A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az átlagos nettó bér minden évben növekedett, kivéve 2012-t. Ez az Orbán-rendszer egyik legnagyobb eredménye, mely az egész rendszer értékelésére és a Fidesz választási esélyeire is komoly hatással volt és van jelenleg is. Ehhez hasonló bérnövekedés 1997 és 2007 között volt, mely évtized 4 évében szintén a Fidesz volt hatalmon.
A jövedelem növekedését a fogyasztás is követte a Fidesz kormányok alatt az elmúlt években. A 2015 és 2020 közötti öt évben egy átlagos magyar emberre jutó fogyasztás évi 980 ezer forintról 1 millió 370 ezerre nőt, ami 40 százalékos növekedések felel meg. A fogyasztásra szánt összegeket a KSH 20 ezer háztartás vásárlási költéseiből számolja minden évben. A kiadások nem tartalmazzák a megtakarításokat, de a biztosításokat és bankköltségeket igen.
A növekedésből a leggazdagabbak részesültek leginkább. A felső 10 százalék egy főre jutó átlagos fogyasztása a KSH szerint ez idő alatt 1 millió 880 ezer forintról 2 millió 640 ezer forintra emelkedett. Azonban a legszegényebbek is részesültek a jólét növekedéséből; a legszegényebb 1 millió magyar 30 százalékkal költött többet fogyasztásra 2020-ban, mint 2015-ben. Ez a növekedés egy enyhe inflációs környezetben érvényesült; ebben az időszakban átlagosan 2 százalékos volt csak.
Most azonban a lassulás jeleit mutatja a gazdaság, ilyen infláció mellett nem lesz lehetőség a nettó reálbérek dinamikus növelésére. Legutóbb a 2008-as gazdasági válság utáni recessziós években volt ilyenre példa. A KSH adatai alapján megvizsgáltuk, hogy hogyan alakult a háztartások fogyasztása az említett időszakban, milyen termékekre költöttek kevesebbet, milyen termékekre többet és külön vizsgáltuk, hogy hogyan változott a magyarok táplálkozása.
A válság éveiben 2007 és 2009 között nem növekedett érdemben az egy főre jutó kiadások szintje. A legtöbb háztartás durván ugyanannyit tudott költeni 2009-ben, mint 2007-ben. A társadalom legszegényebb 10 százaléka fejenként nominálisan 10 ezer forinttal még kevesebbet költött a válság vége felé, mint amikor annak kezdetekor, és ebben a három évben az átlagos infláció 8,7 százalékos volt.
A 2008-as válság kitörését ugyan 2007 decemberére teszik, de Magyarországon a 2008-as és 2009-es évben mélyült el igazán. A 2007-es év a háztartási fogyasztás szempontjából még nem nevezhető válságos évnek, a lenti ábra azt mutatja, hogy 2009-ben, mely már válságos évnek számít, mire költöttek a háztartások kevesebbet és mire többet mint az azt megelőző, nem válságos évben. Azokat a tételeket soroltuk fel, amire legalább 1000 forintot költ egy háztartás évente és legalább 20 százalékkal változott a rá fordított összeg.
A minta egyértelműen abba az irányba mutat, hogy – feltehetően a megnövekedett költségek miatt – az egy főre jutó kiadásokban az otthonok fenntartására kellett több pénzt fordítani a válságban, mint előtte. Több pénz ment el szemétszállításra, csatornára, gázra és tüzifára. Ez a lehetőség a jelenleg kialakulóban lévő energiaár drágulásra is rímel. Miután a kormány elengedte a rezsicsökkentés egy részét, a következő években hasonló kilátások várhatnak a háztartásokra.
Ezzel egyidőben kevesebb jutott nyaralásra és a lakások felújítására. Negyedére csökkentek a közlekedésre és a szálláshelyre fordított összegek és majdnem harmadával csökkent a lakásfelújításra; anyagokra és mesterekre fordított összeg. A magyar háztartások a szűkös időkben azokat a fogyasztási lehetőségeket engedték el, amik bepótolhatóak voltak pár évvel később is.
A KSH adataiból az is kiderül, hogy súlyra (kilogrammra) hogyan változott a háztartások ételfogyasztása. Ez azért érdekes adat, mert a kiadások vizsgálata az inflációval nem korrigált. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy melyik élelmiszereket hanyagolták a magyar családok a válság alatt. Az alábbi ábra azon élelmiszerek fejenkénti fogyásztását mutatja, melyekből legalább 1 kilogrammot vagy litert fogyaszt egy átlagos magyar egy évben, és legalább 10 százalékkal változott a fogyasztás szintje valamenyik irányba.
A válság éveiben a magyar háztartások leginkább a különböző üdítőitalokról és ásványvizekről mondtak le, de olyan gyümölcsök fogyasztását is hanyagolták, mint a citrusfélék, a banán, a szőlő vagy a görögdinnye. A húsfogyasztás 2007 és 2009 között nem változott szignifikánsan, egyedül a szalámik, kolbászok és sonkák fogyasztása csökkent több, mint 10 százalékkal.
További érdekesség, hogy a válságban nem a krumpli vagy a hüvelyesek fogyasztása növekedett, hanem leginkább azon zöldségek és gyümölcsöké, amiket hagyományosan magyar fajtáknak tartunk. Növekedett a vöröshagyma, paprika, körte, uborka, szilva, őszibarack és a meggy fogyasztás is.
Összességében azonban elmondható, hogy válságban kevesebbet ettek a magyarok, méghozzá nem is kevéssel; 2007-ben még 950 kilogramm ételt vásárolt egy háztartás 2009-re ez 890-re csökkent, ami 8 százalékos visszaesést jelent. Valószínűleg a válság sok háztartást arra ösztönzött, hogy minél kevesebb étel végezze a kukában, ebből fakadhat a csökkenő mennyiség is.
A mostani nehézségekben egészen különleges az élelmiszerárak, azon belül is a zöldség és gyümölcsök inflációja. A friss zöldségek júniusban 16 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly ilyenkor. Ezek alapján várható, hogy ezekből jóval kevesebbet fognak fogyasztani a háztartások a jövőben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
