Hírlevél feliratkozás
Elek Péter
2022. március 21. 17:03 Pénz

Miért lehet még drágább az olaj hosszú távon?

(A szerző a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A február 24-én kitört orosz-ukrán háború alaposan megbolygatta a nyersanyagpiacokat. Gyakorlatilag minden nyersanyag ára évtizedes csúcsra emelkedett, az oroszok ellen foganatosított szankciók hatására a piac azt kezdte el árazni, hogy komoly ellátási gondok léphetnek fel a gáz, a fémek, a szén vagy a nyersolaj piacán. Az olaj árjegyzése közel másfél évtizedes csúcsra emelkedett, volt olyan nap, amikor a Brent típusú olaj tőzsdei ára 130 dollár fölé ment. Érdemes azonban feltenni azt a kérdést, hogy valóban az elmúlt hetekben kezdődött a „fekete arany” szárnyalása, vagy egy korábbi igen masszív emelkedő trendben látunk csak egy kitörést. Két olyan lényeges folyamat is végbement szerintem az elmúlt közel egy évtizedben, ami előrevetítette, hogy gyakorlatilag tartósan magas olajárakra rendezkedhetünk be. Pár gondolatban szeretném leírni, miért gondoltam már évekkel ezelőtt, és miért gondolom még ma is, hogy a kőolaj ára továbbra is trendszerűen fog emelkedni.

A kőolaj piacán elég gyorsan történnek az események, nem akarok túl sokat visszautazni időben, de hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, pár évtized történését össze kell foglalnom. Amikor a 80-as években általános iskolás voltam, akkor a földrajz órán azt tanították, hogy 2020-ra el fog fogyni a kőolaj, a készletek addigra kiapadnak. Nem fogyott el az olaj, sőt. A kitermelési technológia fejlődésének köszönhetően ma nagyobb a bizonyított nyersolajkészlet, mint a 80-as években volt. Közben a napi kőolaj-felhasználás a 90-es évek közepén napi 65 millió hordó volt, 2020-ra 100 millió hordóra nőtt. Nagyjából jól prognosztizálható a növekedés üteme, hiszen a lakosságszám gyarapodása és a motorizáció, illetve az olajipari termékek fogyasztása közötti korreláció nagyon erős. A kínálat a folyamatos beruházásoknak köszönhetően tartani tudta a lépést a kereslet növekedésével.

Az olaj árát is ugyanazok a tényezők alakítják, mint minden másét: milyen árszinten találkozik a kereslet-kínálat, illetve hogyan árazódnak be a várakozások az árfolyamba. Ami az olajipart talán megkülönbözteti sok más ágazattól, hogy egyrészt nagyon magas a beruházási igénye, másrészt a legkisebb eltérés az egyensúlyi állapothoz képest szokatlanul nagy árfolyamváltozást tud okozni. Kis túlkereslet (vagy kínálati probléma) hatására az árfolyam felfele is, míg pici túlkínálat (vagy keresleti gond) miatt lefele is nagyon nagy mértékben tud kilengeni. Utóbbira szemléletes példa volt a pandémia időszaka, amikor a gazdasági leállás miatt erősen visszaesett a kereslet, az olaj ára pedig szinte nulláig esett.

A 2010-es évek elején a kitermelési technológia fejlődésével az amerikai palaolaj-kitermelés a korábbi évek árszintjein annyira nyereséges lett, hogy boldog-boldogtalan (nyakig eladósodva) palaolajat kezdett el kitermelni. Pár év alatt olyan mértékű kínálat jelent meg a piacon, amit az nehezen tudott felszívni. Az amerikai piac egy évtized alatt nettó importőrből exportálóvá vált. A kínálati sokk hatására a nyersolaj árfolyama 2015 végére összeomlott, az adósságban úszó kitermelők kénytelenek voltak leállítani a veszteséges termelést, sok cég csődöt jelentett, a finanszírozó bankok dollár tízmilliárdokat írtak le veszteségként. Ezzel egy jó időre az amerikai palaolajsztori be is fejeződött.

Az OPEC ekkor egészült ki Oroszországgal (OPEC+), és a kínálat folyamatos kontrolljával elérte, hogy a korábbi olajkészletek lassan leépültek, az olaj ára szép lassan egy mindenki számára elfogadható szintre emelkedett. A kínálat tudatos visszafogásával azonban van egy nagyon nagy probléma: ezeket a mezőket, kutakat nem olyan egyszerű újra beindítani. Ha ezek az olajmezők évekig nem működnek, akkor a beindításukhoz már nagyon nagy beruházási igény is társul. A több mint öt éve tartó kínálati kontroll miatt ezek a mezők gyakorlatilag kiestek a potenciális termelésből.

