Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. március 10. 16:36 Világ

Rengeteg fegyvert zsákmányolnak az ukránok, de mire mennek vele?

A minden szempontból borzalmas ukrajnai háború humoros jelenetei közé tartozik, ahogy ukrán gazdálkodók traktorjaikkal vontatnak elhagyott orosz páncélosokat. Készültek már zenés videók is erről, Michael Kofman amerikai elemző pedig azzal viccelődött, hogy talán érdemes lenne átgondolni a John Deere-arányt az amerikai hadseregben. Ezzel arra utalt, hogy az ukrán gazdák olyan feladatot végeznek el a zöld jellegzetes árnyalatában tündöklő, amerikai gyártmányú erőgépeikkel, ami egyébként az ukrán hadsereg műszaki alakulatainak a feladata lenne. (És persze az amerikai hadsereg aligha tart hadrendben traktorokat.)

Az alábbi összeállítás alá egy John Deere-reklám hangját tették be, noha egyébként nem mindegyik erőgép az amerikai vállalat gyártmánya. (És jó eséllyel nem is az összes vontatott jármű orosz.)

A közösségi médiában valóban megszámlálhatatlan képet és felvételt lehetett látni gazdátlanná vált orosz harcjárművekről (és ezeknek természetesen csak egy töredékét vontatták el az ukrán gazdálkodók). Március 4-én az ukrán védelmi miniszter arról számolt be, hogy a február 24-én kezdődött háború során több katonai felszerelést zsákmányoltak az oroszoktól, mint amennyit az ukrán állam szerzett be az utóbbi nyolc évben. (Azért nyolc, mert 2014-ben szállta meg Oroszország a Krímet és avatkozott be nem hivatalosan a kelet-ukrajnai háborúba, ezt követően kezdődött meg az akkor tragikus állapotban lévő ukrán hadsereg újjászervezése.)

Ezt az állítást nehéz ellenőrizni, de még ha igaz is, közel sem jelenti azt, hogy azonos szinten maradt (vagy nőtt) az ukrán hadsereg ereje. Először is, az elvesztett harcjárművek egy részével a személyzet is odaveszett: elesett vagy súlyosan megsérült. Márpedig még egy viszonylag egyszerű harcjármű kezelését sem lehet pár nap alatt a nulláról indulva rendesen elsajátítani, és az orosz offenzíva minden problémája ellenére sem valószínű, hogy a konfliktus a jelenlegi intenzitással fenn fog maradni olyan hosszú ideig, ami több hetes vagy hónapos képzést tenne lehetővé az ukránok számára.

Természetesen nem mindig vesznek oda a kezelők a harcjárművükkel együtt, de gond nélkül és hatékonyan csak egy ugyanolyan vagy nagyon hasonló fegyverrendszert tudnak használni. Márpedig a közös szovjet alapok ellenére már elég sok olyan harcjármű van, amely csak az orosz hadseregben áll hadrendben, az ukránban nem.

Jól látszik ez például az utóbbi száz év leginkább meghatározó harcjárművénél, a tankoknál. Az orosz hadsereg a legnagyobb számban T-72-esekkel vonult fel Ukrajna ellen, amely ugyan szovjet konstrukció (a magyar hadsereg is használja egyébként manapság is), az ukrán hadsereg azonban a jelek szerint már nem alkalmazza. Bár elméletileg még aktív szolgálatban is kellene lenniük, eddig igazolt módon egyet sem veszítettek el a mostani háborúban, ami arra utal, hogy legfeljebb csak raktárakban vannak ukrán T-72-esek. Így viszont valószínűleg olyan személyzet sincs kéznél a fronton, aki csak úgy beugorhat egy-egy zsákmányolt T-72-esbe (vagy annak továbbfejlesztett változatába, a T-90-esbe). De ettől még véletlenszerűen találhatnak persze a területvédelmi egységek idősebb tagjai között olyanokat, akik korábban kaptak kiképzést erre a típusra.

Az egyetlen harckocsi, amelyet a jelek szerint mindkét oldal alkalmaz, a T-80-as, de még ebből is az orosz tankok többsége már egy továbbfejlesztett változatot képvisel az ukránok verziójához képest. Mindenesetre itt már láthattunk arra példát, hogy az ukránok szolgálatba állítottak egy ilyen zsákmányolt harckocsit.

Más kérdés, hogy a (közel) azonos típusok használata megnehezíti a saját és az ellenséges harcjárművek megkülönböztetését, azaz növeli a baráti tűz veszélyét. (Nyilván ennek elkerülését szolgálja az ukrán zászló a fenti T-80-ason.) Mindenesetre így van a legjobb esély arra, hogy teljes funkcionalitásában alkalmazzák a zsákmányolt járművet, azaz például tudják használni a híradó és tűzvezető rendszereit, nem pedig csak haladni és a célt primitív módon meghatározva tüzelni vele.

