Magasabb infláció, romló politikai és gazdasági intézmények, permanens egyenlőtlenség: a téma legátfogóbb kutatása szerint drága dolog a populizmus.
Már a legismertebb fejlettségi mutatóban is megelőzte Románia Magyarországot, de az utóbbi tíz év folyamatainak tükrében ez egyáltalán nem meglepetés.
A felemelkedő hatalomnál csak a fejlődésében megtorpant hatalom veszélyesebb egy új, az utóbbi 150 év történetére koncentráló elmélet szerint.
A rubel mélyrepülése megmutatta, hogy repedezik az orosz pénzügyi modell, amely egyszerre tudta finanszírozni a háborút és a lakosság lojalitását biztosító juttatásokat.
Utoljára 2008-2009-ben volt ilyen sokáig recesszióban a gazdaság, és több mutató is a szenvedés folytatódására utal. Az elemzők mégis fordulatot várnak.
Ritka, hogy a magyar növekedést meghaladja az EU-átlag; nagy kérdés, hogy a jelenleg meredekebbnek tűnő magyar visszaesés mennyire bizonyul átmenetinek.
Korábban alapvetésnek számított, hogy a GDP-növekedés nincs hatással az emberek boldogságára, de úgy tűnik, hogy leginkább mégis ez tudja jó irányba mozdítani.
Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.
Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.
A tavalyi katasztrófa után nem volt kérdés, hogy éves összevetésben szárnyalni fog a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben, és a friss GDP-statisztika nem is okozott csalódást.