A világ országainak egy részében, köztük Magyarországon is jelentős trend a társadalom elöregedése: egyes előrejelzések szerint 2030-ra 34 országban haladja majd meg a 65 év felettiek aránya a 20 százalékot a teljes népességen belül. Ennek az egyik következménye a dolgozó és a nyugdíjazott népesség arányának eltolódása az utóbbi irányába, amit az elmúlt évtizedekben a kormányok a nyugdíjkorhatár emelésével próbáltak ellensúlyozni (emellett persze Magyarországon a családpolitika kiemelt célja az utóbbi években az arány visszabillentése).
A közgazdászok ezzel kapcsolatban a leggyakrabban azt a jelenséget kutatták, hogy az idősek kiszorítják a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacról. Francesca Carta, az olasz jegybank közgazdásza és két szerzőtársa szerint ugyanakkor az ilyen intézkedések vállalatokra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebbet tudunk, ezért új tanulmányukban a 2012-es olasz nyugdíjreform vállalati bérszintre, hozzáadott értékre és a munkaerő termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálták.
A közgazdászok szerint ez azért is egy érdekes kérdés, mert az eredmények ismerete nélkül ellentétes hatásokat is el lehet képzelni. Egyrészt feltételezhető, hogy az idősebb munkavállalók jelenléte csökkenti a termelékenységet és a jövőbeli növekedési kilátásokat, ha ezek az idős munkavállalók kevésbé innovatívak és kockázatvállalóak. Másrészt viszont az idős munkavállalóknak jelentős munkatapasztalatuk van, és egyre több kutatás veti fel annak a lehetőségét, hogy az idősebb munkatársak nyugdíjazásra rossz hatással van a munkatársaik termelékenységére a vállalaton belüli tudásáramlás csökkenésén keresztül.
Mivel az olasz dolgozók jellemzően egyből nyugdíjba mennek a nyugdíjkorhatár elérése után, a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az idősebb munkavállalók aránya a vizsgált cégeknél. A szóban forgó olasz nyugdíjreform átlagosan három évvel növelte az 55 évnél idősebb munkavállalók nyugdíjkorhatárát, de nem azonos mértékben. A növekedés mértékét a nem, a kor és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások nagysága határozta meg, így a vizsgált cégeken belül is eltért a reform miatt tovább dolgozók aránya.
Az derült ki, hogy az idős munkavállalók számában tapasztalt tíz százalékos növekedés a fiatal munkavállalók számának 1,8 százalékos és a középkorú munkavállalók számának 1,3 százalékos növekedésével járt együtt. Emellett azt tapasztalták, hogy a teljes munkaerőköltség és a hozzáadott érték csak a foglalkoztatottság növekedésével arányosan nőtt. Tehát
a nyugdíjreform a teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedéséhez járult hozzá ezeknél a cégeknél
az átlagos munkaerőköltség és a munkaerő termelékenységének változatlansága mellett.
A kutatók szerint a tanulmányuk arra szolgál bizonyítékul, hogy a különböző életkorú munkavállalók kiegészítik egymást a cégen belül. A foglalkoztatottság és a hozzáadott érték változatlan munkatermelékenység melletti növekedése arra utal, hogy a cégek képesek gond nélkül megtartani az idősebb munkavállalókat, legalábbis rövid távon.
Az eredmények alapján az idősek nem jelentenek terhet a vállalat számára, a kutatók szerint a tanulmány sokkal inkább azokat a korábbi kutatásokat erősíti meg, amik szerint az idősebb munkavállalóknak olyan tulajdonságaik és képességeik vannak, amiket nehéz pótolni a munkaerőpiacról. Ezért aztán a cégek a nyugdíjazott munkavállalók helyére inkább a cégen belülről keresnek előléptetéssel embert. A tanulmányból az is kiderült, hogy ezek a munkavállalók nem olyan értékesek a cég számára, mint azok, akiknek a helyére lépnek.
A közgazdászok a kutatás kapcsolatban azonban azt is megjegyzik, hogy az eredményeik általánosításával érdemes csínján bánni. Egyrészt mert Olaszországban nem túl magas a nyugdíjkorhatár – férfiaknál 62, nőknél 61 év, szemben az OECD-átlag 65 és 63,6 évvel -, így elképzelhető, hogy a megfigyelt hatásokat egyszerűen az magyarázza, hogy az idős munkavállalók valójában még elég fiatalok ahhoz, hogy produktívak maradjanak. Másrészt a tanulmány a rendelkezésekre álló adatok miatt nagyvállalatokat vizsgált főleg, amik HR-szempontból eléggé máshogy működnek a kisebb cégeknél, például könnyebben tudnak toborozni.
Vállalat
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Magyarországi tervein is változtatott a BYD az európai terjeszkedésének kudarcai alapján
Több intézkedést is elfogadott a cég a hibáiból tanulva. Szegeden olyan mérnököket is alkalmaznának, akik az európai ízléshez igazítanák az autóikat.
Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.
Fontos
Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt
Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