Valószínűleg még a szakértő személyzet hiányánál is alapvetőbb probléma az elhagyott harceszközök műszaki állapota. Vannak ugyan olyanok, amelyek csak beleragadtak a sárba vagy kifogyott belőlük az üzemanyag, de azért sokszor ennél nagyobbak a gondok, mert ha nem demoralizálódott teljesen az eredeti kezelőszemélyzet – vagy nem pánikszerűen menekül –, akkor azért igyekszik távozás előtt működésképtelenné tenni az eszközöket. Az ilyesmi jellemzően nem látszik a zsákmányolt haditechnikát bemutató felvételeken, de az ukránok jó eséllyel végül csak az elvileg megszerzett eszközök töredékét képesek saját használatukba állítani. A többiből kiszednek minden mozdítható és használható dolgot (például a toronygéppuskát és a lőszerkészletet), majd használhatatlanná teszik a járművet, például tüzet gyújtanak a belsejében. (Ezt egyébként ukrán civilek is megtették már legalább néhány alkalommal.)

Szóval jól hangzanak azok a mondatok, hogy a hivatalosan egyebek mellett Ukrajna demilitarizálásának céljából indított orosz hadművelet eddig inkább felfegyverezte az ukrán hadsereget, de ez inkább a humor világa, mint a valóság. Mindemellett pedig természetesen az oroszok is zsákmányolnak ukrán harceszközöket – azért természetesen, mert ezt mindig az előrenyomulásban lévő, azaz új területeket megszerző hadsereg teszi meg sokkal könnyebben. Az orosz támadás problémáit, az elvileg megszerzett terület ellenőrzésére való képtelenséget pont az mutatja, hogy az ukránok rengeteg orosz harcjárművet tudtak kézre keríteni, és volt idejük ezt alaposan dokumentálni. Pedig igazán nagyszabású ellentámadást eddig nem is tudtak vezetni. Az alábbi ábra az elhagyott, zsákmányolt és megsemmisített harceszközök számát mutatja a háború kitörésétől március 7-ig.

Az oroszok az első napokban nem fordítottak különösebb figyelmet a zsákmány bemutatására, de miután ráeszméltek, hogy a győzelmük – ha egyáltalán bekövetkezik valaha – nem lesz sem olyan könnyű, sem olyan gyors, mint remélték, felvették a kesztyűt. Azóta már láthattunk felvételeket az oroszok által megszerzett ukrán harcjárművekről, amelyek egy részét az oroszok valószínűleg igyekeznek is szolgálatba állítani. Erre utal, hogy az egyik dél-ukrajnai járműdepóból több páncélost is elszállítottak (lásd az alábbi videón), illetve volt már olyan megsemmisített orosz utánpótlás-szállító konvoj, amelyben korábban az ukránoktól megszerzett teherautót ért el a vég új, orosz gazdái szolgálatában.

Egy BTR-80-as páncélozott csapatszállító vagy egy BMP-2-es gyalogsági harcjármű (mindegyik látható az előző videóban) persze egyszerűbb szerkezet, mint egy harckocsi, ráadásul mind a két hadsereg alkalmazza, így ezeknél szinte biztosra vehetjük az újrahasznosítást, ha működőképes példányokat zsákmányol valamelyik fél. A teherautóknál még egyértelműbb a helyzet, hiszen azokat csak vezetni kell, és máris javítják az új tulajdonosuk logisztikai képességeit.

Ha elhúzódnak a harcok, akkor a zsákmányolás a kézifegyvereknél is fontossá válhat, főleg a lőszerek miatt. Az oroszok a logisztikai problémáik, az ukránok a hadiiparuk pusztítása miatt nem vehetik biztosra, hogy mindig lesz elegendő töltényük, így felértékelődhetnek a csatatéren legnagyobb számban lévő kézifegyverek, mert ezekhez általában lőszert is lehet szerezni egy-egy sikeres rajtaütés alkalmával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinek kedvez, ha elhúzódik a háború Ukrajnában?Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért hagyják magukat bekeríteni az ukránok?Az oroszok valószínűleg elvágták az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt Ukrajna többi részétől, ami előre látható volt, a védők mégsem ürítették ki a várost.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna Sztálingrádja lesz HarkivbólUkrajna második legnagyobb városa mindössze 50 kilométerre van az orosz határtól, egyelőre mégis szívósan ellenáll az egyre brutálisabb támadásoknak.

Világ háború hadizsákmány katonai jármű Oroszország tank Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?