A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.
Szlovákiában és Csehországban a luxusautókat és a SUV-okat gyártó üzemek, itthon sokkal inkább a beszállítók húzzák fel a termelést.
Az Alibaba pénzügyi ága a világ legnagyobb tőzsdei kibocsátására készült, de a vállalat által ígért technológiai forradalom sok volt a kínai szabályozóknak.
Fél éve még hihetetlennek tűnt, de jelenleg az az egyik legnagyobb gond sok kikötőben, hogy nincs elég konténer.
Márkajelzésüket sehol nem látni, de ma már a Samsung, az LG és számos feltörekvő márka olcsóbb telefonjait is kínai beszállítók tervezik.
Kínában V-alakú kilábalás követi a koronavírus-válságot, bár a szkeptikus elemzők szerint az ország éppen bebetonozza szerkezeti egyensúlytalanságait.
A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.
Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.
A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?
Korántsem egyértelmű, hogy a vakcinákkal a gyártók nagyot kaszálnak majd, egy dokumentum azonban arra utal, hogy meglehet a választóvonal a humanitárius segítség és az üzlet között.