Február 24-én az orosz fegyveres erők úgy vonultak be Ukrajna területére, hogy a krízis békés megoldásán dolgozó ENSZ Biztonsági Tanács (BT) éppen ülésezett. Orosz tankok lőttek ukrán célpontokat a szuverén ukrán állam területén abban a pillanatban is, amikor a BT-ben Oroszország képviselője kijelentette: nem indít háborút Ukrajna ellen. Az Ukrajnát képviselő diplomata az ülésen a feszült szóváltás végén azt mondta:

A háborús bűnösöknek nincs purgatórium. Közvetlenül a pokolba jutnak

“There is no purgatory for war criminals. They go straight to hell.”

During a heated exchange at the UN Security Council, Ukraine’s ambassador accused Russia of declaring war against his country, which the Russian ambassador denied.https://t.co/loa1RK340Y pic.twitter.com/mghgwEghwF

— The New York Times (@nytimes) February 24, 2022

Az orosz fegyveres agresszió első napjaitól egyértelmű: a támadás nem pusztán Ukrajna, hanem a világ által a második világháború óta felépített globális jog- és szabályrendszer ellen is irányul. Konszenzus van a teljes nyugati világban arról, hogy Oroszország megsértette a globális biztonságot szavatoló nemzetközi jogrendet. Az ENSZ Közgyűlésének 193 országából 141 megszavazta – 35 ország tartózkodott, 5 ország nemmel szavazott – az 1982 óta először összehívott sürgősségi tanácskozáson azt, hogy Oroszország megszegte az ENSZ alapokmányait, és vissza kell vonnia a csapatait Ukrajna területéről.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország háborús bűnöket követett el az invázió kezdete óta, és Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is azt nyilatkozta, az orosz hadsereg háborús bűntetteket követ el az ukrán lakosság ellen. Biden magát Putyint is háborús bűnösnek nevezte újságírói kérdésre, ami a Kreml szerint megbocsáthatatlan retorika.

De a politikai kijelentéseken és a retorikán túl hol és ki szolgáltat igazságot, ha az igazságtalanságot a világ legnagyobb területű állama követi el? Ki vonható felelősségre és ki által, pontosan miért, ha az agresszor és a háborús bűnöket elkövető ország nemcsak atomhatalom, de az ENSZ BT állandó tagja is?

Beindult a jogi gépezet

A Közgyűlés határozata és a nemzetközi jog fogalmi készlete alapozta meg a nyugati világ történelmi léptékű válaszát az extrém agresszióra, a különböző gazdasági és szimbolikus szankciókat, az orosz gazdaság térdre kényszerítését és az úgynevezett „kiközösítést“, aminek az is része például, hogy orosz sportolók nem vehetnek részt világversenyeken.

Mindemellett a nemzetközi igazságszolgáltatás intézményrendszere is példátlan sebességgel lendült mozgásba: a hágai székhelyű, 123 ország által 1998-ban aláírt római egyezmény alapján működű Nemzetközi Büntető Bíróság (NBB, angolul International Criminal Court, ICC ) ügyésze február 28-án bejelentette, hogy felhatalmazást kér a vizsgálódás megkezdéséhez. Ezt március 2-án 39 államtól – köztük Magyarországtól – meg is kapta. Az NBB soha nem reagált ilyen gyorsan fegyveres konfliktusra, és arra se volt példa korábban, hogy ennyi ország kérvényezze a vizsgálatot.

Szintén február 26-án kérvényezte Ukrajna egy másik nemzetközi jogi fórumon, az ENSZ-hez tartozó, 1947-ben felállított, szintén hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon (NB, International Court of Justice, ICJ), hogy vizsgálják meg a népirtással kapcsolatos nemzetközi egyezmények lehetséges megsértését Ukrajna területén. Az NB március 7-i meghallgatásán Oroszország nem jelent meg. 

