Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Mindig is többet költött a Fidesz-kormány gazdasági ügyekre az uniós átlagnál, majd ezt tovább növelte az energiaárak elszállása. Az államadósság terhe már szintén kiemelkedővé vált.
Persze nem erre kapja, hanem a troli- és villamoshálózat bővítésére, közterek klímatudotos átalakítására és szociális programokra.
Alacsony infláció, stabil külső egyensúly, magas munkanélküliség: már egy sem áll fenn a magas nyomású gazdaság statégiájához szükséges tényezők közül.
2023-ban nagyon elszállt a költségvetés hiánya, de elkezdtek jönni az uniós pénzek. A kormány idén a belső fogyasztás felpörgetésével akarja kihúzni magyar gazdaságot a szorult helyzetéből.
A német kormány jogászkodással próbálta megkerülni az alkotmányos adósságféket, ám az alkotmánybíróság lecsapott a trükközésre.
3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.
Már a negyedik hónapban állt elő az a helyzet, hogy az elszálló infláció mellett csökkentek év/év alapon az áfabevételek.
A bankadóemelés és kamattámogatás-felülvizsgálat lehetőségének említéséről a piaci szereplők a magyar gazdaság gyengeségére következtettek.