Jogi értelemben Putyin személyesen is felelős az elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús agresszióért, de jelenleg nincs bíróság, amely ezt megállapíthatná róla.
Szaúd-Arábia régóta kérte, hogy töltsék fel a fogyatkozó Patriot-rakétakészleteit, amit Amerika sokáig nem tett meg, aztán az utóbbi hetekben fordult a kocka.
Az olajkereslet úgy közelítette meg ismét a napi 100 millió hordót, hogy a légi forgalom még sehol nincs a járvány előtti szinthez képest. A kínálati oldallal viszont komoly gondok lehetnek.
Van, aki az első vonalban lévőket akarta buzdítani, másnak a nem biztonságos kommunikáció lett a veszte - az Ukrajnába küldött orosz tábornokok minimum ötöde három hét alatt odaveszett.
A légvédelem hatékonyságának fenntartása mellett olyan harceszközökre van szükségük az ukránoknak, amelyekkel nagy veszteségeket okozhatnak az orosz tüzérségnek.
Kiesett az ukrajnai nyers étolaj termelés, és egyelőre nem tudják pótolni.
Az orosz elnök első atomparancsa nagyrészt blöff volt, de ettől még nem nyugodhatunk meg. További félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat az orosz vezetés.
A civilek nem jutnak ki, az élelmiszer nem jut be, az ukránok nem adják meg magukat, az oroszok nem akarnak túl sok embert veszíteni. Ha ezek egyike sem változik, Mariupol előbb hal éhen, mint hogy hagyományos értelemben elfoglalják.
Elkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.
Az oroszok sok harceszközt hagynak hátra látszólag működőképes állapotban, de valószínűleg csak egy kisebb részüket tudják az ukránok ténylegesen szolgálatba állítani.