Persze a nyugati reakciók példátlan egységessége és a nemzetközi jogi fórumok olajozott működése sem képes megállítani a minden jel szerint tiltott fegyvereket bevető és civilekre is célzó orosz hadsereget. Sőt, azt sem jelenti mindez, hogy a legmagasabb rangú orosz tisztségviselők vagy konkrétan Vlagyimir Putyin egyhamar a vádlottak padjára kerülnének.

De ezeknek a fórumoknak köszönhető, hogy a háború az első napjától egyértelműen jogszerűtlennek számít, ami hatással lehet a fegyveres konfliktus alakulására, és megnehezíthetik az együttműködést Putyinnnal a lehetséges belföldi vagy külföldi szövetségeseknek. A nemzetközi jogi eljárások fenntartják a nemzetközi jogrend folytonosságát, és kilátásba helyezik: a világ igazságot fog szolgáltatni a bűnösöknek a nemzetközi közösség által kialakított közös jogrendszer szabályai szerint.

Ennek az igazságszolgáltatásnak a lehetőségeit és részleteit Ádány Tamással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, a Nemzetközi Közjogi Tanszék vezetőjével vettük végig.

Nemzetközi Bíróság, népirtás, vétó

Az orosz államot a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértéséért, a fegyveres beavatkozásért jogilag a Nemzetközi Bíróság lenne képes felelősségre vonni. Egy ilyen elmarasztalás az államokat pénzbeli jóvátételre, egyes esetekben nyilvános bocsánatkérésre kötelezi.

Az NB-nek durván 200 ügye volt eddig, az államok általában betartják az ítéleteket, ugyanis az ENSZ BT az ítéletek be nem tartását a nemzetközi béke- és biztonsági feltételek megsértéseként értelmezheti. Igaz, ha ENSZ BT állandó tagra, vagyis vétőjoggal bíró nagyhatalomra vonatkozik az ítélet, akkor már valamivel vegyesebb a kép, és az ítéletek végrehajtásakor például az Egyesült Államoknak nagyobb a tényleges mozgástere.

Ahhoz, hogy az államközi konfliktusokat a Nemzetközi Bíróságon rendezzék, számos feltételnek kell teljesülnie, a folyamat szándékosan bonyolult, a perek elindításához ráadásul az alperes beleegyezése is szükséges. Továbbá Franciaországgal és Nagy-Britanniával szemben Oroszország eleve nem követi a „beperelhet, akit beperelhetek“ elvet. Ezért az NB Oroszországot olyan nemzetközi egyezményeken keresztül vonhatja felelősségre, amelyek Oroszországot is kötelezik, és amelyben kitétel az NB joghatósága.

Ilyen a népirtás büntetéséről szóló 1948-as nemzetközi egyezmény, ami alapján például Bosznia-Hercegovina perelte sikerrel Szerbiát. (Grúzia 2008-ban a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezmény megsértéséért perelte Oroszországot a dél-oszétiai háború kapcsán, de a bíróság ezt végül joghatóság hiányában elutasította.)

Ádány Tamás szerint a nyilvánosan elérhető információk alapján ugyan láthatók arra utaló jelek, hogy az előrenyomuló orosz hadsereg népirtást követhet el, a teljes körű bizonyíthatóság mégis erősen kérdéses. A nemzetközi jog a népirtás alakzatát olyan elkövetői magatartásokra tartja fent, aminek célja egy áldozati csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítése, eltüntetése. Ez történt például Srebrenicában, ahol egy adott területen élő szinte összes boszniai muszlim férfi módszeres megsemmisítésével az egész boszniai muszlim közösséget érte fenyegetés. Egy több százezres város megsemmisítése, lakosságának sanyargatása önmagában nem népirtás. Viszont például ha az agresszor etnikai vagy vallási alapon kiválogatott áldozati csoporttól erőszakkal elveszi és áttelepíti a csecsemőket, az népirtásnak minősülhet.

Kevés az esély arra, hogy a Nemzetközi Bíróság lesz az a jogi platform, amely felelősségre vonja Oroszországot a háborús bűnökért és az ENSZ alapokmányának megsértéséért. Ha ez meg is történne, Oroszország feltehetően nem fizetné ki a megállapított jóvátételt, és az ezzel összefüggésben hozott BT-határozatokat még mindig megvétózhatja.

