A második világháborúban a Szovjetunió valószínűleg akkor volt a legközelebb a vereséghez, amikor a németek megközelítették Moszkvát. Amikor elterjedt a hír, hogy a szovjet vezetés elhagyja a fővárost, pánik tört ki, a zavargás közepette üzleteket is kifosztottak. A rendet aztán gyorsan helyreállították, az egyebek mellett a Távol-Keletről átcsoportosított friss csapatokkal pedig nemcsak megállították a német offenzívát, hanem a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át, és súlyos vereséget mért a német Közép Hadseregcsoportra, amely akkor a német haderő messze legerősebb csoportosítása volt.
Ezt a jól ismert történelmi tényt azért elevenítettünk fel, mert egy orosz katonai elemző, Alekszej Karpicsev szerint – akit az Economist idézett közelmúltbeli cikkében – még ekkor sem ürült ki annyira az ország legkeletibb, távol-keleti katonai körzete, mint az utóbbi hetekben, amikor átirányították az alakulatok nagy részét a nyugati határokhoz, Ukrajna közelébe. Érkeztek a Távol-Keletről csapatok Fehéroroszországba is, ahol ma kezdődött a közös orosz-belorusz hadgyakorlat. Így most már orosz csapatok nemcsak Ukrajna keleti, hanem az északi határainál is állnak, miközben a fekete-tengeri flottát is megerősítik újabb hajókkal az oroszok.
A nyomás tehát tovább fokozódik, miközben az orosz vezetés következetesen állítja, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát, az erők felvonultatásával csak a biztonsági garanciák iránti igényeit nyomatékosítja. Az orosz követelések része a NATO katonai infrastruktúrájának visszavonása a hidegháborús vonalra, valamint a keleti irányú bővítés leállításának nyílt kimondása.
Erre ilyen formában szinte biztosan nem hajlandó sem az Egyesült Államok, sem a NATO. A lényeg valószínűleg az lenne orosz részről, hogy ellehetetlenítsék Ukrajna nyugati orientációját, ha már visszaszerezni egyelőre nem sikerült az ország felett az ellenőrzést. Erre alkalmas lenne akár a 2015-ös minszki békemegállapodás is, amely – legalábbis orosz értelmezés szerint – a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok visszatéréséért cserébe vétójogot adna ezeknek a területeknek a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban. Nem csoda, hogy a kijevi kormányzat nem lelkesedik a megállapodás végrehajtásáért, ráadásul az értelmezésével kapcsolatban is elég komoly nézetkülönbségek vannak.
Egyáltalán nem látszik tehát, hogyan lehetne diplomáciai úton csökkenteni a feszültséget, így jobb híján továbbra is mindenki árgus szemekkel követi az orosz csapatmozgásokat. Ezekről rendszeresen elhangzik, hogy a hidegháború vége óta nem volt ilyen nagy felvonulás, de ez nem teljesen igaz. Az ukrán határok közelében felvonultatott orosz csapatok létszámát 100 és 130 ezer közé teszik, a valós szám mostanra valószínűleg az utóbbihoz van közel.
A horvát hadsereg ekkora, 130 ezer fős haderővel indította meg 1995-ben augusztusában a Vihar nevű hadműveletet,
amellyel négy nap alatt szétzúzta a Krajnai Szerb Köztársaságot, Kelet-Szlavónia kivételére helyreállítva Horvátország területi egységét.
Az orosz csapatok persze sokkal jobban felszereltek, ha csak a Fehéroroszországba érkezett alakulatokat nézzük, rendelkeznek egyebek mellett Szu-27-es vadászbombázókkal, Tu-22M3 startégiai bombázókkal és Sz-400-as légvédelmi komplexumokkal. Vagyis jóval nagyobb harcértéket képviselnek, mint annak idején a horvát haderő.
Hosszasan lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyek egy lehetséges orosz invázióra utalnak, de mindez persze lehet egy minden eddiginél nagyobb szabású nyomásgyakorlási műveletnek is a része. A következő nagyjából egy hónapban valószínűleg kiderül, hogy melyik irányba mennek tovább az események. Az orosz-belorusz hadgyakorlat február 20-ig tart, és ekkor lesz vége a téli olimpiának is, amelyet egyes elemzők szerint nem akarnak megzavarni katonai műveletekkel az oroszok, tekintettel az egyre jobb kínai kapcsolatokra. Az ígéretek szerint a hadgyakorlat vége után az orosz csapatok hazamennek Fehéroroszországból, az is jel lehet, hogy ezt valóban megteszik-e. Ezt követően pedig hamarosan – az olvadás kezdetével – az időjárási feltételek is kedvezőtlenebbek lesznek egy nagyobb szabású támadás szempontjából.
