A francia BNP Paribas csoporthoz tartozó Cetelem 1985 óta minden évben elkészít egy felmérést, amelynek része egy 17 európai országra kiterjedő adatfelvétel a fogyasztói szokásokról. A magyarul Körkép néven évek óta megjelenő kiadványnak nagy előnye, hogy nemcsak pillanatképet ad az aktuális helyzetről, hanem a hosszabb távú trendeket is lehet benne látni, hiszen lényegében minden évben ugyanazzal a módszertannal készítik.
A felmérésben minden évben felteszik az európai háztartásoknak többek között azt a kérdést is, hogy a következő 12 hónapban terveznek-e többet költeni. Így volt ez a most megjelent 2022-es Körképnél is, amelynek adatait tavaly novemberben vették fel, vagyis a válaszok még egyik országban sem tükrözik az infláció meglódulása miatti esetleges pesszimistább várakozásokat.
A háztartások vásárlóerő paritáson mért költését viszonylag jó közelítő (de persze korántsem egyértelmű) adatnak tartják arra, hogy egy országban hogyan alakul az az egyébként elég nehezen értelmezhető fogalom, amit a köznyelvben életszínvonalnak neveznek. Ez persze rengeteg egyéb dologtól is függ, de a költés és a költési hajlandóság mértéke nagyjából utalhat arra, hogy a háztartások anyagi értelemben jobban érzik-e magukat.
Ebben az értelemben az egy főre jutó GDP-nél ez egy jobb mérce, hiszen a nemzeti össztermék sokkal inkább az országok gazdasági aktivitásának alakulását tükrözi.
A Cetelem Körképben azonban lehetetlen nem észrevenni egy mintát: a magyar háztartások az elmúlt öt évből négyben legutolsók voltak a költekezési kedv mérésénél (csak tavaly sikerült utolsó előtti helyen végezni, akkor Ausztria volt mögöttünk).
A trend így permanensnek tűnik: ha a magyarokat arról kérdezik, hogy az előttük álló 12 hónapban tervezik-e a költéseik növelését, akkor nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kis mértékben válaszolnak igennel.
A felmérésben nem kérdeznek rá az okokra azoknál, akik nem tervezik a költéseik növelését. Egy másik adatsor, az Eurostat szintén évek óta elvégzett kutatása azonban azt mutatja, hogy a magyar költési szint vásárlóerő paritáson mérve csak az uniós átlag 70 százaléka jelenleg, és 10 év alatt is csak 6 százalékot javult. Ez alapján nem tűnne életszerű magyarázatnak, hogy a magyarok már olyan jólétben élnek, hogy ezzel meg vannak elégedve, és ezért nem tervezik növelni a költéseiket. Már csak azért is, mert a 70 százalékos aránynál egyébként az unióban csak Bulgária produkál alacsonyabb értéket (63 százalékot), és mellettünk Szlovákia áll még 70 százalékon.
Nem meglepő persze, hogy az Eurostat szerint Kelet-Európában alacsonyabb a költekezés szintje, mint nyugaton, de a friss adatok szerint a románok 82 százalékon állnak (2016-ban előztek meg minket), a csehek és a lengyelek pedig 84-85 százalékon vannak.
Látszik, hogy van még bőven tere a felzárkózásnak, helyesebben a kelet-nyugati kiegyenlítődésnek (a vezető nyugat-európai országok az átlag 120 százaléka körül teljesítenek jelenleg, ez nyilván csökkenne, ha a keletiek érdemben növekednének). Míg azonban Magyarországon jellemzően csak a válaszadók 20-30 százaléka tervezi növelni a költéseit, a Cetelem Körkép a régióban ennél jóval nagyobb arányokat mér.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a felmérésben résztvevő kelet-európai országokban a válaszadók hány százaléka mondta 2018 és 2022 között, hogy növelni fogja a költéseit.
Míg a Cetelem adatok azt mutatják, hogy a többi kelet-európai országban évek óta általában jóval többen gondolják úgy, hogy növelni fogják a kiadásaikat, mint Magyarországon, az Eurostat adatai ezt részben vissza is igazolják. Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban ugyanis ugyanezen időszak alatt nagyobb mértékben közelített a háztartások költése az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Csehországban ez a “közelítés” leállt, de ott már eleve magasabb szinten voltak, Szlovákia pedig ebből a szempontból kakukktojás. Szlovákiában a legmagasabb a nagyobb költést tervezők aránya, de az elmúlt években a valóság stagnálást mutatott, a költés nem közelített az uniós átlaghoz és körülbelül a magyar szinten volt.
Ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.
Az effajta puha adatsoroknak megvannak a természetes értelmezési korlátaik, az átlagok például nem tükrözik a társadalmi megosztottságot, vagyis azt, hogy akik növelik a költéseiket, azok milyen rétegből kerülnek ki és mennyivel tervezik a családi büdzsé növelését.
Mindenesetre a Cetelem Körképből az is kiderült, hogy a magyar háztartások a régió többi országához képest magas arányban terveznek a korábbinál több pénzt félrerakni, vagyis összességében az az átlagos kép rajzolódik ki, hogy nem annyira költeni, mint inkább megtakarítani szeretnének. Érdekes, hogy a velünk egy szintre mért Szlovákiában viszont éppen fordított jelenleg a helyzet, ott kevesen tervezik a megtakarítások növelését, és – szokás szerint – sokan a költéseik emelését.
A magyarok visszafogott várakozása ugyanakkor évek óta akkor is látványos, ha rögtön arra a (nem feltétlenül helytálló) sztereotípiára gondolunk, hogy általában pesszimistábbak vagyunk a környező országok lakóinál.
