A napelemek árának utóbbi 10-15 évben világszerte bekövetkezett drasztikus esése aligha lett volna elképzelhető a kínai (és délkelet-ázsiai) gyártók masszív részvétele nélkül. A termelés tömegessé tételében és a technológiai fejlesztés felpörgetésében az európai mércével mérve szinte beláthatatlanul nagy számokkal dolgozó Kína főszerepet játszott. Ennek a folyamatnak ma minden olyan magyar háztartás is közvetlenül érezheti a hatását, amely napelemes rendszerrel szeretné a háztetőn megtermelni a villanyszámláját: az ehhez szükséges beruházás költsége biztosan több mint a felére csökkent a piac hazai beindulása óta.
A fenti példát csak azért hoztuk fel, hogy érzékeltessük, valami hasonlóra lehet számítani a következő 40 évben azért, mert Kína nemrég (meglehetősen váratlanul) bejelentette, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni magát.
A bejelentés óta szakemberek sokasága találgatja, hogy milyen úton lehet elérni ezt az ambiciózus célt, abban azonban megegyezik a véleményük, hogy a szénerőművek helyett teljes gőzzel rá kell állnia az országnak a megújuló források használatára, az atomprogramra, és a szén-dioxid kibocsátást ellensúlyozó technológiákra. A megújulók esetében ez azt jelenti, hogy amit az elmúlt időszakban a napelemek terén láttunk, az következik most az egész közműhálózatban, rendszerszerűen, és a szélerőművekkel megtoldva. Márpedig ez döntő változásokat hozhat világszerte.
A kínai karbonsemlegességi tervnek egyébként már a “nettó környezetvédelmi hozadáka” is óriási lesz. A CarbonBrief szaklap úgy számol, hogy ha 2060-ra Kína valóban semlegesíti a kibocsátását, és más ehhez hasonló horderejű változás nem történik addig a világban, akkor 2100-ban az átlagos hőmérséklet 2,35 fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtt. A kínai bejelentés előtt a modell 2,59 fokos melegedést jósolt, vagyis egyetlen (nagy) ország döntése 0,24 fokkal juttatja közelebb a céljához az egész világot. Igaz, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény szerint a legalább 2 fokos, de inkább 1,5 fokos felmelegedési maximum lenne kívánatos, vagyis ezt önmagában még Kína sem fogja tudni megoldani nekünk.
A Nature a kínai tervekbe jobban belelátó helyi származású szakemberekre hivatkozva azt valószínűsíti, hogy az országnak meg kellene dupláznia az elektromos áram termelését, hiszen a karbonsemlegesség egyik záloga a közlekedés és áruszállítás elektromos alapokra helyezése. Természetesen a többletet megújuló forrásokból kellene biztosítani, ehhez azonban a napenergia termelést a jelenlegi 16-szorosára, a szélenergia termelést 9-szeresére kellene növelni, a vízerőművek kapacitását meg kellene duplázni, az atomenergia kapacitást pedig meghatszorozni.
Ez gigászi feladat lesz, és ha elvégzik, még akkor is 16 százalékos marad a kínai energiafelhasználásban a fosszilis források (főleg szén) aránya. Tehát ezt a fennmaradó mennyiséget kellene teljes egészében ellentételezni a szén-dioxid környezetből való kivonásával és főként erdőtelepítéssel.
A kínai terv ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának csökkentését azonnal el tudják kezdeni. A legjobb forgatókönyv is azzal számol, hogy az idei 9,8 gigatonnás kínai szén-dioxid kibocsátás 2025-re még 10,3 gigatonnára emelkedik, majd 5-10 évig ezen a szinten tetőzik, és csak utána indul nagyobb ütemű csökkenésnek. Kína energiaszükségletének jelenleg 65 százalékát szénerőművek fedezik, és pillanatnyilag is legalább 200 új szénerőmű tervezése vagy építése folyik.
A váltáshoz óriási befektetésekre lesz szükség, elsősorban a nap- és szélenergia rendszerbe illesztéséhez, konkrétabban: az ehhez szükséges energiatároló rendszerek fejlesztéséhez és építéséhez.
Ugyanakkor itt jön képbe a fent említett napelemes példa: ha a szén-dioxid elnyelő rendszerekbe, az energiatárolásba, a rendszerfejlesztésbe elkezdik önteni a pénzt, illetve ráfekszenek a kutatás-fejlesztésre, akkor minden valószínűség szerint esni kezd ezeknek a technológiáknak a fajlagos költsége. Ennek pedig a kedvező hatása ugyanúgy jelentkezhet világszerte, mint azt a napelemeknél láttuk.
Ha új és olcsóbb megoldások jönnek a piacra, az globális versenyt generálhat, de önmagában már a kínai technológia elterjedése is leverheti az árakat, ami mindenhol olcsóbbá teszi a kibocsátás-csökkentési terveket.
Világ
A világ legnagyobb gázmezőjéből jöhetne vezetéken Európába a földgáz, de sok az akadály
Tervek már 15 éve is készültek, de a belátható jövőben csak cseppfolyósított formában jön kontinensünkre Katarból a földgáz.
Miért nézi tétlenül ezermilliárdok elégését Trump, ha imádja a tőzsdét?
Elképzelhető, hogy népszerűségvesztést is bevállal a világrendszerváltás érdekében, de az első elnöksége alatt megszokott formula is működhet még.
Amerika több gázt akar eladni nekünk, de akkor az orosz kapcsolatot is át kellene gondolni
Az amerikai LNG aránya nagyot nőtt az uniós importban, de 2026-tól várhatóak az igazán drámai változások.
Fontos
Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt
Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.
Magyarországi tervein is változtatott a BYD az európai terjeszkedésének kudarcai alapján
Több intézkedést is elfogadott a cég a hibáiból tanulva. Szegeden olyan mérnököket is alkalmaznának, akik az európai ízléshez igazítanák az autóikat.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
