Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. március 13. 17:36 Világ

Putyintól minden kitelik?

„Kedves kollégák, mint látják, a nyugati országok nemcsak barátságtalanul és ellenségesen viselkednek – az illegális szankciókra gondolok –, de a vezető NATO-államok magas rangú tisztviselői is agresszív kijelentéseket tesznek az országunkkal kapcsolatban. Ezért utasítom Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, hogy az Orosz Elrettentő Erőket helyezzék harci készenlétbe.“

Oroszország elnöke az Ukrajna elleni invázió elindítása után pár nappal a fenti szavakkal utasította a hadsereget a világ legnagyobb nukleáris fegyverarzenáljának készenlétbe helyezésére. Putyin ezzel nyilvánvalóban kilátásba helyezte a globális közvélemény számára az orosz-ukrán katonai konfliktus veszélyes eszkalációjának lehetőségét, és a fenyegetés után valószínűleg több millióan tették fel maguknak a kérdést: „tényleg képes megnyomni a piros gombot az őrült orosz diktátor?”

Az azóta eltelt két hét távlatából ez talán nem tűnik már olyan fontosnak, a helyzet azonban azóta sem lett megnyugtatóbb a tömegpusztító fegyverek esetleges alkalmazása szempontjából, sőt. Oroszország – konkrét bizonyítékok bemutatása nélkül – azzal vádolja Ukrajnát, hogy a háború előtt atom-, vegyi- és biológiai fegyverek előállításán, megszerzésén dolgozott, részben az Egyesült Államokkal együttműködve. Nyugati elemzők és vezetők pedig attól tartanak, hogy ha továbbra sem a terveknek megfelelően halad az offenzívájuk, akkor az oroszok biológiai vagy vegyi fegyvereket, esetleg taktikai (viszonylag kis területen pusztító) atomtölteteket vetnek be. Így érdemes újra átértékelni a két héttel ezelőtti mozzanatokat is.

A készenlét készültsége

Az egyszerre kissé abszurdnak, megrendezettnek, ezzel együtt is sokkolónak ható utasítást követő héten az Egyesült Államok katonai hírszerzése árgus szemekkel figyelte, mi történik a parancs hatására. Például elkezdi-e mozgatni az orosz hadsereg az interkontinentális ballisztikus rakétáit, a taktikai robbanófejeket átszállítják-e valahova, van-e mozgás a tároló bázisokon.

A Pentagon aztán közölte: semmiféle jelét nem detektálta annak, hogy megváltozott volna az orosz stratégiai nukleáris erők pozíciója vagy készültsége. A parancs után nem történt semmi.

Sőt, úgy fest, Putyin valójában semmire sem adott parancsot. Bár az utasítás, majd a parancs fogadásának szcenírozása azt a hatást keltette, hogy az orosz nukleáris arzenált „zöld” állásról „sárgára” állítják, Putyin szóhasználatát nem lehet megfeleltetni semmilyen műveletnek, amit az orosz nukleáris fegyverekre vonatkozó katonai doktrína tartalmaz.

Egy az ENSZ kötelékében dolgozó nukleárisfegyver-szakértő úgy fogalmazott: „úgy látszik, a nukleáris erőkre vonatkozó utasítás nem volt olyan drámai, mint ahogy néhányan értelmezték“.

Sojgu másnap (március 1-jén) jelentette Putyinnak, hogy a nukleáris parancsnoki központ személyzeti ellátása biztosított. Egy másik szakértő felhívta a figyelmet a Financial Times-ban arra is, hogy ezeknek a parancsnoki egységeknek a személyzeti ellátottsága mindenféle nyilvános parancs nélkül is természetesen állandóan biztosított. Ez alapján a félelmetes parancs valójában egy nyilvános rutinellenőrzés volt.

Minden jel szerint a nyilvános utasítás célja sokkal inkább egy több szintű politikai üzenet megfogalmazása lehetett: a Nyugat ne avatkozzon bele Oroszország „ügyeibe” Ukrajnában, ne merjen támadni vagy játszadozni Moszkvával, ne vessen ki túl durva szankciókat. Az elrettentő erőkkel kapcsolatban szinte kedélyes stílusban parancsokat osztogató Putyint az akció ráadásul belföldön is erősnek mutatja, legalábbis az orosz elnök elképzelése szerint.

