A második világháborúban a Szovjetunió valószínűleg akkor volt a legközelebb a vereséghez, amikor a németek megközelítették Moszkvát. Amikor elterjedt a hír, hogy a szovjet vezetés elhagyja a fővárost, pánik tört ki, a zavargás közepette üzleteket is kifosztottak. A rendet aztán gyorsan helyreállították, az egyebek mellett a Távol-Keletről átcsoportosított friss csapatokkal pedig nemcsak megállították a német offenzívát, hanem a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át, és súlyos vereséget mért a német Közép Hadseregcsoportra, amely akkor a német haderő messze legerősebb csoportosítása volt.

Ezt a jól ismert történelmi tényt azért elevenítettünk fel, mert egy orosz katonai elemző, Alekszej Karpicsev szerint – akit az Economist idézett közelmúltbeli cikkében – még ekkor sem ürült ki annyira az ország legkeletibb, távol-keleti katonai körzete, mint az utóbbi hetekben, amikor átirányították az alakulatok nagy részét a nyugati határokhoz, Ukrajna közelébe. Érkeztek a Távol-Keletről csapatok Fehéroroszországba is, ahol ma kezdődött a közös orosz-belorusz hadgyakorlat. Így most már orosz csapatok nemcsak Ukrajna keleti, hanem az északi határainál is állnak, miközben a fekete-tengeri flottát is megerősítik újabb hajókkal az oroszok.

A nyomás tehát tovább fokozódik, miközben az orosz vezetés következetesen állítja, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát, az erők felvonultatásával csak a biztonsági garanciák iránti igényeit nyomatékosítja. Az orosz követelések része a NATO katonai infrastruktúrájának visszavonása a hidegháborús vonalra, valamint a keleti irányú bővítés leállításának nyílt kimondása.

Erre ilyen formában szinte biztosan nem hajlandó sem az Egyesült Államok, sem a NATO. A lényeg valószínűleg az lenne orosz részről, hogy ellehetetlenítsék Ukrajna nyugati orientációját, ha már visszaszerezni egyelőre nem sikerült az ország felett az ellenőrzést. Erre alkalmas lenne akár a 2015-ös minszki békemegállapodás is, amely – legalábbis orosz értelmezés szerint – a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok visszatéréséért cserébe vétójogot adna ezeknek a területeknek a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban. Nem csoda, hogy a kijevi kormányzat nem lelkesedik a megállapodás végrehajtásáért, ráadásul az értelmezésével kapcsolatban is elég komoly nézetkülönbségek vannak.

Egyáltalán nem látszik tehát, hogyan lehetne diplomáciai úton csökkenteni a feszültséget, így jobb híján továbbra is mindenki árgus szemekkel követi az orosz csapatmozgásokat. Ezekről rendszeresen elhangzik, hogy a hidegháború vége óta nem volt ilyen nagy felvonulás, de ez nem teljesen igaz. Az ukrán határok közelében felvonultatott orosz csapatok létszámát 100 és 130 ezer közé teszik, a valós szám mostanra valószínűleg az utóbbihoz van közel.

A horvát hadsereg ekkora, 130 ezer fős haderővel indította meg 1995-ben augusztusában a Vihar nevű hadműveletet,

amellyel négy nap alatt szétzúzta a Krajnai Szerb Köztársaságot, Kelet-Szlavónia kivételére helyreállítva Horvátország területi egységét.

Az orosz csapatok persze sokkal jobban felszereltek, ha csak a Fehéroroszországba érkezett alakulatokat nézzük, rendelkeznek egyebek mellett Szu-27-es vadászbombázókkal, Tu-22M3 startégiai bombázókkal és Sz-400-as légvédelmi komplexumokkal. Vagyis jóval nagyobb harcértéket képviselnek, mint annak idején a horvát haderő.

Hosszasan lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyek egy lehetséges orosz invázióra utalnak, de mindez persze lehet egy minden eddiginél nagyobb szabású nyomásgyakorlási műveletnek is a része. A következő nagyjából egy hónapban valószínűleg kiderül, hogy melyik irányba mennek tovább az események. Az orosz-belorusz hadgyakorlat február 20-ig tart, és ekkor lesz vége a téli olimpiának is, amelyet egyes elemzők szerint nem akarnak megzavarni katonai műveletekkel az oroszok, tekintettel az egyre jobb kínai kapcsolatokra. Az ígéretek szerint a hadgyakorlat vége után az orosz csapatok hazamennek Fehéroroszországból, az is jel lehet, hogy ezt valóban megteszik-e. Ezt követően pedig hamarosan – az olvadás kezdetével – az időjárási feltételek is kedvezőtlenebbek lesznek egy nagyobb szabású támadás szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin okosabb a háborúnál?Az orosz geopolitikai érdekek érvényesítése nem a háborúval kezdődik, hanem jóval előbb. A külpolitikai célok egy része már meg is valósult, és újabb eredmények vannak kilátásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFolytatják a csapatösszevonást az oroszok az ukrán határok mentén a Pentagon szerintÚjabb orosz csapatok vonultak fel Ukrajna határainak közelében az amerikai védelmi minisztérium szerint. Oroszország szerint nincs itt semmi látnivaló.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz támadáshoz már a sebesülteket ellátó alakulatok sem hiányoznakAz utóbbi nyolc évben példátlan az orosz felvonulás az ukrán határok mentén, és bár hadseregük rengeteget fejlődött, Ukrajna megszállása túl nagy falatnak bizonyulhat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyesült államok háború hadsereg NATO Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában