Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 20. 17:02 Vállalat

Alábecsülték az idősebb dolgozók értékét egy új tanulmány szerint

A világ országainak egy részében, köztük Magyarországon is jelentős trend a társadalom elöregedése: egyes előrejelzések szerint 2030-ra 34 országban haladja majd meg a 65 év felettiek aránya a 20 százalékot a teljes népességen belül. Ennek az egyik következménye a dolgozó és a nyugdíjazott népesség arányának eltolódása az utóbbi irányába, amit az elmúlt évtizedekben a kormányok a nyugdíjkorhatár emelésével próbáltak ellensúlyozni (emellett persze Magyarországon a családpolitika kiemelt célja az utóbbi években az arány visszabillentése).

A közgazdászok ezzel kapcsolatban a leggyakrabban azt a jelenséget kutatták, hogy az idősek kiszorítják a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacról. Francesca Carta, az olasz jegybank közgazdásza és két szerzőtársa szerint ugyanakkor az ilyen intézkedések vállalatokra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebbet tudunk, ezért új tanulmányukban a 2012-es olasz nyugdíjreform vállalati bérszintre, hozzáadott értékre és a munkaerő termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálták.

A közgazdászok szerint ez azért is egy érdekes kérdés, mert az eredmények ismerete nélkül ellentétes hatásokat is el lehet képzelni. Egyrészt feltételezhető, hogy az idősebb munkavállalók jelenléte csökkenti a termelékenységet és a jövőbeli növekedési kilátásokat, ha ezek az idős munkavállalók kevésbé innovatívak és kockázatvállalóak. Másrészt viszont az idős munkavállalóknak jelentős munkatapasztalatuk van, és egyre több kutatás veti fel annak a lehetőségét, hogy az idősebb munkatársak nyugdíjazásra rossz hatással van a munkatársaik termelékenységére a vállalaton belüli tudásáramlás csökkenésén keresztül.

Mivel az olasz dolgozók jellemzően egyből nyugdíjba mennek a nyugdíjkorhatár elérése után, a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az idősebb munkavállalók aránya a vizsgált cégeknél. A szóban forgó olasz nyugdíjreform átlagosan három évvel növelte az 55 évnél idősebb munkavállalók nyugdíjkorhatárát, de nem azonos mértékben. A növekedés mértékét a nem, a kor és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások nagysága határozta meg, így a vizsgált cégeken belül is eltért a reform miatt tovább dolgozók aránya.

Az derült ki, hogy az idős munkavállalók számában tapasztalt tíz százalékos növekedés a fiatal munkavállalók számának 1,8 százalékos és a középkorú munkavállalók számának 1,3 százalékos növekedésével járt együtt. Emellett azt tapasztalták, hogy a teljes munkaerőköltség és a hozzáadott érték csak a foglalkoztatottság növekedésével arányosan nőtt. Tehát

a nyugdíjreform a teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedéséhez járult hozzá ezeknél a cégeknél

az átlagos munkaerőköltség és a munkaerő termelékenységének változatlansága mellett.

A kutatók szerint a tanulmányuk arra szolgál bizonyítékul, hogy a különböző életkorú munkavállalók kiegészítik egymást a cégen belül. A foglalkoztatottság és a hozzáadott érték változatlan munkatermelékenység melletti növekedése arra utal, hogy a cégek képesek gond nélkül megtartani az idősebb munkavállalókat, legalábbis rövid távon.

Az eredmények alapján az idősek nem jelentenek terhet a vállalat számára, a kutatók szerint a tanulmány sokkal inkább azokat a korábbi kutatásokat erősíti meg, amik szerint az idősebb munkavállalóknak olyan tulajdonságaik és képességeik vannak, amiket nehéz pótolni a munkaerőpiacról. Ezért aztán a cégek a nyugdíjazott munkavállalók helyére inkább a cégen belülről keresnek előléptetéssel embert. A tanulmányból az is kiderült, hogy ezek a munkavállalók nem olyan értékesek a cég számára, mint azok, akiknek a helyére lépnek.

A közgazdászok a kutatás kapcsolatban azonban azt is megjegyzik, hogy az eredményeik általánosításával érdemes csínján bánni. Egyrészt mert Olaszországban nem túl magas a nyugdíjkorhatár – férfiaknál 62, nőknél 61 év, szemben az OECD-átlag 65 és 63,6 évvel -, így elképzelhető, hogy a megfigyelt hatásokat egyszerűen az magyarázza, hogy az idős munkavállalók valójában még elég fiatalok ahhoz, hogy produktívak maradjanak. Másrészt a tanulmány a rendelkezésekre álló adatok miatt nagyvállalatokat vizsgált főleg, amik HR-szempontból eléggé máshogy működnek a kisebb cégeknél, például könnyebben tudnak toborozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsabban emelik itthon a nyugdíjkorhatárt, mint amennyire nő a várható élettartamEz egy elég egyszerű módja a nyugdíjhelyzet kezelésének.

Vállalat munkaerőpiac nyugdíj nyugdíjkorhatár Olaszország tanulmány Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 10. 14:54 Vállalat, Világ

Bezárnak a csemegepultok, mert nincs ember, aki kiszolgálná a vevőket Németországban

Újabb szektorban, a kiskereskedelemben lett égető a munkaerőhiány Németországban.

Avatar
2022. augusztus 10. 13:04 Közélet, Vállalat

Több ügyet vonhattak össze a Ryanair ellen, mert az áremelésért önmagában nem lenne büntethető

A légitársaságra kiszabott 300 millió forint nem számít túl nagy fogyasztóvédelmi bírságnak, de érdekes lesz látni, hogy pontosan miért kapta a cég.

Fontos

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.

Bucsky Péter
2022. augusztus 10. 04:34 Közélet

Ha fel kell adni a 480-as üzemanyagárat, kétszeresen is az EU-ra mutogathat a kormány

Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.