Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

A napelemek árának utóbbi 10-15 évben világszerte bekövetkezett drasztikus esése aligha lett volna elképzelhető a kínai (és délkelet-ázsiai) gyártók masszív részvétele nélkül. A termelés tömegessé tételében és a technológiai fejlesztés felpörgetésében az európai mércével mérve szinte beláthatatlanul nagy számokkal dolgozó Kína főszerepet játszott. Ennek a folyamatnak ma minden olyan magyar háztartás is közvetlenül érezheti a hatását, amely napelemes rendszerrel szeretné a háztetőn megtermelni a villanyszámláját: az ehhez szükséges beruházás költsége biztosan több mint a felére csökkent a piac hazai beindulása óta.

A fenti példát csak azért hoztuk fel, hogy érzékeltessük, valami hasonlóra lehet számítani a következő 40 évben azért, mert Kína nemrég (meglehetősen váratlanul) bejelentette, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni magát.

A bejelentés óta szakemberek sokasága találgatja, hogy milyen úton lehet elérni ezt az ambiciózus célt, abban azonban megegyezik a véleményük, hogy a szénerőművek helyett teljes gőzzel rá kell állnia az országnak a megújuló források használatára, az atomprogramra, és a szén-dioxid kibocsátást ellensúlyozó technológiákra. A megújulók esetében ez azt jelenti, hogy amit az elmúlt időszakban a napelemek terén láttunk, az következik most az egész közműhálózatban, rendszerszerűen, és a szélerőművekkel megtoldva. Márpedig ez döntő változásokat hozhat világszerte.

A kínai karbonsemlegességi tervnek egyébként már a “nettó környezetvédelmi hozadáka” is óriási lesz. A CarbonBrief szaklap úgy számol, hogy ha 2060-ra Kína valóban semlegesíti a kibocsátását, és más ehhez hasonló horderejű változás nem történik addig a világban, akkor 2100-ban az átlagos hőmérséklet 2,35 fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtt. A kínai bejelentés előtt a modell 2,59 fokos melegedést jósolt, vagyis egyetlen (nagy) ország döntése 0,24 fokkal juttatja közelebb a céljához az egész világot. Igaz, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény szerint a legalább 2 fokos, de inkább 1,5 fokos felmelegedési maximum lenne kívánatos, vagyis ezt önmagában még Kína sem fogja tudni megoldani nekünk.

A Nature a kínai tervekbe jobban belelátó helyi származású szakemberekre hivatkozva azt valószínűsíti, hogy az országnak meg kellene dupláznia az elektromos áram termelését, hiszen a karbonsemlegesség egyik záloga a közlekedés és áruszállítás elektromos alapokra helyezése. Természetesen a többletet megújuló forrásokból kellene biztosítani, ehhez azonban a napenergia termelést a jelenlegi 16-szorosára, a szélenergia termelést 9-szeresére kellene növelni, a vízerőművek kapacitását meg kellene duplázni, az atomenergia kapacitást pedig meghatszorozni.

Ez gigászi feladat lesz, és ha elvégzik, még akkor is 16 százalékos marad a kínai energiafelhasználásban a fosszilis források (főleg szén) aránya. Tehát ezt a fennmaradó mennyiséget kellene teljes egészében ellentételezni a szén-dioxid környezetből való kivonásával és főként erdőtelepítéssel.

A kínai terv ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának csökkentését azonnal el tudják kezdeni. A legjobb forgatókönyv is azzal számol, hogy az idei 9,8 gigatonnás kínai szén-dioxid kibocsátás 2025-re még 10,3 gigatonnára emelkedik, majd 5-10 évig ezen a szinten tetőzik, és csak utána indul nagyobb ütemű csökkenésnek. Kína energiaszükségletének jelenleg 65 százalékát szénerőművek fedezik, és pillanatnyilag is legalább 200 új szénerőmű tervezése vagy építése folyik.

A váltáshoz óriási befektetésekre lesz szükség, elsősorban a nap- és szélenergia rendszerbe illesztéséhez, konkrétabban: az ehhez szükséges energiatároló rendszerek fejlesztéséhez és építéséhez.

Ugyanakkor itt jön képbe a fent említett napelemes példa: ha a szén-dioxid elnyelő rendszerekbe, az energiatárolásba, a rendszerfejlesztésbe elkezdik önteni a pénzt, illetve  ráfekszenek a kutatás-fejlesztésre, akkor minden valószínűség szerint esni kezd ezeknek a technológiáknak a fajlagos költsége. Ennek pedig a kedvező hatása ugyanúgy jelentkezhet világszerte, mint azt a napelemeknél láttuk.

Ha új és olcsóbb megoldások jönnek a piacra, az globális versenyt generálhat, de önmagában már a kínai technológia elterjedése is leverheti az árakat, ami mindenhol olcsóbbá teszi a kibocsátás-csökkentési terveket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA napenergia a valaha volt legolcsóbb energiaforrás lettJóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször mehet több pénz zöldenergiára, mint olajra és gázraA Goldman Sachs erőjelzése szerint jövőre több pénzt fektetnek megújulóenergia-termelésbe, mint olaj- és gázfeltárásba, amire korábban még soha nem volt példa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ 2060 karbonsemlegesség Kína klímacélok környezetvédelem megújuló napelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.