A trend természetesen ugyanaz, de 2022-es értékekkel könnyebb az adatokat értelmezni. A 2002-es magyarországi 720 euró ma 1009 eurót ér, a 2022-es magyar adat pedig csak 1366 euró. Ez azt jelenti, hogy mai értékekkel számolva 18 év alatt csak évi 357 euró a növekedés, azaz átszámolva nem éri el a havi 11 ezer forintot.

Ha feltételezzük, hogy az elmúlt években a térségben nagyjából azonos szinten mozogtak az élelmiszerárak (erre rögtön visszatérünk), akkor egyértelmű, hogy a magyar háztartások költése nőtt a legkevésbé a régióban (Ausztriában összességében magasabbak az élelmiszerárak, az ottani költés értékét inkább csak mércének tettük fel a grafikonra).

A fenti sorrend akkor sem változik, ha figyelembe vesszük az eltérő élelmiszer-árszínvonalat, sőt. Az Eurostat adatai szerint a fenti országok közül Romániában és Lengyelországban olcsóbbak az élelmiszerek és alkoholmentes italok, mint nálunk: az uniós átlagot 100-nak véve idehaza az átlagos árszínvonal ebben a termékkörben 84,9 volt 2020-ban, míg Romániában csak 68,7, Lengyelországban pedig 72,8. Vagyis a románok és lengyelek azonos euróösszegből több élelmiszert vásárolhattak, mint a magyarok, és mivel euróban is többet költöttek, az eltérés még nagyobb.

Igaz, a cseh (87,1), a szlovák (94,6) és természetesen az osztrák (107,4) árszint magasabb, mint a magyar, de nem annyival, hogy az euróértékben látható különbséget eltüntesse.

Fontos adalék, hogy ezek az Eurostat-adatok átlagok, vagyis azt nem mutatják meg, hogy egy-egy országban mekkora lehet az élelmiszerköltések közötti különbség. A romániai átlagköltés például meglehetősen magas lett az utóbbi években, de azt nem tudjuk megítélni, hogy ez az átlag milyen eloszlást takar, így elképzelhető, hogy relatív kevés vásárló nagyon magas költése nyomja fel az értéket.

A romániai adat egyébként annak fényében is érdekes, hogy saját méréseink szerint is kevesebbe kerül ott az élelmiszer, mint Magyarországon, azaz olcsóbb termékekből adódik össze jóval magasabb költés. A számok természetesen azt sem mutatják, hogy a leszakadt magyar adat mögött milyen társadalmi és gazdasági okok húzódnak meg, mindenesetre elgondolkodtató, hogy a magyar lakosság ma már az átlagokat nézve nem akar vagy nem tud annyit költeni a boltokban, mint a visegrádi országok lakói.

A 2020-as magyar átlagadat 2022-es értéken egyébként átszámolva évi 500 227, azaz havi 41 686 forint. Aki gyakran jár élelmiszerboltban, az könnyen értékelheti, hogy ez mire volt elég két éve.