A svéd-brit gyökerű AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett koronavírus-vakcinája a legelőrehaladottabb projektek között van, és bár a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokat egy váratlan esemény miatt nemrég átmenetileg szüneteltetni kellett, az oltás a tervek szerint még idén elkészül. Ez lehet az a vakcina, amelyből potenciálisan mi magyarok is rendelhetünk, ha minden a tervek szerint halad, valamikor 2021-ben.
A gyártó a többi versenytársához hasonlóan már többször hangsúlyozta, hogy nonprofit formában fogja értékesíteni az oltást, azaz közvetlen pénzügyi értelemben nem lesz rajta haszna. Az ígérethez azonban mindig hozzátette, hogy mindez a világjárvány alatti időszakra érvényes, és eddig ennek nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget.
Most azonban a Financial Times olyan dokumentumokról írt, amelyek az AstraZeneca és egy brazil oltóanyaggyár, a Fiocruz közötti megállapodásból valók, és ebből kiderül, hogy
az AstraZeneca akár már 2021 júliusában kijelentheti, hogy a koronavírus-világjárványnak vége van.
A szerződés szövege szerint ez csak akkor nem fog megtörténni, ha a cég a legjobb szándéka szerint úgy látja, hogy tényleg nincs vége a járványnak. Ennek a csavaros megfogalmazásának így az a legfőbb érdekessége, hogy
üzleti értelemben a társaság kezében van a döntés, hogy mikortól kezdi el a profitorientált értékesítést.
Vagyis ennek az időpontnak nem kell feltétlenül például a WHO hivatalos állásfoglalásához igazodnia (bár nincs kizárva, hogy etikai szempontok miatt végül mégis ez lesz a forgatókönyv).
A kérdéses szerződés egyébként 100 millió darab vakcina potenciális gyártásáról szól, összesen 300 millió dollár értékben. Eszerint az AstraZeneca számára egy oltás költsége 3 dollár lesz, és nonprofit értékesítésnél ez azt is jelentheti, hogy körülbelül ennyiért vagy nem sokkal többért lehet majd megvenni.
A 3 dollár (azaz 900 forint) elég alacsony ár, hiszen például egy másik előrehaladott fejlesztés, a Johnson & Johnson vakcinája az előzetes becslések szerint 10 dolláros költséggel készülhet majd. A világszerte folyó sok vakcinafejlesztés több, egymástól eltérő biotechnológiai alapra épül, és ez befolyásolja a gyártástechnológiát, így annak költségét is.
Mindenesetre a szerződés alapján most úgy tűnik, hogy az AstraZeneca akár már jövő júliustól profittartalommal értékesítheti a vakcináját, ha az üzleti környezet és a járvány alakulása miatt úgy látja jónak. Erre azért lesz szükség, mert a gyártás költsége messze nem egyenlő a vakcina kifejlesztésének költségével, márpedig a gyógyszercégek piaci alapon működnek, és előbb-utóbb valahonnan ezt a kezdeti óriási befektetést is ki kell termelniük.
A piac azonban meglehetősen összetett lesz jövőre, hiszen a várakozások szerint akkor már több koronavírus-vakcina is elérhetővé válik. Ezek gyakran egymástól jócskán eltérő alapokra fognak épülni, és emiatt az árazásuk is nagyon különbözhet.
A legújabb fejlemény ez ügyben, hogy Kína beszállt abba a kezdeményezésébe, amely a koronavírus-vakcinák világpiaci terjesztését elsősorban humanitárius és nem üzleti alapokra kívánja helyezni, és amelyet az Egészségügyi Világszervezet is támogat. A WHO törekvése értelemszerűen az, hogy a gazdag országok mellett a szegényebbek is minél korábban és minél megfizethetőbb áron jussanak hozzá az oltásokhoz.
Kína eddig nem volt benne a COVAX kezdeményezésben, és ahogy a Bloomberg írja, csatlakozásában nagy szerepet játszhatott, hogy az Egyesült Államok lényegében kivonult a WHO mögül (azaz kiváló esély mutatkozik a hátrahagyott űr betöltésére).
Mindez azért érdekes, mert Kínának négy olyan vakcinafejlesztése is van, amely már a piaci bevezetés küszöbén áll, és számos, főleg fejlődő ország ugrásra készen áll a megvásárlására. Bár a kínai oltásokkal már több százezer embert beoltottak, az ottani egészségügyi minisztérium még nem adta ki a forgalmazási engedélyeiket. A klinikai tesztelés így is rohamtempóban megy, de nem szeretnének kockáztatni. A világelsőség azonban várhatóan a kínaiaké lesz, mert ha jók a teszteredmények, akkor novemberben már szabad utat kaphat az értékesítés. Ezért sem mindegy, hogy az oltások világkereskedelme milyen elvek alapján indul majd be.
A kínaiak különösen Brazíliában és Argentínában számítanak nagy eladásokra, nem véletlen, hogy a klinikai teszteket is részben ott végzik. A Nature-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban Kína vállalásai meglehetősen ellentmondásosak, hiszen figyelembe véve azt, hogy 1,4 milliárd fő az ország lakossága, a hazai szükséglet kielégítésére sem lehet elegendő gyártókapacitás, az viszont nagyon furcsa lenne, ha kezdettől fogva a külföldi értékesítésre koncentrálna a kínai vezetés.
Az államközi, illetve filantróp szervezetek által alapított, és a WHO támogatását is élvező COVAX kezdeményezés eddig 9 fejlesztés alatt álló vakcinát hozott közös nevezőre, és a végső célja az, hogy 2021-re összesen 2 milliárd adag oltás etikus kereskedelmét hangolja össze. Kína belépésének azért van nagy jelentősége, mert ezentúl gyártókapacitást tud biztosítani szinte bármelyik (nem feltétlenül kínai) COVAX vakcinának, és az ázsiai ország egyúttal be is biztosítja magát arra a nem várt esetre, ha a kínai oltóanyagok mégsem hoznák meg a várt jó eredményeket.
