Habár az előzetesen közzétett menetrend alapján tegnap véget ért volna az orosz és a belorusz hadsereg közös hadgyakorlata Fehéroroszországban, ezt határozatlan időre meghosszabbították, az orosz és belorusz határok közelében megélénkült katonai tevékenységre és a kelet-ukrajnai helyzet súlyosbodására hivatkozva.
Így a korábbi bejelentéssel szemben egyelőre mégsem térnek vissza honi körleteikbe a jórészt a Távol-Keletről érkezett, mintegy 30 ezer főt számláló orosz alakulatok. Ma már a fehérorosz vezérkar arról számolt be, hogy egészen addig maradnak, amíg erre szükség lesz. Hozzátették, ez jelentős részben a nyugati országokon múlik, amelyek csapatokat és felszerelést telepítettek Kelet-Európába, részben a belorusz határok közelébe.
Ennek persze az volt az oka, hogy az oroszok tavaly ősz vége óta egyre nagyobb erőket vonultattak fel Ukrajna körül, minden haderőnemet figyelembe véve ennek létszámát az amerikai hírszerzés már 150-190 ezer közöttire becsüli. A fehéroroszországi orosz felvonulás pedig azért keltett nagy nyugtalanságot, mert ha az orosz elnök átfogó támadást rendelne el Ukrajna ellen, akkor az ukrán fővárost belorusz területről lehetne a leggyorsabban és legkönnyebben elérni. Az oroszok ugyanakkor konzekvensen tagadják, hogy Ukrajna megtámadására készülnének.
Ahogy a Reuters híre is rámutat, ebből akár vég nélküli állomásoztatás is lehet. Valahogy úgy, mint ahogy Magyarországon is évtizedeken keresztül állomásoztak úgymond ideiglenesen szovjet csapatok a rendszerváltás előtt. Ebből a szempontból is figyelmet érdemel a Szabad Európa Rádió fehérorosz híroldalának múlt heti cikke, amelyben arról írtak, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a helyiek az orosz katonákkal kapcsolatban.
Ez alapján úgy tűnik, hogy noha ma már az orosz hadsereg a nyugati értékelések szerint is sokkal professzionálisabb erő, mint szovjet elődje volt, továbbra is produkál olyan jellegzetességeket, amelyek ismerősek lehetnek idehaza azok számára, akik a rendszerváltás előtt valamelyik szovjet laktanya közelében éltek.
„Rengeteget isznak, és sok gázolajat adnak el” – mondta egy Fehéroroszország délkeleti részén, Hojnikiben élő helyi a portál riporterének. Hozzátette, az orosz katonák a környékbeli erdőkbe vették be magukat, és sátrakban laknak – ami alapján legalább annyi látszik, hogy egyelőre nem folyamatos ottani állomásozásra készülnek.
Érdekes módon a fehérorosz védelmi minisztérium által eredetileg kiadott térképek ide nem is jelöltek érkező orosz csapatokat, de miután megjelentek a hírek a jelenlétükről, kiadtak egy frissítést, aztán még egyet február 14-én.
Hojnikiben egy – a fehérorosz vasúti fejleményeket követő – Telegram-csatorna szerint február 14-15-én kezdték el kirakodni a felszerelést a vasútállomáson az orosz csapatok. Ami állítólag szintén elég „oroszosan” történt, egyrészt alaposan leamortizálódott a – valószínűleg nem ilyen igénybevételre tervezett – állomási infrastruktúra, emellett a vasúti kocsikról leesett, ledobált sisakokat, golyóálló mellényeket és egyéb felszerelési tárgyakat is a sínek mellett hagyták. Jó sok szemét mellett, amelyben kiürült vodkás üvegek, sörös palackok és szárazsüteményes dobozok voltak a legnagyobb számban.
Egyébként ami a kelet-ukrajnai helyzetet illeti, az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg egymást vádolja a tűzszünet folyamatos megsértésével. Az mindenesetre biztos az EBESZ megfigyelőinek legutóbbi jelentése alapján, hogy a frontvonal mindkét oldalán voltak becsapódások. A jelentésből az is látszik, hogy a szakadárok oldalán regisztráltak a minszki megállapodásban meghatározott tiltott (frontvonal közeli) területen tüzérségi eszközöket, többfajta rakéta-sorozatvetőt, valamint vontatott tarackokat.
