Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. december 21. 17:55 Tech

A szén-dioxid kiporszívózása a légkörből még mindig sci-fi, de már egyre kevésbé

Sok technológiai megoldás létezik a klímaváltozás megállítására, azonban ezek hatékonysága egyelőre általában túl alacsony ahhoz, hogy önmagukban komolyan vehető eszközként lehessen rájuk tekinteni. Az ilyen technológiák közül az egyik a CCS (carbon capture and storage, azaz a szén-dioxid lekötése és tárolása), aminek alkalmazására világszerte vannak kísérleti projektek, a nagyüzemi alkalmazástól ugyanakkor még elég messze vagyunk.

És bár Mark Jacobson, a Stanford mérnökprofesszora a Haareztnek adott nyilatkozatában – utalva a vértesztek forradalmasítását ígérő, kamunak bizonyult amerikai gyógyszeripari cégre – nemrég az energetika Theranosának nevezte a technológiát, a Bloomberg cikke szerint egyre több az arra mutató jel, hogy a CCS a vártnál gyorsabban fejlődik.

Az American Physical Society egyik sokat hivatkozott tanulmánya 2011-ben úgy becsülte, hogy nagyjából 550 dollárba kerül egy tonna szén-dioxid levegőből való kivonása ezzel a technológiával. 2018-ban a Harvard alkalmazott fizikusa, David Keith és szerzőtársai viszont már arról írtak cikket a Joule nevű folyóiratba, hogy hogyan lehet ugyanezt 94 és 232 dollár között megoldani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA technológia, amit ha nem fejlesztünk ki, akkor befellegzettHa meg tudnánk akadályozni, hogy a szén a légkörbe jusson, tovább használhatnánk a fosszilis üzemanyagokat. Dolgoznak is sokan a nyerő módszeren.

Keith cége, a Carbon Engineering most azon dolgozik, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a tanulmányban részletezett megoldásokat. Egész konkrétan egy olyan üzemet építenek, ami a terv szerint évente egymillió tonna – 250 ezer autó éves kibocsátásának megfelelő – szén-dioxidot von majd ki a légkörből. A texasi gyár építése 2021-ben kezdődik, és a terv szerint 2023-ra készül el.

A befektetők között van még a Chevron, az ausztrál BHP Billiton és Bill Gates is. Ha a terv sikerrel jár, Keith cége több száz vagy akár több ezer hasonló gyár megépítését tervezi világszerte. A cég vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy 100-150 dollár között lesz a tonnánkénti költségük, azóta viszont egy másik nyilatkozatában kicsit elővigyázatosabban 200 dollár alatti árról beszélt.

Az utóbbi időben a másik két legnagyobb, hasonló technológiával próbálkozó cég is bővítette a kapacitásait. A zürichi központú Climeworks 14 kisebb egységet üzemeltet Európa-szerte: a legnagyobb 900 tonna szén-dioxidot képes kivonni a légkörből évente, tonnánként 600 dolláros áron. A következő három-négy évben 200, 2030-ig pedig 100 dollárra akarják csökkenteni a költségeiket. A New York-i központú Global Thermostat évente 2000 tonnás kapacitást vár a tulsai üzemétől.

Ugyanakkor még abban az esetben is drágának számítana ez a technológia, ha tényleg a terveknek megfelelő tempóban tudnák növelni a hatékonyságát.

A legolcsóbb szénmegkötő módszer, a faültetés például tonnánként 15-50 dolláros áron képes ugyanerre, és még a koncentrált kibocsátók mellé, például a szénerőművekbe tervezett CCS-technológia is jóval hatékonyabb, mint ami simán a levegőből választja le a szén-dioxidot.

A CSS-t emiatt sok kritika is éri, arra hivatkozva, hogy az egész valójában csak arról szól, hogy a szennyezésért leginkább felelős cégek, mint például az Exxonmobil, a Chevron vagy az Occidental Petroleum – amelyek mind kísérleteznek a technológiával – kizöldítsék magukat a köztudatban, miközben a leválasztott szén-dioxidot arra használják, hogy még több kőolajat bányásszanak ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalatA hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

A három legnagyobb CSS-technológiával foglalkozó cég szerint ugyanakkor nem erről van szó. Szerintük a CSS csak kiegészíti, és nem helyettesíti a kibocsátáscsökkentés már jelenleg is alkalmazott módszereit, például a szél- vagy a napenergiára épülő technológiákat. Szintén érv lehet a CSS fejlesztése mellett, hogy bizonyos területeken még gyerekcipőben járnak az alacsony kibocsátású alternatívák, elég például a légi közlekedésre gondolni. Ráadásul a többi szén-dioxid-megkötő technológiának is vannak korlátai, például nincs annyi szabad terület a bolygón, amennyi a megfelelő mennyiségű erdő telepítéséhez szükséges lenne.

A technológia mindenesetre még a legjobb esetben is csak részmegoldást jelenhet: a National Research Council 2015-ös tanulmánya szerint nagyjából 30 évig tartana, mire a légköri szén-dioxid-visszaszívásra épülő technológia évente egymilliárd tonna szén-dioxid légkörből való kivonására lenne képes. Összehasonlításképpen: a BP 2019-es statisztikai szemléje alapján tavaly a szén, az olaj és a földgáz égetése nyomán 34 milliárd tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozástAz emberiség rendelkezik azzal a tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával.

Tech CCS-technológia klímaváltozás szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2020. január 19. 17:20 Tech

Már ötezer forintból elkezdhetünk okosotthont építeni

A telefonról is vezérelhető világítás lehet a kapudrog a nem informatikus tömegek számára, legalábbis az Ikea ebben bízik.

Váczi István
2020. január 17. 10:30 Tech

Önállóan szállt fel az Airbus egyik utasszállítója

Sikeresen tesztelte a teljesen automatikus felszállást lehetővé tévő rendszerét az Airbus – közölte tegnap a vállalat.

Andersen Dávid
2020. január 12. 12:15 Tech

Merre megy tovább a mesterséges intelligencia 2020-ban?

Tűpontos marketing az interneten, orwelli megfigyelőtechnológia, robotok által írt filmek. Azaz az idén is folytatódhat az AI menetelése.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.