2020-ban már senki nem lepődik meg azon, hogy az okostelefonja hátlapján szereplő márkának az esetek jelentős részében nem sok köze van a telefon legyártásához, amit nagyrészt ázsiai beszállítók végeznek. 

Manapság viszont a mobilpiacon dúló árverseny miatt sok szereplő nemcsak a gyártáson próbál spórolni. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a készülék megtervezését is kiszervezik, így például a Xiaomi vagy az OPPO mobilok jó része, sőt újabban már az olcsóbb Samsung és az LG telefonok is szélesebb körben ismeretlen kínai bértervezők munkáját dicsérik, derül ki a Nikkei japán üzleti lap összefoglalójából.

Az idei év első felében a világszerte értékesített okostelefonok 36 százaléka kiszervezett tervezés eredménye a hongkongi Counterpoint piackutató adatai szerint, ami 9 százalékpontos növekedést jelent tavalyhoz képest. A trendeket jelzi, hogy miközben a leszállított darabszámot nézve az okostelefonpiac egésze 18 százalékos mínuszban volt idén, az ODM (Original Design Manufacturer, azaz olyan cég, amely saját fejlesztésű terméket gyárt, de a terméke más márkanév alatt kerül forgalomba) és az IDH (Independent Design House, azaz tervezéssel foglalkozó beszállítók) szegmens 12 százalékos növekedést ért el.

Mindez nem újdonság, a számítógépek és a televíziók piacán hasonló változások mentek végbe évtizedekkel ezelőtt, a piac telítődésével. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak, valamint az aktuális trendeknek megfelelően az olcsóbb szegmensekben, vagyis a fejlődő világba szánt mobilok gyártása terén vélhetően egyre nagyobb szerep jut majd ezeknek 

Ez is Kínából jön

Az IDH-forradalom az előző évtized közepén Kínában indult, ekkor kezdték el piacra dobni olcsó mobildizájnjaikat az olyan viszonylag ismeretlen cégek, mint a Wingtech, a Huaqin vagy a Longcheer. Ez a három vállalat együtt a piac kétharmadát uralja, de a közepes játékosok is szinte kivétel nélkül kínaiak. 

Ezek a cégek kisebb forradalmat hoztak a helyi ellátási láncban: segítségükkel  a mobilpiacra beugrani próbáló kisebb kínai cégek százai tudtak iparági tapasztalat nélkül néhány hónap alatt működőképes telefonokat előállítani. Mindazonáltal az első próbálkozások nagyrészt más márkákat utánzó, olcsó, gyenge minőségű kacatok voltak; avagy ahogy a Wall Street Journal cikke fogalmaz, ekkor még elég súlyos minőségi problémák jellemezték a piacot.

Azóta azonban az IDH-cégek gyors fejlődésen mentek át, és nagy szerepet játszottak a kínai mobilgyártók előretörésében. A Wingtech például már 2008-ban belefogott a bérgyártásba és a házon belüli alkatrészgyártásba is, azaz ODM-mé vált. Újabban pedig értékesítés utáni szolgáltatásokat is nyújt (garanciális ügyek intézése, javítás, stb.). Ügyfeleinek száma az eredeti, sok száz kis cégről néhány nagyobb kínai és indiai brandre szűkült, a legnagyobb megrendelőik között van a Magyarországon is ismert Xiaomi és a Huawei, de manapság egyre többen dolgoznak a Samsungnak és az OPPO-nak is. 

Mi nem csak bérgyártók vagyunk, mint (az iPhone-t összeszerelő) Foxconn. Versenyképességünk alapja a kutatás-fejlesztési és tervezési képességünk

– mondta pár éve az amerikai üzleti lapnak a cég stratégiai igazgatója.^*A Foxconn-féle bérgyártókat, amelyek a megrendelő specifikációi alapján gyártanak le és/vagy szerelnek össze egy terméket, EMS-nek (electronics manufacturing services, azaz elektronikai gyártási szolgáltatás) rövidítik.

Az ODM-piac vezető cége egy másik kínai vállalat, a sanghaji Huaqin, amely tavaly egymilliárd dollárnyi befektetői tőkét vonzott be, többek között az amerikai Qualcomm mobilprocesszor-gyártótól és az Inteltől is. Ők bő egy évvel ezelőtt váltak a Samsung beszállítójává, és a kapcsolat annyira bejött nekik, hogy az idei első fél évben 84 százalékkal növelték a leszállított darabszámot a Counterpoint összesítése alapján. A cég 2016 óta notebookokat és különféle IoT-készülékeket (egymással kommunikálni képes berendezéseket) is gyárt, és a minőségbiztosításba is rengeteget fektetett a kezdetek óta.

