Az ingatlanoknak Magyarországon hagyományosan stabil helye van a befektetési portfóliókban. Az elmúlt időszak eseményei azonban alapvetően átrajzolták a piaci trendeket, ami számos kérdést vet fel.
A piaci folyamatok mellett a kormányzati lépések is befolyásolhatják a hitelezés alakulását.
2016-ban még 8 évnyi átlagfizetésből kijött egy 70 négyzetméteres lakás ára, tavaly már több mint 10 évnyi kellett.
Szlovákiában már az ingatlanárakat is kikezdték a szigorodó hitelfeltételek, főleg egy olyan kerületben nagy a visszaesés, ami a magyar piac szempontjából sem közömbös.
Az újonnan átadott lakások száma egyedül a községekben nem állt földbe, az építési kedv viszont ott csökkent a legnagyobbat.
A vártnál alacsonyabb növekedés, a deflációs veszélyek, és a demográfia változása visszaköszön a részvényárakban is.
Megnéztük a több mint félszáz Balaton-parti települést, hogyan változtak a hivatalos adatok szerint a négyzetméterárak 2018 és 2021 között.
Egyre több magyar vesz ingatlant Dél-Európában. Kik, hol, és miért? Utánajártunk.
A járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
A 80-as években japánok uralták a milliárdoslistákat. Josiaki Cucumi öt éven át volt a leggazdagabb ember a világon, de mára vagyona a töredékére olvadt.