Sok technológiai megoldás létezik a klímaváltozás megállítására, azonban ezek hatékonysága egyelőre általában túl alacsony ahhoz, hogy önmagukban komolyan vehető eszközként lehessen rájuk tekinteni. Az ilyen technológiák közül az egyik a CCS (carbon capture and storage, azaz a szén-dioxid lekötése és tárolása), aminek alkalmazására világszerte vannak kísérleti projektek, a nagyüzemi alkalmazástól ugyanakkor még elég messze vagyunk.
És bár Mark Jacobson, a Stanford mérnökprofesszora a Haareztnek adott nyilatkozatában – utalva a vértesztek forradalmasítását ígérő, kamunak bizonyult amerikai gyógyszeripari cégre – nemrég az energetika Theranosának nevezte a technológiát, a Bloomberg cikke szerint egyre több az arra mutató jel, hogy a CCS a vártnál gyorsabban fejlődik.
Az American Physical Society egyik sokat hivatkozott tanulmánya 2011-ben úgy becsülte, hogy nagyjából 550 dollárba kerül egy tonna szén-dioxid levegőből való kivonása ezzel a technológiával. 2018-ban a Harvard alkalmazott fizikusa, David Keith és szerzőtársai viszont már arról írtak cikket a Joule nevű folyóiratba, hogy hogyan lehet ugyanezt 94 és 232 dollár között megoldani.
Keith cége, a Carbon Engineering most azon dolgozik, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a tanulmányban részletezett megoldásokat. Egész konkrétan egy olyan üzemet építenek, ami a terv szerint évente egymillió tonna – 250 ezer autó éves kibocsátásának megfelelő – szén-dioxidot von majd ki a légkörből. A texasi gyár építése 2021-ben kezdődik, és a terv szerint 2023-ra készül el.
A befektetők között van még a Chevron, az ausztrál BHP Billiton és Bill Gates is. Ha a terv sikerrel jár, Keith cége több száz vagy akár több ezer hasonló gyár megépítését tervezi világszerte. A cég vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy 100-150 dollár között lesz a tonnánkénti költségük, azóta viszont egy másik nyilatkozatában kicsit elővigyázatosabban 200 dollár alatti árról beszélt.
Az utóbbi időben a másik két legnagyobb, hasonló technológiával próbálkozó cég is bővítette a kapacitásait. A zürichi központú Climeworks 14 kisebb egységet üzemeltet Európa-szerte: a legnagyobb 900 tonna szén-dioxidot képes kivonni a légkörből évente, tonnánként 600 dolláros áron. A következő három-négy évben 200, 2030-ig pedig 100 dollárra akarják csökkenteni a költségeiket. A New York-i központú Global Thermostat évente 2000 tonnás kapacitást vár a tulsai üzemétől.
Ugyanakkor még abban az esetben is drágának számítana ez a technológia, ha tényleg a terveknek megfelelő tempóban tudnák növelni a hatékonyságát.
A legolcsóbb szénmegkötő módszer, a faültetés például tonnánként 15-50 dolláros áron képes ugyanerre, és még a koncentrált kibocsátók mellé, például a szénerőművekbe tervezett CCS-technológia is jóval hatékonyabb, mint ami simán a levegőből választja le a szén-dioxidot.
A CSS-t emiatt sok kritika is éri, arra hivatkozva, hogy az egész valójában csak arról szól, hogy a szennyezésért leginkább felelős cégek, mint például az Exxonmobil, a Chevron vagy az Occidental Petroleum – amelyek mind kísérleteznek a technológiával – kizöldítsék magukat a köztudatban, miközben a leválasztott szén-dioxidot arra használják, hogy még több kőolajat bányásszanak ki.
A három legnagyobb CSS-technológiával foglalkozó cég szerint ugyanakkor nem erről van szó. Szerintük a CSS csak kiegészíti, és nem helyettesíti a kibocsátáscsökkentés már jelenleg is alkalmazott módszereit, például a szél- vagy a napenergiára épülő technológiákat. Szintén érv lehet a CSS fejlesztése mellett, hogy bizonyos területeken még gyerekcipőben járnak az alacsony kibocsátású alternatívák, elég például a légi közlekedésre gondolni. Ráadásul a többi szén-dioxid-megkötő technológiának is vannak korlátai, például nincs annyi szabad terület a bolygón, amennyi a megfelelő mennyiségű erdő telepítéséhez szükséges lenne.
A technológia mindenesetre még a legjobb esetben is csak részmegoldást jelenhet: a National Research Council 2015-ös tanulmánya szerint nagyjából 30 évig tartana, mire a légköri szén-dioxid-visszaszívásra épülő technológia évente egymilliárd tonna szén-dioxid légkörből való kivonására lenne képes. Összehasonlításképpen: a BP 2019-es statisztikai szemléje alapján tavaly a szén, az olaj és a földgáz égetése nyomán 34 milliárd tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe.
Tech
Sokkal olcsóbbá válhatnak az e-autók a következő pár évben
A Goldman Sachs kutatói szerint két év múlva már azonos költségszintre kerülnek az elektromos autók a benzinesekkel és a dízelekkel.
Nem volt életszerűen kitalálva a napelemes támogatási program, máris módosítják
A jelek szerint a szakmának sikerült meggyőznie a minisztériumot, hogy a piaci körülményeknek megfelelően alakítsa a feltételeket.
Később szabadulunk meg a bolti papírnyugtától, de kapunk több hasznos funkciót
Jövő július volt a terv, az adótörvény módosításában azonban már 2025 szerepel, de legalább megágyaztak az okos megoldások lehetőségének is.
Fontos
Egy ideig működött, de mostanra hatástalanná vált az ársapka az orosz nyersolajon
Egy friss jelentés szerint az orosz olajszállítmányok csaknem felét olyan tankereken szállították az elmúlt egy évben, amelyen nem szállíthatták volna.
A sokkon túlestünk, de a balegyenesekhez is hozzászoktunk – így változtak egy év alatt a munkavállalói preferenciák
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Nem érdemes előre inni a medve bőrére, ugyanis nem mindegy, mitől csökken az infláció - egy korai lazítás csak elhúzódó problémákat generál.