A másik folyamat, ami ezzel párhuzamosan zajlott, a politikusok hirtelen megvilágosodása volt: mentsük meg a Földet! Gyönyörű elképzelés, a magam részéről maximálisan támogatom, csak több száz év elhibázott környezetvédelmét nem lehet pár év, de még csak pár évtized alatt sem rendbe rakni. De a nép (a szavazók) vevők voltak erre, így hát a rövidtávú szavazatmaximalizálás oltárán komplett iparágakat kezdték el feláldozni. Ezek között volt az olajipar is. Jött a zöldforradalom, az elektromos autó, bármi, amire öt percre rá lehet ütni a „környezetbarát” címkét. Egy ilyen címke meg akár két új szavazatot és újabb négy év – adófizetők pénzéből finanszírozott – állást jelenthet.

Az ESG (lényegében környezettudatos) befektetési alapok térnyerésével sikerült odáig eljutni, hogy a hitelező bankok (tulajdonosi nyomásra) csak extra kamatfelárral adnak hitelt szinte bármelyik nyersanyagszektorban működő cégnek. Ott tartunk, hogy olajipari vállalatokat a saját részvényesei perelték be környezetszennyezésért, és ami még szebb, meg is nyerték a pert. Az olajipari cégek már évekkel ezelőtt eljutottak arra a szintre, hogy beruházási kapacitásuk a „stay in the business” szintre korlátozzák, csak annyit költenek, amennyit muszáj, hogy a kitermelési szintjük érdemben ne csökkenjen. Nagyobb beruházásra pedig már nem mernek költeni, ráadásul egy nagyobb projekt beindítása és véghezvitele az első kapavágástól az első hordó felhozott olajig sok-sok évet vesz igénybe.

A történet valahol itt ér össze. Maga az olajipar kínálati oldala beszűkült, új mezők feltárása és üzembe helyezése gyakorlatilag tiltólistán van, az erőltetett zöldforradalom miatt a nyersanyag-kitermelő cégek büntetésben vannak. Finanszírozási, társadalmi, erkölcsi büntetésben, meg persze tőzsdei értékeltségiben is. Mintha ők tehetnének róla, hogy a fogyasztóknak szükségük van benzinre, kerozinra, műanyagra, meg minden egyébre, amit kőolajból lehet előállítani.

Ez a két folyamat vezetett el arra a felismerésre 2016 környékén, hogy hosszabb távon az olaj, illetve az olajszektorban működő vállalatok jó befektetési célpontok. Az átlagos piaci értékeltséghez képest nevetséges szinten vannak, magas osztalékhozammal rendelkeznek, és bármennyire szeretnék én is nagyon zöld lenni, sajnos még egy jó pár évtizedig nem tudunk olaj nélkül élni. Az olaj keresleti oldala adott, a Covid után úgy közelítette meg ismét a napi 100 millió hordós szintet a napi kereslet, hogy a légi forgalom még sehol nincs a pandémia előtti szinthez képest. A kínálati oldallal azonban, ahogy írtam, már komoly gondok lehetnek.

És akkor még nem beszéltünk az orosz olaj esetleges embargójáról. Rövidtávon politikai döntés születik, születhet arról, milyen mértékben korlátozzák az orosz olaj importját. Azonban hosszabb távon a szankciók biztos, hogy éreztetni fogják a hatásukat, ugyanis az orosz olajipar egyszerűen nem fog hozzáférni a legfejlettebb kitermelési technológiához, amely a kitermelési költségek emelkedésében és szinte bizonyosan a kitermelési volumen csökkenésében fog megmutatkozni.

Ezen okok miatt gondolom tehát, hogy egy olajipari részvényekből összerakott portfólió hosszú távon jó befektetés lehet.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsúcsot dönthet az üzemanyagok ára a következő évekbenJó esély van arra, hogy az előző öt év viszonylag kedvező üzemanyagárait egy masszív drágulás követi, és 2030-ig jóval költségesebb lesz a tankolás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTáskányi készpénzkötegekkel hoztak működésbe egy csődbe ment olajipari óriástVenezuela kőolaj-kitermelő szektora lényegében összeomlott, de az állami vállalat kitermelése és exportja az utóbbi egy évben számottevően növekedett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrajnai inváziót is az olaj fűtiAz olajexportőrök nagyobb eséllyel válnak autokráciákká, és agresszívabb külpolitikát folytatnak. Azaz Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója részben az olaj politikai hatásával is magyarázható, és megfékezésében is szerepet játszhat az olajexport korlátozása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz háború kőolaj kőolaj-kitermelés olajár Oroszország szankciók Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Debreczeni Anna
2024. április 2. 14:11 Pénz

Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.

Al-Hilal István
2024. március 29. 04:32 Pénz

Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet

Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.