A világ legtöbb országában – hazánkat is beleértve – egyre inkább az álmok világába tartozik a gazdaság V-alakú helyreállása, azaz hogy amilyen gyorsan padlót fogott a járvány és a korlátozások miatt, olyan gyorsan el is éri a korábbi szintet. Reálisan idehaza és a nagy nyugati gazdaságokban a „Nike-pipa” alakú, sokáig tartó visszakapaszkodásra lehet számítani, de más, kedvezőtlenebb lefutást mutató alakzatokat sem lehet kizárni.
Más a helyzet Kínában, amelynek adatszolgáltatásával kapcsolatban ugyan időről-időre kételyek merülnek fel, de ha ezt most zárójelbe tesszük, akkor ott egyelőre töretlennek tűnik a visszapattanás. A nyersanyagpiacon mindenesetre most így látják, amire legjobban a réz árfolyamának alakulásából lehet következtetni.
Ezt a nyersanyagot olyan széles körben használják az iparban – a járművektől a mobiltelefonokig -, hogy a gazdasági előrejelzések készítésénél is figyelembe szokták venni az árának alakulását. Különösen Kínával kapcsolatban, hiszen a világ teljes rézfelhasználásának durván feléért az ország felel.
Miután szerdán a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser index jobban nőtt a vártnál, a réz árfolyama is meglódult, és fontonként ismét 3 dollár fölé került (a jelenleg legaktívabban kereskedett decemberi leszállításon). Ez ugyan 12 hónap alatt csak 8 százalékos emelkedés, féléves távlatban viszont 40, az év eleji nagy kínai leállás ugyanis a mélybe nyomta az árfolyamot.
A Wall Street Journal cikke ezzel kapcsolatban egy Citigroup-elemzést is idéz, amely szektorszinten követi a kínai rézfelhasználást. Ennek három hónapos átlaga 2017 eleje óta most van a legmagasabb szinten, ami ugyancsak a V-alakú helyreállást erősíti meg.
