A lengyeleknél, szlovákoknál és cseheknél is nagyobb mértékben fogták vissza a vásárlásaikat az év elején.
Csak a legrosszabbul kereső lettek inflációja közelíti meg a hasonló jövedelmi helyzetű magyarokét, de így is messze az utóbbiakat sújtja leginkább a drágulás a decemberi adatok szerint.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.
Válságban a lakás fenntartására megy el a pénz, szünetelnek a felújítások és a nyaralások.
Audi, BMW, Mercedes terepjárók a gyári 1-2 literesnek ígért fogyasztás helyett 10 litert is benyelnek a valós életben, így messze szenyezőbbek egy normál, benzines autónál.
A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?
A májusban 9 százalék fölé kúszó infláció miatt a lakosság vásárlóereje is csökken, az egyik legnagyobb kiskerláncban, az Asdában átlagban is kevesebb termék kerül a kosarakba.
A régióban a magyar lakosság tudta a legkisebb mértékben növelni az átlagos élelmiszerköltését 2002 óta.
A fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.
A jövedelemrobbanás nemcsak a fogyasztást pörgeti fel a következő hónapokban, hanem valószínűleg az inflációt is.