és ez az élelmezési válságon keresztül Marokkót már a közeljövőben kulcsállammá teheti.

Váczi István
2022. augusztus 8. 15:05 Világ

Tömegével vásárolja fel a tömörített tüzelőt Európa az Egyesült Államokból

Fűtésre idehaza nem használják tömegek, az európai erőművek azonban egyre inkább rákapnak az amerikai fapellet égetésére.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 5. 11:10 Világ

Kiárusít a H&M Moszkvában, tömegek lepték el az üzleteket

A vásárlói reakciók alapján hiányzik a háború következtében kivonuló cégek kínálata az orosz piacról.

Fontos

Kiss Péter
2022. augusztus 8. 09:44 Pénz

Mire lesz képes az eurót védő új fegyver a közelgő válságban?

Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.

Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

Elkerülhető a válság, de ehhez a magán és kormányzati szektorok közös munkájára lenne szükség.

Avatar
2022. augusztus 7. 04:34 Tech

2035-től ugyan villanyautóké lenne a főszerep Európában, de odáig eljutni nagyon nehéz lesz

2035-től nem lehet olyan új autót forgalomba helyezni az EU-ban, amit fosszilis üzemanyag hajt. A szabályozás elég szigorú, és a szakértők attól tartanak, hogy komoly véráldozatokkal fog járni.