Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. március 22. 10:46 Adat

Sereghajtókká váltunk abban, hogy mennyit költünk élelmiszerre

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Húsz évvel ezelőtt Ausztriában az egy főre jutó éves élelmiszer- (és nem alkoholtartalmú ital) költés 1560 euró volt, míg ha az akkori forintot az akkori árfolyamon átváltjuk euróra, akkor azt kapjuk, hogy Magyarországon ugyanez az érték mindössze 720 euróra rúgott. Ez azt jelenti, hogy egy osztrák polgár durván kétszer annyit költött (költhetett) élelmiszerre, mint egy magyar.

A magyar érték akkor (még) szépen belesimult a cseh (740 euró) és lengyel (790 euró) költésbe, ami egybevág azzal a korabeli általános értékeléssel, hogy ezekben a mutatókban ezek az országok nagyjából együtt mozogtak. A szlovák adat (510 euró) akkor még a meglehetősen alacsony romániait is alulmúlta (530 euró).

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hogy mi történt a következő 18 évben, ha minden évben átszámoljuk az egyes országok értékeit euróra, és egyelőre az inflációval nem számolunk, vagyis minden évben csak az aktuális euróértékeket nézzük.

A grafikon közepe felé a 2008-as világgazdasági válság 2009-re beérkező hatását azonnal láthatjuk, a kelet-európai lakosságnak látványosan vissza kellett fognia a költéseit, ami természetesen az élelmiszerre is igaz volt (Ausztriában ez csak egy röpke stagnálásban mutatkozik). Még feltűnőbb azonban, hogy Szlovákia és Románia ezen az időtávon mennyire jól teljesít, sokkal közelebb került a célnak beállított Ausztriához, mint a térség többi országa.

Magyarország viszont ezen a listán sereghajtó lett, 2020-ra is csak alig tudta Ausztriával szembeni arányát a kétszeres szorzó alá vinni.

A következő grafikon tulajdonképpen ugyanezt mutatja meg, azzal a lényeges különbséggel, hogy az adatokat korrigáltuk: mindent 2022-es euróértékre számoltunk át.

 

A trend természetesen ugyanaz, de 2022-es értékekkel könnyebb az adatokat értelmezni. A 2002-es magyarországi 720 euró ma 1009 eurót ér, a 2022-es magyar adat pedig csak 1366 euró. Ez azt jelenti, hogy mai értékekkel számolva 18 év alatt csak évi 357 euró a növekedés, azaz átszámolva nem éri el a havi 11 ezer forintot.

Ha feltételezzük, hogy az elmúlt években a térségben nagyjából azonos szinten mozogtak az élelmiszerárak (erre rögtön visszatérünk), akkor egyértelmű, hogy a magyar háztartások költése nőtt a legkevésbé a régióban (Ausztriában összességében magasabbak az élelmiszerárak, az ottani költés értékét inkább csak mércének tettük fel a grafikonra).

A fenti sorrend akkor sem változik, ha figyelembe vesszük az eltérő élelmiszer-árszínvonalat, sőt. Az Eurostat adatai szerint a fenti országok közül Romániában és Lengyelországban olcsóbbak az élelmiszerek és alkoholmentes italok, mint nálunk: az uniós átlagot 100-nak véve idehaza az átlagos árszínvonal ebben a termékkörben 84,9 volt 2020-ban, míg Romániában csak 68,7, Lengyelországban pedig 72,8. Vagyis a románok és lengyelek azonos euróösszegből több élelmiszert vásárolhattak, mint a magyarok, és mivel euróban is többet költöttek, az eltérés még nagyobb.

Igaz, a cseh (87,1), a szlovák (94,6) és természetesen az osztrák (107,4) árszint magasabb, mint a magyar, de nem annyival, hogy az euróértékben látható különbséget eltüntesse.

Fontos adalék, hogy ezek az Eurostat-adatok átlagok, vagyis azt nem mutatják meg, hogy egy-egy országban mekkora lehet az élelmiszerköltések közötti különbség. A romániai átlagköltés például meglehetősen magas lett az utóbbi években, de azt nem tudjuk megítélni, hogy ez az átlag milyen eloszlást takar, így elképzelhető, hogy relatív kevés vásárló nagyon magas költése nyomja fel az értéket.

A romániai adat egyébként annak fényében is érdekes, hogy saját méréseink szerint is kevesebbe kerül ott az élelmiszer, mint Magyarországon, azaz olcsóbb termékekből adódik össze jóval magasabb költés. A számok természetesen azt sem mutatják, hogy a leszakadt magyar adat mögött milyen társadalmi és gazdasági okok húzódnak meg, mindenesetre elgondolkodtató, hogy a magyar lakosság ma már az átlagokat nézve nem akar vagy nem tud annyit költeni a boltokban, mint a visegrádi országok lakói.

A 2020-as magyar átlagadat 2022-es értéken egyébként átszámolva évi 500 227, azaz havi 41 686 forint. Aki gyakran jár élelmiszerboltban, az könnyen értékelheti, hogy ez mire volt elég két éve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat élelmiszer elmúlt 20 év fogyasztás vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.