Először mehet több pénz zöldenergiára, mint olajra és gázra
A Goldman Sachs erőjelzése szerint jövőre több pénzt fektetnek megújulóenergia-termelésbe, mint olaj- és gázfeltárásba, amire korábban még soha nem volt példa.
Az amerikai befektetési bank azzal számol, hogy 2021-ben világszerte az energiaipari befektetések negyede megy megújuló energiás projektekbe (beleértve a bioüzemanyagok előállítását), miközben 2014-ben még csak 15 százalék volt ez az arány. Az arányok gyors eltolódását segíti, hogy mára nagyon messze került egymástól a két energiaforrás-csoport tőkeköltsége: míg a megújuló energia termelését célzó beruházások után átlagosan csak 3 százalékos kamatot kell fizetni, addig a fosszilis energiát használók esetében ez elérte a 20 százalékot.
A Goldman Sachs szerint ez a radikális különbség azt tükrözi, mintha tonnánként 40-80 dollárnyi szén-dioxid-adót kellene fizetni a kibocsátás után, miközben a valóságban jelenleg ez csak 3 dollár. Már csak azért is, mert a globális kibocsátásnak jelenleg csak a 16 százaléka van beárazva ebből a szempontból.
A bankház szerint emiatt két, élesen elkülönülő részre lehet osztani befektetési szempontból a megújulóenergia-szektort: a források – amelyek összege 2030-ig elérheti a 16 ezer milliárd dollárt – döntő része az olyan, már kiforrott megoldásokba áramlik, mint a szél- és a napenergia-termelés, valamint a bioüzemanyagok előállítása. A széles körű alkalmazástól még messze lévő hidrogénes és szénleválasztási technológiákra viszont nem jut elég forrás, ha nem kell többet fizetniük a jelenleginél az üvegházhatású gázok kibocsátóinak.
A megújuló energia infrastruktúrájába irányuló évi egy-két ezer milliárd dollár világszerte évente 15-20 millió állást hozhat létre. A másik oldalon a magas tőkeköltségek miatt az igényekhez képest visszaesik majd az olaj- és gázkínálat, az ennek nyomán növekvő árak pedig tovább gyorsítják az energiaátmenetet rövid távon. A nulla kibocsátás eléréséhez viszont a még gyerekcipőben járó technológiáknak is fel kellene zárkózniuk – írja a Goldman elemzését idézve a Bloomberg.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
