Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2020. november 7. 17:29 Tech, Világ

Az olcsó mobilok egyre inkább ismeretlen bértervezők munkái, a márka csak matrica rajtuk

2020-ban már senki nem lepődik meg azon, hogy az okostelefonja hátlapján szereplő márkának az esetek jelentős részében nem sok köze van a telefon legyártásához, amit nagyrészt ázsiai beszállítók végeznek. 

Manapság viszont a mobilpiacon dúló árverseny miatt sok szereplő nemcsak a gyártáson próbál spórolni. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a készülék megtervezését is kiszervezik, így például a Xiaomi vagy az OPPO mobilok jó része, sőt újabban már az olcsóbb Samsung és az LG telefonok is szélesebb körben ismeretlen kínai bértervezők munkáját dicsérik, derül ki a Nikkei japán üzleti lap összefoglalójából.

Az idei év első felében a világszerte értékesített okostelefonok 36 százaléka kiszervezett tervezés eredménye a hongkongi Counterpoint piackutató adatai szerint, ami 9 százalékpontos növekedést jelent tavalyhoz képest. A trendeket jelzi, hogy miközben a leszállított darabszámot nézve az okostelefonpiac egésze 18 százalékos mínuszban volt idén, az ODM (Original Design Manufacturer, azaz olyan cég, amely saját fejlesztésű terméket gyárt, de a terméke más márkanév alatt kerül forgalomba) és az IDH (Independent Design House, azaz tervezéssel foglalkozó beszállítók) szegmens 12 százalékos növekedést ért el.

Mindez nem újdonság, a számítógépek és a televíziók piacán hasonló változások mentek végbe évtizedekkel ezelőtt, a piac telítődésével. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak, valamint az aktuális trendeknek megfelelően az olcsóbb szegmensekben, vagyis a fejlődő világba szánt mobilok gyártása terén vélhetően egyre nagyobb szerep jut majd ezeknek 

Ez is Kínából jön

Az IDH-forradalom az előző évtized közepén Kínában indult, ekkor kezdték el piacra dobni olcsó mobildizájnjaikat az olyan viszonylag ismeretlen cégek, mint a Wingtech, a Huaqin vagy a Longcheer. Ez a három vállalat együtt a piac kétharmadát uralja, de a közepes játékosok is szinte kivétel nélkül kínaiak. 

Ezek a cégek kisebb forradalmat hoztak a helyi ellátási láncban: segítségükkel  a mobilpiacra beugrani próbáló kisebb kínai cégek százai tudtak iparági tapasztalat nélkül néhány hónap alatt működőképes telefonokat előállítani. Mindazonáltal az első próbálkozások nagyrészt más márkákat utánzó, olcsó, gyenge minőségű kacatok voltak; avagy ahogy a Wall Street Journal cikke fogalmaz, ekkor még elég súlyos minőségi problémák jellemezték a piacot.

Azóta azonban az IDH-cégek gyors fejlődésen mentek át, és nagy szerepet játszottak a kínai mobilgyártók előretörésében. A Wingtech például már 2008-ban belefogott a bérgyártásba és a házon belüli alkatrészgyártásba is, azaz ODM-mé vált. Újabban pedig értékesítés utáni szolgáltatásokat is nyújt (garanciális ügyek intézése, javítás, stb.). Ügyfeleinek száma az eredeti, sok száz kis cégről néhány nagyobb kínai és indiai brandre szűkült, a legnagyobb megrendelőik között van a Magyarországon is ismert Xiaomi és a Huawei, de manapság egyre többen dolgoznak a Samsungnak és az OPPO-nak is. 

Mi nem csak bérgyártók vagyunk, mint (az iPhone-t összeszerelő) Foxconn. Versenyképességünk alapja a kutatás-fejlesztési és tervezési képességünk

– mondta pár éve az amerikai üzleti lapnak a cég stratégiai igazgatója.*A Foxconn-féle bérgyártókat, amelyek a megrendelő specifikációi alapján gyártanak le és/vagy szerelnek össze egy terméket, EMS-nek (electronics manufacturing services, azaz elektronikai gyártási szolgáltatás) rövidítik.

Az ODM-piac vezető cége egy másik kínai vállalat, a sanghaji Huaqin, amely tavaly egymilliárd dollárnyi befektetői tőkét vonzott be, többek között az amerikai Qualcomm mobilprocesszor-gyártótól és az Inteltől is. Ők bő egy évvel ezelőtt váltak a Samsung beszállítójává, és a kapcsolat annyira bejött nekik, hogy az idei első fél évben 84 százalékkal növelték a leszállított darabszámot a Counterpoint összesítése alapján. A cég 2016 óta notebookokat és különféle IoT-készülékeket (egymással kommunikálni képes berendezéseket) is gyárt, és a minőségbiztosításba is rengeteget fektetett a kezdetek óta.

Koreát is bevették

Az utóbbi években már messze nem csak a feltörekvő kínai márkák gyártatnak ODM-ekkel. A tervezéskiszervezés hódításának legerősebb példája a dél-koreai Samsung, amely méretéből és szerteágazó elektronikai kompetenciáiból fakadóan sokáig képes volt a teljes okostelefon-gyártási folyamatot cégen, illetve cégcsoporton belül elvégezni. Mindez a Nikkei piaci forrásai szerint 2019 második felében radikálisan megváltozott: a konglomerátum elkezdte külső cégeknek kiszervezni az okostelefon-bizniszének jelentős részét. Idén évi 50 millió Samsung-telefon készül bértervezéssel, ez a teljes eladásaik egyötöde.

