Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A francia BNP Paribas csoporthoz tartozó Cetelem 1985 óta minden évben elkészít egy felmérést, amelynek része egy 17 európai országra kiterjedő adatfelvétel a fogyasztói szokásokról. A magyarul Körkép néven évek óta megjelenő kiadványnak nagy előnye, hogy nemcsak pillanatképet ad az aktuális helyzetről, hanem a hosszabb távú trendeket is lehet benne látni, hiszen lényegében minden évben ugyanazzal a módszertannal készítik.

A felmérésben minden évben felteszik az európai háztartásoknak többek között azt a kérdést is, hogy a következő 12 hónapban terveznek-e többet költeni. Így volt ez a most megjelent 2022-es Körképnél is, amelynek adatait tavaly novemberben vették fel, vagyis a válaszok még egyik országban sem tükrözik az infláció meglódulása miatti esetleges pesszimistább várakozásokat.

A háztartások vásárlóerő paritáson mért költését viszonylag jó közelítő (de persze korántsem egyértelmű) adatnak tartják arra, hogy egy országban hogyan alakul az az egyébként elég nehezen értelmezhető fogalom, amit a köznyelvben életszínvonalnak neveznek. Ez persze rengeteg egyéb dologtól is függ, de a költés és a költési hajlandóság mértéke nagyjából utalhat arra, hogy a háztartások anyagi értelemben jobban érzik-e magukat.

Ebben az értelemben az egy főre jutó GDP-nél ez egy jobb mérce, hiszen a nemzeti össztermék sokkal inkább az országok gazdasági aktivitásának alakulását tükrözi.

A Cetelem Körképben azonban lehetetlen nem észrevenni egy mintát: a magyar háztartások az elmúlt öt évből négyben legutolsók voltak a költekezési kedv mérésénél (csak tavaly sikerült utolsó előtti helyen végezni, akkor Ausztria volt mögöttünk).

A trend így permanensnek tűnik: ha a magyarokat arról kérdezik, hogy az előttük álló 12 hónapban tervezik-e a költéseik növelését, akkor nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kis mértékben válaszolnak igennel.

A felmérésben nem kérdeznek rá az okokra azoknál, akik nem tervezik a költéseik növelését. Egy másik adatsor, az Eurostat szintén évek óta elvégzett kutatása azonban azt mutatja, hogy a magyar költési szint vásárlóerő paritáson mérve csak az uniós átlag 70 százaléka jelenleg, és 10 év alatt is csak 6 százalékot javult. Ez alapján nem tűnne életszerű magyarázatnak, hogy a magyarok már olyan jólétben élnek, hogy ezzel meg vannak elégedve, és ezért nem tervezik növelni a költéseiket. Már csak azért is, mert a 70 százalékos aránynál egyébként az unióban csak Bulgária produkál alacsonyabb értéket (63 százalékot), és mellettünk Szlovákia áll még 70 százalékon.

Nem meglepő persze, hogy az Eurostat szerint Kelet-Európában alacsonyabb a költekezés szintje, mint nyugaton, de a friss adatok szerint a románok 82 százalékon állnak (2016-ban előztek meg minket), a csehek és a lengyelek pedig 84-85 százalékon vannak.

Látszik, hogy van még bőven tere a felzárkózásnak, helyesebben a kelet-nyugati kiegyenlítődésnek (a vezető nyugat-európai országok az átlag 120 százaléka körül teljesítenek jelenleg, ez nyilván csökkenne, ha a keletiek érdemben növekednének). Míg azonban Magyarországon jellemzően csak a válaszadók 20-30 százaléka tervezi növelni a költéseit, a Cetelem Körkép a régióban ennél jóval nagyobb arányokat mér.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a felmérésben résztvevő kelet-európai országokban a válaszadók hány százaléka mondta 2018 és 2022 között, hogy növelni fogja a költéseit.

Míg a Cetelem adatok azt mutatják, hogy a többi kelet-európai országban évek óta általában jóval többen gondolják úgy, hogy növelni fogják a kiadásaikat, mint Magyarországon, az Eurostat adatai ezt részben vissza is igazolják. Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban ugyanis ugyanezen időszak alatt nagyobb mértékben közelített a háztartások költése az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Csehországban ez a “közelítés” leállt, de ott már eleve magasabb szinten voltak, Szlovákia pedig ebből a szempontból kakukktojás. Szlovákiában a legmagasabb a nagyobb költést tervezők aránya, de az elmúlt években a valóság stagnálást mutatott, a költés nem közelített az uniós átlaghoz és körülbelül a magyar szinten volt.

Ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.

Az effajta puha adatsoroknak megvannak a természetes értelmezési korlátaik, az átlagok például nem tükrözik a társadalmi megosztottságot, vagyis azt, hogy akik növelik a költéseiket, azok milyen rétegből kerülnek ki és mennyivel tervezik a családi büdzsé növelését.

Mindenesetre a Cetelem Körképből az is kiderült, hogy a magyar háztartások a régió többi országához képest magas arányban terveznek a korábbinál több pénzt félrerakni, vagyis összességében az az átlagos kép rajzolódik ki, hogy nem annyira költeni, mint inkább megtakarítani szeretnének. Érdekes, hogy a velünk egy szintre mért Szlovákiában viszont éppen fordított jelenleg a helyzet, ott kevesen tervezik a megtakarítások növelését, és – szokás szerint – sokan a költéseik emelését.

A magyarok visszafogott várakozása ugyanakkor évek óta akkor is látványos, ha rögtön arra a (nem feltétlenül helytálló) sztereotípiára gondolunk, hogy általában pesszimistábbak vagyunk a környező országok lakóinál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Cetelem életszínvonal Eurostat fogyasztás Kelet-Európa Körkép Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 17:57 Adat, Pénz

Maradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költéseken

Ha kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.