Nemzetközi Büntetőbíróság, háborús bűn

A másik hágai nemzetközi bíróság, az NBB nem államok, hanem személyek felelősségét állapíthatja meg 

• népirtás bűntettével, 
• háborús bűncselekményekkel,
• emberiesség elleni bűnökkel és 
• katonai agresszió bűntettével kapcsolatban. 

A népirtást ez a bíróság is vizsgálhatná, de egyrészt a jelenlegi információk alapján értelemszerűen ezen a bíróságon sem állna meg, másrészt az NBB-nek erre nincs joghatósága Ukrajnában, később látni fogjuk, hogy miért. Ugyanakkor Ádány szerint

a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése egyértelmű.

A háborúban alkalmazandó hadijog tiltja a nem katonai célpontok közvetlen támadását, amihez már az is elég, ha a fegyveresek nem vigyáznak kellőképpen arra, hogy elkerüljék a civil áldozatokat. Erre lehet többek között példa kazettás bombák használata lakott területek közvetlen közelében, amire az a Bellingcat gyűjti a háború eleje óta a bizonyítékokat, amelyik korábban már együttműködött az NBB-vel. 

Már ez önmagában súlyos jogsértés és háborús bűncselekmény, amit klasszikusan egy-egy katonai egység, annak vezetője követ el. Lakossági célpontok, iskolák, kórházak szándékos kilövése, rendszeresen polgári városrészekre hulló bombák biztosan kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát, amiért főszabály szerint az adott cselekményt elkövető egység parancsnoka lesz felelős. De a parancsnoki láncon feljebb is juthat a számon kérés.

Ha a fentieket egy hadsereg széleskörűen vagy módszeresen, rendszerszerűen alkalmazza, akkor az már emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. A jog azt fejezi ki ezzel a – népirtásnál egyébként enyhébbnek tűnő, de büntetőjogilag közel azonos súlyú – kategóriával, hogy a támadás alapvető emberi mivoltunkat, az emberség általános eszméjét, a humanitás alapvető törvényeit éri.

Ez szintén megvalósulni látszik Ukrajnában: a civilek elleni támadások nem egy katonai egységhez vagy területhez kötődnek, hanem egymástól távoli pontokon is megtörténik, ez a teljes orosz offenzíva katonai doktrínájának a része. Amiről bizonyítható, hogy tervszerű, az emberiesség elleni bűncselekmény, ami eseti túlkapás, az háborús, ezeket az NBB-nek kell szétszálaznia.

Míg a háborús bűncselekmény esetében bizonyos körülmények között a végrehajtó katona hivatkozhat arra, hogy parancsra tette, az emberiesség elleni bűncselekményeknél ilyen kimentési ok nincs. A jog minden katonától elvárja, hogy tisztában legyen az alapvető emberi eszme elleni támadással. 

A rendszerszerű, egy tudatos politikát követő elkövetés miatt az emberiesség elleni bűncselekmények tudnak feljebb jutni a ranglétrán, akár a legfelsőbb döntéshozókig. Ádány véleménye szerint ez elvileg elérheti Putyint, de a bizonyítás nehézségei miatt valószínűbb, hogy valahol a Kreml magasságában elakad. Putyin bűnösségének megállapításához a bíróság előtt azt kellene bizonyítani, hogy részletekbe menően is ő irányítja az ukrajnai műveleteket, a következmények teljes tudatában.

Joghatóság és agresszió

Ennél nagyobb probléma az NBB és Oroszország viszonylatában, hogy Oroszország – csakúgy, mint Izrael, Szudán, az Egyesült Államok – nem fogadja el az NBB legitimitását. Ezek az országok bár aláírták az NBB jogi alapjait megteremtő római egyezményt, később jelezték az ENSZ-ben, hogy nem tartják kötelezőnek magukra nézve az ebből származó jogi kötelmeket. Hozzátartozik mindehhez, hogy az Egyesült Államok hivatalos álláspontja sem túl barátságos az NBB-vel, bár jellemzően a demokrata kormányok tettek gesztusokat az intézmény felé. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Oroszország több esetben burkoltan vagy nyíltan támogatta az NBB egyes eljárásait afrikai országokkal szemben. A bírósággal szemben erősen kritikus Kína és India, viszont Nagy-Britannia és Franciaország hagyományosan támogató és aktív.

