Hiába termelhetnének ki egyre több kőolajat az OPEC+ tagjai, jó pár tagország erre nem képes, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre drágább legyen az energiahordozó.
Az európai trendek alapján még mindig 500 forint körül kellene lennie az üzemanyagáraknak, mégis már két hete a 480 forintos hatósági ár alatt vannak. Miért mondanak le a kereskedők a sokmilliárdos nyereségről?
A gázolaj után bűvös 500 forintos szinthez közelíti a benzin átlagára is, de bizonyos szempontból 2019 előtt mégis rosszabb volt a helyzet. De mi történik a régióban?
A bázishatás miatt lehetett számítani arra, hogy magas lesz az áprilisi inflációs adat, de az 5,1 százalék így is kellemetlen meglepetés.
A vasút versenyhátránya részben technológiai kötöttségekből fakad, de ezen a téren olyan innovációk indultak el, amelyek növelik az ágazat potenciálját.
Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?
A savas esőket és súlyos betegségeket okozó kénvegyületek kedvezően hatnak a felhőzet fényvisszaverő-képességére, ami a klímaváltozás elleni küzdelemben nem elhanyagolható szempont.
A világ valószínűleg első olyan múzeuma nyílt meg múlt héten Stockholmban, amely a fosszilis energiahordozók közlekedésben betöltött szerepét mutatja be.
Évek óta nem látott mértékben nő a hazai üzemanyagfogyasztás. Három hónap alatt 812 millió litert dízelt és 435 millió liter benzint adtak el.
Az olcsóbb olajnak köszönhetően gyorsulhat a gazdasági növekedés a fejlett világban, idehaza pedig lassulhat az infláció.