Sok technológiai megoldás létezik a klímaváltozás megállítására, azonban ezek hatékonysága egyelőre általában túl alacsony ahhoz, hogy önmagukban komolyan vehető eszközként lehessen rájuk tekinteni. Az ilyen technológiák közül az egyik a CCS (carbon capture and storage, azaz a szén-dioxid lekötése és tárolása), aminek alkalmazására világszerte vannak kísérleti projektek, a nagyüzemi alkalmazástól ugyanakkor még elég messze vagyunk.
És bár Mark Jacobson, a Stanford mérnökprofesszora a Haareztnek adott nyilatkozatában – utalva a vértesztek forradalmasítását ígérő, kamunak bizonyult amerikai gyógyszeripari cégre – nemrég az energetika Theranosának nevezte a technológiát, a Bloomberg cikke szerint egyre több az arra mutató jel, hogy a CCS a vártnál gyorsabban fejlődik.
Az American Physical Society egyik sokat hivatkozott tanulmánya 2011-ben úgy becsülte, hogy nagyjából 550 dollárba kerül egy tonna szén-dioxid levegőből való kivonása ezzel a technológiával. 2018-ban a Harvard alkalmazott fizikusa, David Keith és szerzőtársai viszont már arról írtak cikket a Joule nevű folyóiratba, hogy hogyan lehet ugyanezt 94 és 232 dollár között megoldani.
Keith cége, a Carbon Engineering most azon dolgozik, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a tanulmányban részletezett megoldásokat. Egész konkrétan egy olyan üzemet építenek, ami a terv szerint évente egymillió tonna – 250 ezer autó éves kibocsátásának megfelelő – szén-dioxidot von majd ki a légkörből. A texasi gyár építése 2021-ben kezdődik, és a terv szerint 2023-ra készül el.
A befektetők között van még a Chevron, az ausztrál BHP Billiton és Bill Gates is. Ha a terv sikerrel jár, Keith cége több száz vagy akár több ezer hasonló gyár megépítését tervezi világszerte. A cég vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy 100-150 dollár között lesz a tonnánkénti költségük, azóta viszont egy másik nyilatkozatában kicsit elővigyázatosabban 200 dollár alatti árról beszélt.
Az utóbbi időben a másik két legnagyobb, hasonló technológiával próbálkozó cég is bővítette a kapacitásait. A zürichi központú Climeworks 14 kisebb egységet üzemeltet Európa-szerte: a legnagyobb 900 tonna szén-dioxidot képes kivonni a légkörből évente, tonnánként 600 dolláros áron. A következő három-négy évben 200, 2030-ig pedig 100 dollárra akarják csökkenteni a költségeiket. A New York-i központú Global Thermostat évente 2000 tonnás kapacitást vár a tulsai üzemétől.
Ugyanakkor még abban az esetben is drágának számítana ez a technológia, ha tényleg a terveknek megfelelő tempóban tudnák növelni a hatékonyságát.
A legolcsóbb szénmegkötő módszer, a faültetés például tonnánként 15-50 dolláros áron képes ugyanerre, és még a koncentrált kibocsátók mellé, például a szénerőművekbe tervezett CCS-technológia is jóval hatékonyabb, mint ami simán a levegőből választja le a szén-dioxidot.
A CSS-t emiatt sok kritika is éri, arra hivatkozva, hogy az egész valójában csak arról szól, hogy a szennyezésért leginkább felelős cégek, mint például az Exxonmobil, a Chevron vagy az Occidental Petroleum – amelyek mind kísérleteznek a technológiával – kizöldítsék magukat a köztudatban, miközben a leválasztott szén-dioxidot arra használják, hogy még több kőolajat bányásszanak ki.
A három legnagyobb CSS-technológiával foglalkozó cég szerint ugyanakkor nem erről van szó. Szerintük a CSS csak kiegészíti, és nem helyettesíti a kibocsátáscsökkentés már jelenleg is alkalmazott módszereit, például a szél- vagy a napenergiára épülő technológiákat. Szintén érv lehet a CSS fejlesztése mellett, hogy bizonyos területeken még gyerekcipőben járnak az alacsony kibocsátású alternatívák, elég például a légi közlekedésre gondolni. Ráadásul a többi szén-dioxid-megkötő technológiának is vannak korlátai, például nincs annyi szabad terület a bolygón, amennyi a megfelelő mennyiségű erdő telepítéséhez szükséges lenne.
A technológia mindenesetre még a legjobb esetben is csak részmegoldást jelenhet: a National Research Council 2015-ös tanulmánya szerint nagyjából 30 évig tartana, mire a légköri szén-dioxid-visszaszívásra épülő technológia évente egymilliárd tonna szén-dioxid légkörből való kivonására lenne képes. Összehasonlításképpen: a BP 2019-es statisztikai szemléje alapján tavaly a szén, az olaj és a földgáz égetése nyomán 34 milliárd tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