Karim Kahn, a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) főügyésze. Fotó: AFP/Europress

Ukrajna ugyan aláírta, de nem ratifikálta az egyezményt, így alapjáraton a most háborúzó felek egyike sem ismeri el az NBB joghatóságát a saját területén. Ukrajna ennek ellenére a majdani események és a Donbaszban zajló fegyveres konfliktusok miatt külön elismerte az NBB joghatóságát háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűnök tekintetében. Ez Ukrajna területére vonatkozik, tehát az NBB vizsgálhatja az oroszok által elkövetett ilyen bűncselekményeket is: ez az előzetes vizsgálódás indult el március elején Karim Khan főügyész vezetésével.

A helyzetértékelés során az NBB kijelöli, milyen ügyek kerülnek majd bíróság elé, és megnevezi, hogy kik azok a személyek, akik ellen indokolt eljárást indítani. Ez hónapokig, esetleg évekig tarthat. Nyilvánvalóan gyorsítja a folyamatot, hogy minden valószínűség szerint több nyugati ország végrehajtó hatalma és hírszerzése is segíti Khan munkáját. Igaz, az Egyesült Államok segítsége kérdéses: Biden erre utaló nyilatkozatokat tett, ugyanakkor a szolgálatoknak erre nincs jelenleg törvényi felhatalmazása. Az ukrán hatóságok nyilvánvalóan együttműködnek, bár kérdés, hogy ez változik-e, ha a bíróság ukrán elkövetőket is talál a vizsgálódás során.

A vizsgálódás részeredményeiről nem értesül a nyilvánosság, csak arról, ha az NBB kiadja az elfogató parancsokat. Ezt egy vádmegerősítő tárgyalás követi, amely még mindig nem a bűnösséget állapítja meg. Ez további hónapokig, akár évekig is eltarthat. Ráadásul az NBB elfogatóparancsa az NBB-t elismerő országokban legitim, értelemszerűen így sok esetben annyi a következménye, hogy otthon tartja a megvádolt személyt: nem lehet csak úgy eltűnni a svájci hegyekben vagy a Távol-Keleten.

Az is megakaszthatja az eljárást, ha elindul az érdemi jogi felelősségre vonás ugyanazért az anyaországban. Ilyenkor az NBB visszavonul, és figyeli, hogy valódi vagy színlelt eljárásról van-e szó, és csak akkor veszi fel újra a fonalat, ha azt látja, hogy a nemzeti bíróság eljárása nem megfelelő.

2017-től az NBB egy további bűncselekményt is vizsgálhat, az agressziót, amely pusztán a fegyveres támadást jelenti, akkor is, ha egyetlen civil áldozattal sem jár. Ez egyértelműen Putyin felelősségét jelentené az orosz alkotmány alapján. Viszont ezt sem Ukrajna, sem Belarusz (a terület átengedése a támadási felvonuláshoz önmagában agresszorrá teszi az országot), sem Oroszország nem fogadta el, és erre nem kért később külön NBB-joghatóságot Ukrajna sem.

Nem rúgja be az ajtót a világrendőrség

Tehát a népirtás egyelőre nem tűnik bizonyítottnak, a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonás nem igazán érhet fel Putyinig és közvetlen környezetéig, nem beszélve az eljárásjogi akadályokról. Ádány összegzése szerint

Putyin személyesen is felelős jogi értelemben az elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús agresszióért, de jelenleg nincs bíróság, amely ezt megállapíthatná róla.

