A rosszul kereső magyarok 30 százalékos inflációja is rekord az EU-ban
A brüsszeli Bruegel Intézet szerdán frissített adatbázisa alapján tavaly év végén csaknem 5 százalékpontnyi különbség volt a magyar lakosság legjobban és legrosszabbul kereső 20 százaléka által tapasztalt inflációban: a legrosszabbul keresők körében az infláció ebben a hónapban már meghaladta a 30 százalékot.
A decemberi magyar inflációs adat az Európai Unióban nemcsak abban emelkedik ki, hogy az uniós módszertan szerint 25 (a magyar statisztikai hivatalé szerint 24,5) százalékos általános infláció volt a legmagasabb az egész EU-ban, hanem abban is, hogy Olaszország, Litvánia és Lettország után nálunk volt a legnagyobb különbség a legjobban és legrosszabbul keresők inflációja között.
Az általános inflációs árindexeket úgy számítják ki a statisztikai hivatalok, hogy a lakossági átlagfogyasztás alapján vett fogyasztói kosárra vonatkozóan súlyozzák az egyes tételeket, és ehhez rendelik hozzá az árak változását. Különböző jövedelmi szinteken azonban nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek a jövedelmük mekkora részét költik egyes tételekre, így ha például a rosszabbul keresők kosarában nagyobb tételként szereplő élelmiszer vagy energia jobban drágul, akkor a rájuk vonatkozó infláció is magasabb lesz.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon ez a folyamat a nyáron kezdett meghatározóvá válni az infláció mértékének növekedésével párhuzamosan.
Az is látszik viszont, hogy novemberről decemberre az alacsonyabb keresetűek inflációja már csökkent, miközben a legjobban keresőké még mindig nőtt. Valamelyest tehát már záródott az olló.
Az alábbi ábrán az oszlopok azt mutatják meg, hogy egy adott fogyasztási kategóriában tapasztalható árváltozás növelte vagy csökkentette a felső és alsó ötödben tapasztalható infláció közti különbséget.
Látszik, hogy nyár végéig a legnagyobb mértékben az élelmiszer-infláció okozta a különböző jövedelmi szinteken érzékelhető infláció közti különbséget. A rezsicsökkentés szabályainak augusztusi átvariálása viszont ősztől kezdve nagyjából hasonló mértékben volt nagyobb teher az alacsonyabb jövedelműek számára a jobban keresőkhöz képest, mint a magasabb élelmiszerárak.
A különbség decemberben 4,6 százalékpont volt a legjobban és legrosszabbul keresők inflációja között, ami az uniós tagállamok mezőnyében a negyedik legnagyobb volt. Ennél nagyobb csak Litvániában, Lettországban és Olaszországban volt sorrendben 5,2; 7,6 és 7,9 százalékpontos különbséggel, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.
Az ábra alapján az is jól látható, hogy alapvetően még mindig tartja magát az az összefüggés, hogy az egyes országokban az alacsonyabb keresetűek érzik meg jobban az inflációt, bár azért találni erre ellenpéldákat is, jellemzően azokban az országokban, ahol egyébként is alacsonyabb az infláció.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