Elrettentés, gyors válasz

A londoni King’s College nukleárisfegyver-szakértője szerint nincs ebben semmi meglepő. Putyin csak azt csinálja, amit szokott: költséghatékony eszközökkel ambivalenciát és bizonytalanságot generál, amit később kihasználhat. Ráadásul Putyintól nem idegen, hogy a nukleáris agresszor szerepében „tetszelegjen”. A krími annexió utáni évben is azt nyilatkozta, készen állt a konfliktus során az atomfegyverek készenlétbe helyezésére, és az is előfordult máskor, hogy nukleáris rakétái hatótávját egy olyan animációval érzékeltette, amiben Florida felé repültek a robbanófejek.

A mostani esethez hasonló, konkrét nukleáris fenyegetés sem példa nélküli a történelemben. Todd Sechser és Matthew Furhmann nukleáris fegyverekről és kényszerítő diplomációról szóló könyvében például bő másfél tucat olyan esetet írt le a második világháború óta, amikor politikusok nukleáris fegyverek használatával fenyegettek.

Putyin egyébként 2020 közepén frissítette Oroszország elrettentő stratégiáját, aminek része a nukleáris fegyverdoktrína is. A hidegháborúban még szigorúbb „nem lövünk atomot először“ stratégia után ez már elvileg megengedi, hogy nukleáris töltet egy Oroszország létét fenyegető, de nem nukleáris támadásra adott reakcióként vagy elrettentésként is bevethető legyen, noha megelőző csapást, tehát „első lövést” elméletileg így sem enged meg. Ennek ellenére ezt akkor többen is úgy értelmezték, hogy Oroszország lejjebb vitte az atomfegyverek használatának küszöbét, más szakértők vitatták ezt az értelmezést. Abban viszont elég nagy a nyugati szakértők között az egyetértés, hogy bármi is legyen pontosan az orosz nukleáris doktrína, a szavak és gesztusok szintjén azt nem igazán követik az orosz tisztségviselők.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok sem követ kifejezetten és kimondottan „nem lövünk atomot először“ stratégiát, és Donald Trump is abba az irányba tolta a doktrínát, hogy nem atomtámadásra is adható legyen nukleáris válasz. Az új amerikai elnökök hagyományosan a beiktatásuk utáni év elején, vagyis mostanában készítik el saját nukleáris doktrínájukat, nagyrészt titkosított formában. Biden azzal kampányolt, hogy legszívesebben a „sole purpose“, vagyisegyetlen célstratégiáját követné, amely szerint az USA nukleáris fegyvert csakis akkor vet be, ha azzal ellene vagy szövetségese ellen irányuló atomtámadást előzhet meg vagy ilyenre válaszol.

Mindenesetre az USA nukleáris arzenáljáért felelős Stratégiai Parancsnokság vezetője Putyin utasítása után nem javasolt semmiféle válaszcselekedet, mondván, „elégedett“ a nukleáris erők pozíciójával.

A Fehér Ház szóvivője szerint Washington célja mindenek felett az, hogy visszafogják a veszélyes eszközök használatát és deeszkalálják a szituációt. Arra az újságírói kérdésre, hogy kell-e félnie az embereknek egy atomháborútól, Biden meglehetősen egyszerűen annyit válaszolt: nem.

Nyomásgyakorlás atommal

Bár Putyin parancsát mindezek fényében nevezhetjük színháznak vagy a pszichológiai hadviselés példájának is, teljese üres blöffnek aligha, hiszen Oroszország tényleg hatalmas nukleáris arzenállal rendelkezik: ez összesen*Az aktuálisan pontos számok az adott országban államtitkot képeznek, ezért különböző becslések léteznek a birtokolt atomtöltetek számára és státuszára vonatkozóan. 5977 nukleáris töltetet jelent, szemben az Egyesült Államok 5428-ával. Nagy részük nincs hadrendbe állítva vagy telepítve. Ha csak ezeket nézzük, Oroszországnak 527 interkontinentális rakétán, tengeralattjáróról indítható rakétán vagy bombázón van körülbelül 1500 nukleáris robbanófeje, míg az USA-nak 665 hordozón van megközelítőleg szintén 1500 töltete. Atomhatalom még az Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Pakisztán, India, Kína és Észak-Korea, de egyik országnak sincs megközelítőleg sem ennyi nukleáris robbanófeje.

Az orosz hadsereg amerikai katonai vélemények szerint azért hozta előre az éves, nukleáris fegyvereket érintő hadgyakorlatát még az ukrajnai invázió megkezdése előtt februárban, hogy erőt demonstráljon. Ráadásul éppen idén ért az utolsó fázisába az orosz nukleáris fegyverek évtizedes technikai modernizációs programja.

Vagyis hiába tudhatja a Nyugat, hogy a gyakorlatban nem történt semmi a háború megkezdése óta az orosz nukleáris fegyverekkel, ha a NATO semmit sem reagál Putyin nyilvános szavaira, az is reakció lesz. Így áll elő az az ambivalens helyzet, hogy a nyugati katonai erők kénytelenek komolyan venni a fenyegetést, és felkészülni mindenre.

A Pentagon például elhalasztotta egy interkontinentális ballisztikus rakétatesztjét, nehogy félreértelmezze azt Oroszország. Ilyet az amerikai hadsereg 2001 óta összesen háromszor csinált. Egyes szakértők dicsérték az Egyesült Államokat bölcs visszafogottságáért, mások viszont azt mondják, hogy az elhalasztást is ugyanúgy félreértelmezheti Putyin, és akárhogy bizonygatja a Biden-adminisztráció az ellenkezőjét, a halasztás úgy fog lecsapódni, hogy Moszkva zavarba hozta Washingtont, mert az gyenge és végül is megfélemlíthető.

A Financial Times-nak név nélkül nyilatkozó katonai tisztségviselő szerint Putyin parancsa után a NATO észlelte, hogy több, akár atomtöltetekkel is felfegyverezhető tengeralattjáró kihajózott, majd amint lejelezték a pozíciójukat, visszafordultak. Ez újabb erődemonstrációként is értelmezhető, és több szakértő beszélt korábban arról, hogy – főként a korábbi dezinformációs műveleteik totális kudarcba fulladásával – az üres verbális fenyegetés után további félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat Moszkva, azt a látszatot keltve, hogy Putyintól minden kitelik.

A lap forrásai szerint a helyzetre adott válaszként egy francia tengeralattjáró nukleáris töltetekkel a fedélzetén kihajózott. 1997 óta ez az első eset, hogy egyszerre két ilyen francia tengeralattjáró szeli a tengereket.

A Pentagon viszont nem kommentálta a lap azon értesülését, hogy a háború kirobbanása óta megszaporodtak annak az amerikai E-6-os légi parancsnoki repülőgépnek az útjai, amely alkalmas az Egyesült Államok nukleáris erőinek irányítására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinek kedvez, ha elhúzódik a háború Ukrajnában?Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEbben a Twitter-háborúban a civilek is kinyomozzák, honnan lőtték ki a rakétákatEgyre fontosabb szerepet játszanak az információk gyűjtésében és hitelesítésében az önkéntes civil szerveződések, ezt látjuk az orosz-ukrán konfliktusban, az első igazi Twitter háborúban is.

Világ atomháború egyesült államok háború NATO orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. augusztus 12. 13:03 Világ

Nem kell lemondaniuk az oroszoknak a kivonult nyugati márkák termékeiről

Valamivel macerásabb és drágább hozzájutni az országból kivonult márkák termékeihez az orosz piacon, de alapvetően elérhetők a korábban megszokott árucikkek.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 16:03 Pénz, Világ

Jelentősen enyhült a drágulást okozó szállítmányozási káosz

Több mutató alapján is olcsóbban jut el a világ egyik pontjáról a másikra a konténerekben szállított áru, ami az inflációt is enyhítheti. Igaz, még lehetnek akadályok a díjak további csökkenése előtt.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.