Első ránézésre erre azt is mondhatnánk, hogy akkor a nemzetközi jog tehetetlen még a legdurvábbnak látszó háborús jogsértések esetén is. Oona A. Hathaway, a Yale jogprofesszora szerint mindez így is a nemzetközi közösség egységét és a nemzetközi jog érvényességét bizonyítja, sőt a jog Ukrajna talán legerősebbe fegyvere Oroszország ellen: a közös jogrend teszi lehetővé az invázió egységes elítélését, az együttműködést a szankciók érvényesítésében, fegyverek Ukrajnába szállítását számos országból. Valamint azt, hogy a legkülönbözőbb államok demonstrálják: nincs olyan jogi érvelés, amire Oroszország támaszkodhatna, hiszen Oroszország szakadár államok^*Az úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, amelyek függetlenségét közvetlenül a háború megindítása előtt ismerte el Oroszország. önkényes elismeréséből fakadó kollektív védelem elvére épített érvelésének egyetlen eleme sem állt meg nemzetközi jogi alapokon.

Tény, hogy az állandó BT tag által elkövetett, tömeges áldozatokkal járó emberiesség elleni bűncselekmények új helyzetet teremtenek a nemzetközi jogi világban. Az államok mintegy 70 éve igyekeztek számukra megfelelő fékeket illeszteni a különböző joghatósági rendszerekbe, most azt látjuk, hogy egy BT állandó tag esetében ezek túl jól sikerültek. Az utóbbi két-három évtized fejleményeinek köszönhető, hogy ennek ellenére több reális alternatíva is felmerül a felelősségre vonásra

– vélekedik Ádány.

„1945 után felépítettünk egy világot, amiben nem a hatalom kényszerítő ereje az egyetlen mozgatórugó. Természetesen sok a hatalmi politika a nemzetközi jogban, mégis elértük, hogy vannak szabályok, amiket a világ országainak nagy része érvényesnek tart. Ehhez társul egy ősi, szemet szemért-elvet követő államközi szankciórendszer, ami szintén működik. Pár tíz évvel ezelőtt egy állandó BT-tag azt csinált, amit akart, nem volt fórum, ahol számon kérték volna. Most viszont lefolytatható egy értelmes beszélgetés Putyin személyes jogi felelősségéről, nem beszélve arról, hogy a szankciók gyakorlatának 2001 óta tartó nemzetközi jogi kidolgozása is működőképesnek bizonyult. Bár a Kreml szerint a szankciók illegálisak, azt ők sem tudják megmondani, miért. A nemzetközi jog nem küldi rá a világrendőrséget Putyinra, hogy berúgják az ajtót, mint egy amerikai kommandós filmben. Lehet, hogy a világ közvéleményét ez megnyugtatná, de ez nem így működik“ – mondja Ádány.

Szerinte az sem fogja megtépázni a nemzetközi jogi és igazságszolgáltatási fórumok ázsióját, ha egyelőre elmarad Putyin bíróság elé állítása. „Lehet, hogy felmerül a szankciók puhasága, de szerintem már középtávon sem gyengül jelentősen a nemzetközi jogrend. Kétségtelen, hogy az ENSZ BT kollektív biztonsági rendszere régóta rosszul működik, de ha másfajta biztonsági rendszer alakulna is ki, a nemzetközi jogrendszer már nem omlik össze” – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyintól minden kitelik?Az orosz elnök első atomparancsa nagyrészt blöff volt, de ettől még nem nyugodhatunk meg. További félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat az orosz vezetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEbben a Twitter-háborúban a civilek is kinyomozzák, honnan lőtték ki a rakétákatEgyre fontosabb szerepet játszanak az információk gyűjtésében és hitelesítésében az önkéntes civil szerveződések, ezt látjuk az orosz-ukrán konfliktusban, az első igazi Twitter háborúban is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegfordíthatja Ukrajna a háborút, de ehhez új fegyverek kellenekA légvédelem hatékonyságának fenntartása mellett olyan harceszközökre van szükségük az ukránoknak, amelyekkel nagy veszteségeket okozhatnak az orosz tüzérségnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ensz háború nemzetközi jog orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában