Ráadásul Magyarországon az uniós és az OECD-átlagot is bőven meghaladó mértékben zárkózik el a népesség attól, hogy iskolapadba üljön.
Lehet, hogy béremelésre kényszerülnek a munkaadók, hogy a belföldi dolgozók közül is toborozni tudjanak.
Tavaly 3,5 millió állás szűnt meg Európában, és a munkahelyek száma csak 2023-ban éri majd el ismét a válság előtti szintet – állítja 700 vállalatvezető megkérdezésén alapuló kutatása alapján az Accenture tanácsadó cég.
A járvány gazdasági áldozatairól beszélve érdemes nemcsak a kiesett bevételekre és csődbe ment cégekre gondolni, hanem azokra az emberekre is, akik már soha, semmilyen munkahelyre nem térhetnek vissza.
A gazdaság fokozatos újranyitása következtében megkezdődhet a helyreállás, az MKB Elemzési Központ idén 5,6, jövőre pedig 5,9 százalékos GDP-növekedésre számít.
Ahol például elterjedté válik az apasági szabadság, ott csökken a nők hátránya a munkába lépésnél.
Svéd adatok alapján a fenntarthatóbb iparágakban a cégek könnyebben találják meg és tartják a cégnél a képzettebb munkavállalókat, kevesebb pénzért.
A 2012-es olasz nyugdíjreformot vizsgálva egy új kutatás arra jutott, hogy az idős munkavállalók tapasztalata kiegészíti a fiatalabbak képességeit.
Olyan kiugróan kevés érintett kapott nálunk támogatást, hogy ha ránézünk az összehasonlító grafikonra, a magyar adatot szinte nem is látjuk.
Évtizedeken keresztül mindenki elfogadta, hogy a magasabb minimálbér kevesebb munkahellyel egyenlő. Egy magyar kutató megmutatta, hogy okkal dőlt meg ez a konszenzus.