(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A COVID-19 járvány miatti drasztikus korlátozó intézkedések a 2020-as év második negyedévét érintették a legsúlyosabban. Az eddig megjelent GDP-statisztikák szerint a legtöbb gazdaságban soha nem látott mértékű recessziót hozott az április-június periódus, aminek köszönhetően az év első felében a globális GDP közel 10%-kal zsugorodhatott.
A gazdaságok áprilisban érték el a mélypontot, majd a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával párhuzamosan májustól megindult a kilábalás, ami a nyári hónapokban tovább erősödött. Az elmúlt hetekben megjelent adatok alapján a történelmi mértékű visszaesést a harmadik negyedévben historikus összehasonlításban is kimagasló mértékű korrekció követheti.
Sokkal nagyobb kérdés azonban, hogy mi következik ezután? Ha ránézünk néhány, a gazdaság teljesítményét különböző dimenziókban mutató grafikonra, akár bonthatjuk is a pezsgőt: az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok szinte tökéletes V-alakú kilábalást mutatnak. A nyári hónapokra vonatkozó számokból azonban nagy hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni.
A satufékes leállást követő gyors fellendülés egy rövid ideig tartó, technikai felpattanás: a gyárak a leállások után elkezdik behozni a lemaradást, a karanténból kiszabadulva a fogyasztók megvásárolják, amit már rég meg kellett volna, „megrohamozzuk” a kávézókat, éttermeket, mert már annyira hiányzott.
Ez a lendület azonban nyilvánvalóan nem tart ki a végtelenségig, így egyáltalán nem számít meglepőnek, hogy a legfrissebb havi gyakoriságú adatok a dinamika lassulására, a fellendülés „ellaposodására” utalnak.
Ráadásul az elmúlt hetekben Európa-szerte újra felgyorsult a járvány terjedése. Ebben az újabb szakaszban nyilván a legtöbb ország már kifinomultabb védekezési módokat alkalmaz, megpróbálva elkerülni az újabb teljes leállást, de az aggasztó ütemet mutató statisztikákkal párhuzamosan a potenciális újabb korlátozó intézkedések bevezetése tovább növeli a kilátásokat övező bizonytalanságokat, és erősíti az előrejelzések körüli negatív kockázatokat.
Ez igaz akkor is, ha a korlátozó intézkedések csak lokálisak/regionálisak és nem az egész országot érintik. A tényleges intézkedéseken túl ugyanis az erősödő félelem, az önkéntes távolságtartás, általánosabban véve a gazdasági szereplők viselkedési mintái, hangulata és bizalma is komoly hatással van a növekedési kilátásokra. E téren viszont mindaddig nem várható tartós, erőteljes pozitív fordulat, ameddig nem következik be egészségügyi áttörés: nem kerül piacra megbízható és a szélesebb tömegek számára is elérhető vakcina és/vagy nem fejlesztenek ki egy, a COVID-19-et megbízhatóan gyógyítani képes szert.
Szakértők szerint azonban erre az áttörésre még legalább 2021 második feléig várni kell.
A régiós országok és a magyar gazdaság kilátásait is a fenti tényezők határozzák meg. Ahogy a globális gazdaságban, úgy régiónkban is erős harmadik negyedéves felpattanás követi a mély második negyedéves recessziót. Ezt követően azonban lassabb ütemre kapcsolhat a kilábalás. A közép-európai régióban idén 5-5,5% között csökkenhet a kibocsátást, amit 2021-ben 4,5-5% közötti növekedés követhet. A válság előtti kibocsátási szintet azonban csak 2022-ben érheti el újra a régió.
Tovább szűkítve a kört, Magyarország egyike volt azon országoknak, ahol a második negyedéves növekedési számok a legpesszimistább várakozást is alulmúlták. Első ránézésre azonban talán meglepő módon
ez nem okozott érezhető változást az idei évre vonatkozó várakozásokban, a konszenzusos egyáltalán nem romlott: az elemzők átlagosan továbbra is -5,1-5,2% közötti recesszióval kalkulálnak 2020-ra.
A konszenzus mögött azonban voltak egyedi változások: a pesszimista (7-8-9%-os recessziót jósoló) előrejelzések -nyilván a legfrissebb adatok nyomán- kevésbé pesszimistává váltak, az optimista táborban (3-4% közötti visszaesés) pedig ezzel ellentétes irányú revíziókat láttunk.
A CIB Bank inkább az optimista tábort erősíti, így saját korábbi -4,1%-os előrejelzésünket lefelé korrigáltuk, de továbbra is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az idei évet 5%-nál kisebb recesszióval megússzuk. Ugyanakkor 2021-es prognózisunk kissé pesszimistább, mint a piaci várakozások mediánja. Mivel a kilátásokat és ennek megfelelően az előrejelzéseket számottevő és növekvő bizonytalanságok övezik, talán pontosabb képet ad a várakozásokról, ha nem egyedi éveket, hanem a 2020-2021-es két évet egyben vizsgáljuk: a konszenzus 2020-2021-re 0,5%-os kontrakciót mutat, ami összhangban van saját számainkkal.
A rengeteg bizonytalanság mellett tehát jelenleg az látszik, hogy az összeomlás forgatókönyveket (vírushelyzettől függően) talán sikerült elkerülni, de a kilábalás nem lesz sima menet, így a túlzottan rózsás forgatókönyvek megvalósulásának is kicsi az esélye. Ez a kilábalás nem valószínű, hogy V-alakú fellendülésként kerül be a gazdaságtörténet könyvekbe.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