Koreát is bevették

Az utóbbi években már messze nem csak a feltörekvő kínai márkák gyártatnak ODM-ekkel. A tervezéskiszervezés hódításának legerősebb példája a dél-koreai Samsung, amely méretéből és szerteágazó elektronikai kompetenciáiból fakadóan sokáig képes volt a teljes okostelefon-gyártási folyamatot cégen, illetve cégcsoporton belül elvégezni. Mindez a Nikkei piaci forrásai szerint 2019 második felében radikálisan megváltozott: a konglomerátum elkezdte külső cégeknek kiszervezni az okostelefon-bizniszének jelentős részét. Idén évi 50 millió Samsung-telefon készül bértervezéssel, ez a teljes eladásaik egyötöde.

A koreai cég szerint ezzel bizonyos modellek esetében az alacsonyabb árat követelő piaci igényekre reagáltak, más szóval a jelek szerint a belső matekból az jött ki nekik, hogy különösebben az olcsóbb készülékek esetében túl drága a hazai tervezés. A tervezéskiszervezés leginkább az olcsóbb Galaxy M szériát érinti, amelyet elsősorban a feltörekvő piacokra, például Indiába szánnak, de Romániában vagy Törökországban is kapható.

A másik nagy koreai mobilgyártó, az LG valamivel korábban, 2018-ban kezdett el ODM-cégekkel gyártatni, és tavaly már készülékei 30, idén 60 százalékát a három nagy kínai beszállítótól rendelték. A koreaiak október végén közölték, hogy

terveik szerint 2021-re 70 százalékra növelik az ODM-részarányt. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az LG (vagy bármely más megrendelő) pusztán a készülék külső megjelenését és általános teljesítményadatait adja meg a gyártó felé, az összes többit a beszállítóra bízza. Az ODM-cégek felelnek a belső megtervezéséért, a szükséges alkatrészek beszerzéséére és a gyártásért.

Tévévé lesz a mobil

A Samsung és az LG ODM-partnerségei egyelőre még nem azt jelzik, hogy az érintett kínai cégek a csúcskategóriát ostromolják; inkább azt, hogy manapság az okostelefonok piaca az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világban növekszik igazán, a legnagyobb piacot Kína mellett India, Indonézia, Brazília és az afrikai országok jelentik. 2020 első negyedévében a világon eladott mobilok 45 százaléka a 150 dollárnál (47 ezer forint) olcsóbb nagykereskedelmi ártartományba tartozott. 

Ezek a készülékek olyan piacokra készülnek, ahol az ár mindennél fontosabb, az egy készülékre eső nyereség pedig elég alacsony. Ebben a környezetben az utóbbi másfél évtizedben olajozott és olcsó ellátási láncot kialakító, üzleti modelljüknek köszönhetően erős méretgazdaságosságot elérő kínai ODM-cégek a jelek szerint a drágább mobilok piacán taroló koreai gyártóknál is versenyképesebbek.

India az olcsó okostelefonok egyik fő piaca. (INDRANIL MUKHERJEE / AFP)

Mint a Nikkei írja, a mobilpiac alsó szegmenseinek átalakulása hasonló a személyi számítógépek és a televíziók ellátási láncában az 1990-es években végbement változásokhoz. Az adott technológiai szegmens fejlődésével egyre ritkábbá válnak a forradalmi újítások, a piac telítődésével a fejlesztési költés határhaszna csökken, más szóval egy kicsivel jobb termék létrehozása és marketingje egyre többe kerül, míg az abból származó haszon egyre csökken. 

Bár a felső kategóriában még elvisz egy terméket egy kicsivel jobb kamera, egy kicsivel élesebb/nagyobb kijelző vagy egy adatvédelmi újítás, az olcsóbb szegmensekben, a fejlődő világbeli piacokon gyakran bőven elég, amit egy olcsó telefon tud. Hasonló volt a helyzet annak idején PC-knél és a tévéknél: bár eleinte évről-évre nagyot fejlődött a technológia, manapság erősen elvált a szegmens teteje, ahol a brutális felbontásért és az irtózatos teljesítményért nagy haszonkulcsot lehet szedni, és a szegmens alja, ahol olcsón kaphatóak az átlagos felhasználónak teljesen megfelelő termékek. Ma becslések szerint a tévék 40 százaléka ODM-gyártók terméke; a számítógépek piacán, ahol már az 1990-es években megindult ez a folyamat, magasabb az arány. 

A modellnek vannak a hátulütői is: a piac telítődésével és az ODM-ek elterjedésével az olcsóbb szegmensekben a készülékek egyre hasonlóbbá válnak, azaz az egyes márkák egyre nehezebben tudnak kitűnni. A közép- és felső kategóriás termékek piacán pedig eleve nem működik a dolog, a Samsung, az Apple vagy a Huawei csúcsmobiljai ennél nagyobb (és drágább) szakértelmet követelnek. Az aktuális trendek alapján ugyanakkor a következő években vélhetően a feltörekvő piacok hajtják majd a globális mobilipart, azaz az ODM-ek menetelése a jelek szerint folytatódik majd. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ Kína kiszervezés mobiltelefon okostelefon Samsung Olvasson tovább a kategóriában