A kínai vezetés nemcsak azért kezdte el letörni a techvállalatok szarvát, mert tart tőlük, hanem mert úgy gondolja, az ország jövőjét a nagyobb társadalmi hasznot termelő ipar jelenti.
Az ipar 4.0 lehet felzárkózási lehetőség, ugyanakkor felnagyítja az innovációs hiányosságokat, a robotizáció pedig fokozza a munkaerőpiaci kockázatokat.
A elektronikai multik hozták az igazi keleti nyitást, Magyarország ma már a kínai gazdasági változásoknak, termelési sokkoknak legjobban kitett gazdaságok között van.
Újabb kutatások a korábbinál részletesebb képet adnak arról, hogy a hazai ipar mennyiben függ Németországtól, és milyen teljesítmény áll az erősnek tűnő exportadatok mögött.
Tartós készlethiányt okozhat, hogy a növekvő nyersanyagárak, csökkenő profitráták és a világgazdasági bizonytalanságok miatt hiába úsznak a rendelésekben, a kínai gyárosok kivárnak.
Az automatizálás eddig a munkaerőhiányt ellensúlyozta, tömeges munkanélküliséget nem okozott, de az oktatást át kell szerveznünk, hogy ez így is maradjon. Szalavetz Andrea kutatóval beszélgettünk.
A hazai középvállalkozások megerősödése, vagy meggyengülése és további visszaszorulása a magyar gazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése.
Második gyárát nyitja meg a Wellis, mert az amerikai terjeszkedés és a járvány következtében kilőttek a megrendelések.
A réz árfolyamának alakulása megerősíti, hogy a kínai gazdaság a járvány utáni teljes helyreállás pályáján van.
Év eleje óta 15 százalékkal csökkent a legrugalmasabban elbocsájtható kölcsönzött dolgozók száma. A piaci szereplők szerint azonban látszik már a növekedés is.