A koreai cég szerint ezzel bizonyos modellek esetében az alacsonyabb árat követelő piaci igényekre reagáltak, más szóval a jelek szerint a belső matekból az jött ki nekik, hogy különösebben az olcsóbb készülékek esetében túl drága a hazai tervezés. A tervezéskiszervezés leginkább az olcsóbb Galaxy M szériát érinti, amelyet elsősorban a feltörekvő piacokra, például Indiába szánnak, de Romániában vagy Törökországban is kapható.

A másik nagy koreai mobilgyártó, az LG valamivel korábban, 2018-ban kezdett el ODM-cégekkel gyártatni, és tavaly már készülékei 30, idén 60 százalékát a három nagy kínai beszállítótól rendelték. A koreaiak október végén közölték, hogy

terveik szerint 2021-re 70 százalékra növelik az ODM-részarányt. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az LG (vagy bármely más megrendelő) pusztán a készülék külső megjelenését és általános teljesítményadatait adja meg a gyártó felé, az összes többit a beszállítóra bízza. Az ODM-cégek felelnek a belső megtervezéséért, a szükséges alkatrészek beszerzéséére és a gyártásért.

Tévévé lesz a mobil

A Samsung és az LG ODM-partnerségei egyelőre még nem azt jelzik, hogy az érintett kínai cégek a csúcskategóriát ostromolják; inkább azt, hogy manapság az okostelefonok piaca az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világban növekszik igazán, a legnagyobb piacot Kína mellett India, Indonézia, Brazília és az afrikai országok jelentik. 2020 első negyedévében a világon eladott mobilok 45 százaléka a 150 dollárnál (47 ezer forint) olcsóbb nagykereskedelmi ártartományba tartozott. 

Ezek a készülékek olyan piacokra készülnek, ahol az ár mindennél fontosabb, az egy készülékre eső nyereség pedig elég alacsony. Ebben a környezetben az utóbbi másfél évtizedben olajozott és olcsó ellátási láncot kialakító, üzleti modelljüknek köszönhetően erős méretgazdaságosságot elérő kínai ODM-cégek a jelek szerint a drágább mobilok piacán taroló koreai gyártóknál is versenyképesebbek.

India az olcsó okostelefonok egyik fő piaca. (INDRANIL MUKHERJEE / AFP)

Mint a Nikkei írja, a mobilpiac alsó szegmenseinek átalakulása hasonló a személyi számítógépek és a televíziók ellátási láncában az 1990-es években végbement változásokhoz. Az adott technológiai szegmens fejlődésével egyre ritkábbá válnak a forradalmi újítások, a piac telítődésével a fejlesztési költés határhaszna csökken, más szóval egy kicsivel jobb termék létrehozása és marketingje egyre többe kerül, míg az abból származó haszon egyre csökken. 

Bár a felső kategóriában még elvisz egy terméket egy kicsivel jobb kamera, egy kicsivel élesebb/nagyobb kijelző vagy egy adatvédelmi újítás, az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világbeli piacokon gyakran bőven elég, amit egy olcsó telefon tud. Hasonló volt a helyzet annak idején PC-knél és a tévéknél: bár eleinte évről-évre nagyot fejlődött a technológia, manapság erősen elvált a szegmens teteje, ahol a brutális felbontásért és az irtózatos teljesítményért nagy haszonkulcsot lehet szedni, és a szegmens alja, ahol olcsón kaphatóak az átlagos felhasználónak teljesen megfelelő termékek. Ma becslések szerint a tévék 40 százaléka ODM-gyártók terméke; a számítógépek piacán, ahol már az 1990-es években megindult ez a folyamat, magasabb az arány. 

A modellnek vannak a hátulütői is: a piac telítődésével és az ODM-ek elterjedésével az olcsóbb szegmensekben a készülékek egyre hasonlóbbá válnak, azaz az egyes márkák egyre nehezebben tudnak kitűnni. A közép- és felső kategóriás termékek piacán pedig eleve nem működik a dolog, a Samsung, az Apple vagy a Huawei csúcsmobiljai ennél nagyobb (és drágább) szakértelmet követelnek. Az aktuális trendek alapján ugyanakkor a következő években vélhetően a feltörekvő piacok hajtják majd a globális mobilipart, azaz az ODM-ek menetelése a jelek szerint folytatódik majd. 

Tech Világ Kína kiszervezés mobiltelefon okostelefon Samsung Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2021. november 30. 15:20 Tech, Világ

Először adtak tényleges közúti engedélyt önvezető járműnek Európában

Az eddig tesztüzemben működő EZ10 nevű francia minibusz bebizonyította, hogy biztonságos közúti használatra, miután jól teljesített az Oncopole egyetem kampuszán.

Váczi István
2021. november 22. 15:41 Támogatói tartalom, Tech

Kamionokkal nem fog menni a klímavédelem, fejlesztésekkel terelnék vasútra a forgalmat

A piacvezető magyar vasúti árufuvarozási vállalatot, a Rail Cargo Hungariát is magában foglaló Rail Cargo Group euró milliókat fordít a vasúti árufuvarozás digitalizációjára és innovációjára.

Bucsky Péter
2021. november 19. 10:25 Támogatói tartalom, Tech

Felhőmegoldásokkal a hagyományosnál olcsóbban tudják a bankok a felhasználóik igényeit kiszolgálni

Akik nem váltanak időben felhőalapú informatikára a pénzügyi szektorban, a szolgáltatások minőségében lemaradva elveszthetik ügyfeleiket a gyorsabban modernizáló konkurenciával szemben.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.