Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2022. július 24. 14:42 Adat, Élet

Még a táplálkozási szokásainkat is megváltoztatta a 2008-as válság, pedig akkor nem is volt ilyen durva az infláció

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az átlagos nettó bér minden évben növekedett, kivéve 2012-t. Ez az Orbán-rendszer egyik legnagyobb eredménye, mely az egész rendszer értékelésére és a Fidesz választási esélyeire is komoly hatással volt és van jelenleg is. Ehhez hasonló bérnövekedés 1997 és 2007 között volt, mely évtized 4 évében szintén a Fidesz volt hatalmon. 

A jövedelem növekedését a fogyasztás is követte a Fidesz kormányok alatt az elmúlt években.  A 2015 és 2020 közötti öt évben egy átlagos magyar emberre jutó fogyasztás évi 980 ezer forintról 1 millió 370 ezerre nőt, ami 40 százalékos növekedések felel meg. A fogyasztásra szánt összegeket a KSH 20 ezer háztartás vásárlási költéseiből számolja minden évben. A kiadások nem tartalmazzák a megtakarításokat, de a biztosításokat és bankköltségeket igen.  

A növekedésből a leggazdagabbak részesültek leginkább. A felső 10 százalék egy főre jutó átlagos fogyasztása a KSH szerint ez idő alatt 1 millió 880 ezer forintról 2 millió 640 ezer forintra emelkedett. Azonban a legszegényebbek is részesültek a jólét növekedéséből; a legszegényebb 1 millió magyar 30 százalékkal költött többet fogyasztásra 2020-ban, mint 2015-ben. Ez a növekedés egy enyhe inflációs környezetben érvényesült; ebben az időszakban átlagosan 2 százalékos volt csak. 

Most azonban a lassulás jeleit mutatja a gazdaság, ilyen infláció mellett nem lesz lehetőség a nettó reálbérek dinamikus növelésére. Legutóbb a 2008-as gazdasági válság utáni recessziós években volt ilyenre példa. A KSH adatai alapján megvizsgáltuk, hogy hogyan alakult a háztartások fogyasztása az említett időszakban, milyen termékekre költöttek kevesebbet, milyen termékekre többet és külön vizsgáltuk, hogy hogyan változott a magyarok táplálkozása.  

A válság éveiben 2007 és 2009 között nem növekedett érdemben az egy főre jutó kiadások szintje. A legtöbb háztartás durván ugyanannyit tudott költeni 2009-ben, mint 2007-ben. A társadalom legszegényebb 10 százaléka fejenként nominálisan 10 ezer forinttal még kevesebbet költött a válság vége felé, mint amikor annak kezdetekor, és ebben a három évben az átlagos infláció 8,7 százalékos volt. 

A 2008-as válság kitörését  ugyan 2007 decemberére teszik, de Magyarországon a 2008-as és 2009-es évben mélyült el igazán. A 2007-es év a háztartási fogyasztás szempontjából még nem nevezhető válságos évnek, a lenti ábra azt mutatja, hogy 2009-ben, mely már válságos évnek számít, mire költöttek a háztartások kevesebbet és mire többet mint az azt megelőző, nem válságos évben. Azokat a tételeket soroltuk fel, amire legalább 1000 forintot költ egy háztartás évente és legalább 20 százalékkal változott a rá fordított összeg.  

A minta egyértelműen abba az irányba mutat, hogy – feltehetően a megnövekedett költségek miatt – az egy főre jutó kiadásokban az otthonok fenntartására kellett több pénzt fordítani a válságban, mint előtte. Több pénz ment el szemétszállításra, csatornára, gázra és tüzifára. Ez a lehetőség a jelenleg kialakulóban lévő energiaár drágulásra is rímel. Miután a kormány elengedte a rezsicsökkentés egy részét, a következő években hasonló kilátások várhatnak a háztartásokra.  

Ezzel egyidőben kevesebb jutott nyaralásra és a lakások felújítására. Negyedére csökkentek a közlekedésre és a szálláshelyre fordított összegek és majdnem harmadával csökkent a lakásfelújításra; anyagokra és mesterekre fordított összeg. A magyar háztartások a szűkös időkben azokat a fogyasztási lehetőségeket engedték el, amik bepótolhatóak voltak pár évvel később is. 

A KSH adataiból az is kiderül, hogy súlyra (kilogrammra) hogyan változott a háztartások ételfogyasztása. Ez azért érdekes adat, mert a kiadások vizsgálata az inflációval nem korrigált. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy melyik élelmiszereket hanyagolták a magyar családok a válság alatt. Az alábbi ábra azon élelmiszerek fejenkénti fogyásztását mutatja, melyekből legalább 1 kilogrammot vagy litert fogyaszt egy átlagos magyar egy évben, és legalább 10 százalékkal változott a fogyasztás szintje valamenyik irányba. 

A válság éveiben a magyar háztartások leginkább a különböző üdítőitalokról és ásványvizekről mondtak le, de olyan gyümölcsök fogyasztását is hanyagolták, mint a citrusfélék, a banán, a szőlő vagy a görögdinnye. A húsfogyasztás 2007 és 2009 között nem változott szignifikánsan, egyedül a szalámik, kolbászok és sonkák fogyasztása csökkent több, mint 10 százalékkal. 

További érdekesség, hogy a válságban nem a krumpli vagy a hüvelyesek fogyasztása növekedett, hanem leginkább azon zöldségek és gyümölcsöké, amiket hagyományosan magyar fajtáknak tartunk. Növekedett a vöröshagyma, paprika, körte, uborka, szilva, őszibarack és a meggy fogyasztás is. 

Összességében azonban elmondható, hogy válságban kevesebbet ettek a magyarok, méghozzá nem is kevéssel; 2007-ben még 950 kilogramm ételt vásárolt egy háztartás 2009-re ez 890-re csökkent, ami 8 százalékos visszaesést jelent. Valószínűleg a válság sok háztartást arra ösztönzött, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában, ebből fakadhat a csökkenő mennyiség is. 

A mostani nehézségekben egészen különleges az élelmiszerárak, azon belül is a zöldség és gyümölcsök inflációja. A friss zöldségek júniusban 16 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly ilyenkor. Ezek alapján várható, hogy ezekből jóval kevesebbet fognak fogyasztani a háztartások a jövőben.

Adat Élet 2008-as válság coicop élelmiszer fogyasztás háztartások KSH válság vásárlások Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.