Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. június 16. 06:50 Vállalat

Már látszik a fény az alagút végén a magyar gyárak számára

Magyarországon van az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac Európában: nemcsak alkalmazni lehet könnyen embereket, hanem meg is válni tőlük. A felmondási idő az új munka törvénykönyve szerint alapvetően csupán egy hónap, és ez még 20 éves munkaviszony esetén is csak három hónapra nő.

Ennél is rugalmasabb munkavállalási forma a munkaerő-kölcsönzés: akit így alkalmaznak, azt 15 napos felmondási idővel, indoklás nélkül is el lehet bocsájtani. Ez pedig nagyon előnyös olyan iparágakban, ahol szezonálisan sokat változhat a gyártási volumen: sok gyárban kölcsönzött munkaerővel oldják meg a néhány hónapra megugró termelést. Mivel a munkaerő-kölcsönző vállalkozások több céggel dolgoznak együtt, a munkatársaikat az egyes gyárak között átcsoportosítva hosszabb távon is munkát tudnak nekik adni – legalábbis normális gazdasági körülmények között.

Ha viszont nincsen sehol sem kereslet, akkor a munkaerő-kölcsönzők sem tudnak mit csinálni, el kell bocsájtani a kollégáikat. Mivel az így dolgozó emberek rövid, félhavi felmondási idővel leépíthetők, más szektorokhoz képest sokkal gyorsabban és pontosabban látható, hogyan alakul a foglalkoztatás. Ezért

a munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatotti adatai jó előrejelzőként használhatók arra, hogy milyen folyamatok várhatók a gazdaságban.

A kölcsönzött munkaerőt alkalmazó cégek a megrendeléseik visszaesése esetén több okból is a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg elsőként: ez jóval gyorsabb, nincsen jogi kockázata – hiszen indoklás nélkül fel lehet mondani -, illetve a saját, jellemzően hosszabb ideje a cégnél dolgozó, ezért tapasztaltabb kollégáikat szívesebben tartják meg. Emiatt a gazdaság felívelésekor, amikor gyorsan kell sok dolgozó, a kölcsönzött munkaerő száma jellemzően gyorsabban nő, mint az összes alkalmazotté, válság és visszaesés esetében pedig gyorsabban csökken.

Összesen közel félezer cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) kimutatása alapján, de a foglalkoztatottak fele a 25 legnagyobb cégnél dolgozik. 

A legnagyobb cégeknél a munkavállalók száma márciusban 5, áprilisban további 10,5 százalékkal csökkent.

 

A tavaly év végi munkavállalói létszám a 25 legnagyobb munkaerő-kölcsönzőnél 14,5 százalékkal csökkent, ami jelentős mérték. Az összes cégre csak márciusra és áprilisban sikerült adatokat gyűjteni, ebben a körben valamivel alacsonyabb, 6,9 százalékos volt az áprilisi visszaesés.

A visszaesés azonban egyáltalán nem drámai, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kölcsönzött munkaerő igénybevételének részben pont az a célja, hogy visszaesés idején őket építsék le először. A nagy leépítések alapvetően márciusban és áprilisban voltak jellemzőek, igaz, a 15 napos felmondási idő miatt ezek részben áthúzódhattak májusra, így valószínűleg még néhány ezren elveszíthették az állásukat. Az azonban ezzel együtt is jó hír a mostani helyzetben, hogy április végéig a kölcsönzött munkaerő 85 százalékának megmaradt a munkája.

Már csak azért is, mert a kölcsönzött munkaerő iráni kereslet valójában jóval több embert érint, mint a statisztikai létszám: ebben ugyanis egy 8 órás, teljes munkaidős munkavállalóra kell átszámítani minden dolgozót. Sokan azonban részmunkaidőben vagy éppen szezonálisan dolgoznak. Az NFSZ korábbi éves jelentéseiből az derül ki, hogy összesen közel 150 ezer embert írt alá szerződést munkaerő-közvetítőkkel*Egy ember akár több céggel is szerződhet egy éven belül is, így lehetnek, akik többszörösen szerepelnek..

 

A munkaerő iránti kereslet nagyon eltérő volt az egyes szektorokban: az autóiparban volt a legjelentősebb a visszaesés. De nem mindenhol volt csökkenés. Goszleth Gábor, az Adecco értékesítési igazgatója például kiemelte, hogy „az FMCG*Gyorsan fogyó napi cikkek, például élelmiszer és vegyi áru forgalmazása, azaz ilyesmiket áruló boltok. szektorban egyáltalán nem csökkent az igény a munkavállalók iránt. Sőt, az elmúlt hónapokban átmenetileg leálló autóiparban is látjuk már az élénkülést, júliusra már a járvány előttihez képest is újabb igényekkel kerestek meg partnereink.”

Mátyás László, a HSA Group ügyvezető igazgatója szerint „a megrendelt óraszámok a tavalyi évhez viszonyítva jócskán visszaestek, nálunk is akadtak olyan partnerek, akiknek nem maradt más választásuk sajnos, mint a létszámcsökkentés, amit rendszerint a kölcsönzött munkavállalókkal kezdtek. Az autóipari vállalatok igényei drasztikus mértékben csökkentek, a turizmus és a vendéglátás gyakorlatilag megállt, ugyanakkor a kereskedelemben dolgozók, valamint a fehér galléros munkavállalók iránti kereslet viszont nőtt. Utóbbi esetében egyből otthoni munkavégzés, online interjúk keretein belül kerültek kiválasztásra a leendő kollégák.”

Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönzés területén piacvezető Prohuman társ-ügyvezetője szerint már látszik a fény az alagút végén:

„Úgy gondoljuk, hogy május elején volt a mélypont, iparági szinten becsléseink szerint 40 százalék körüli volt a visszaesés a járvány miatt, de már látunk némi emelkedést május eleje óta. Mi úgy gondoljuk, jövő év elejére térhetünk vissza nagyjából arra a szintre, ahol a járvány előtt voltunk, de ez nagyon sok tényezőtől függ.”

A válság által leginkább érintett vendéglátás és kereskedelem marginális szerepet játszik a munkaerő-kölcsönzésben. Az így foglalkoztatott munkavállalók kétharmada a feldogozóiparban, tehát gyárakban dolgozik. Így a munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatási adatai leginkább arról árulkodnak, hogy a magyar exportban húzóágazatnak számító, főként külföldi nagyvállalatok által dominált feldolgozóipar teljesítménye hogyan alakul.

 

Eközben a húsiparban és általában az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági időszakos munkák terén és a feldolgozó szektorban is nőtt a kereslet a munkaerő iránt. Területileg ezek a szektorok tradicionálisan Kelet-Magyarországon erősebbek, így ott volt némi keresletemelkedés az elmúlt időszakban, míg Nyugat-Magyarországon tömegek szabadultak fel elsősorban azért, mert az autóiparban hirtelen leállt a termelés – összegezte a Prohuman tapasztalatait Juhász Csongor.

A munkájukat elvesztők sok esetben nem tudnak majd a szakmájukban egykönnyen munkát találni, mivel a gazdasági visszaesés nagyon eltérően érinti az egyes szektorokat. Közben viszont az emberek többsége nem teheti meg – már csak a fejlett világban elképesztően rövidnek és alacsonynak számító hazai munkanélküli-ellátás miatt sem -, hogy ne ragadjon meg minden munkalehetőséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Mátyás László elmesélte, hogy pár hete egy pékségbe kerestek eladót egy olyan településen, ahol egy helyi szinten jól fizető autóipari multi tevékenykedik. Utóbbitól elküldtek közel 100 alkalmazottat, így nem meglepő módon a jelentkezők túlnyomó többsége előzőleg ott dolgozott, de szinte borítékolható, hogy az újonnan elhelyezkedett munkavállalók közül sokan vissza fognak térni az autóipari vállalathoz. A tapasztalatuk az, hogy sokan csak áthidaló megoldásként tekintenek új munkakörükre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérértMég a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Juhász Csongor szerint a mostani egy átmeneti időszak: „sokkal nagyobb a hajlandóság az emberekben, hogy rugalmasabban vállaljanak munkát, akár úgy is, hogy alább adnak szakmai elvárásaikból. Sokan vannak, akik most a kényszer miatt elvállalnak a szakmájuktól eltérő munkát is – a turizmusból és a vendéglátásból például most sokan vállalnak munkát a termelő vagy feldolgozó szektorban, de ez átmeneti jelenség. Akik külföldről hazajöttek, és elvállaltak például egy üzemi munkát, várhatóan vissza fognak menni, amint lesz lehetőségük újra külföldön dolgozni. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy azok a cégek, amelyek arra alapoznak, hogy tartós lesz a most hirtelen megjelenő munkaerő-túlkínálat, bajba kerülhetnek, amint a gazdaság visszatér a vírus előtti szintre, vagy legalábbis megközelíti azt, és ezzel párhuzamosan sokan újra a külföldi munkavállalás mellett döntenek.”

 

De nem csak a hazai keresletnek van hatása a munkaerő-kölcsönzésre. A hazai munkaerő-kölcsönzők külföldre – főként Németországba, Ausztriába és Hollandiába – is közvetítenek hazai munkavállalókat, leginkább a húsiparba és az építőiparba. Az így külföldön dolgozó magyarok száma azonban alacsony, egy-két ezer fő lehet. Sokkal érdekesebb lesz, hogy mi történik a hazánkban dolgozó, alapvetően ukrajnai munkavállalókkal.

A járvány hatására sokan hazamentek, és nem tudni, hogy visszatérnek-e. Ezzel párhuzamosan sok külföldön dolgozó magyar veszítette el a munkáját leginkább Ausztriában és az Egyesült Királyságban, és kérdéses, hogy a gazdaság ottani újraindulásával visszatérnek-e.

Goszleth Gábor, az Adecco értékesítési igazgatója azt tapasztalja, hogy már megjelentek álláskeresőként az eddig külföldön dolgozó magyarok. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy a nálunk dolgozó ukránok helyét hazatérő magyarok vehetik át. Mátyás László, a HSA Group ügyvezetője igazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be: a hazatérő magyarokat szerinte két csoportra lehet osztani. Az egyik csoportot azok képezik, akiket szintén elküldtek külföldön, a másik csoportot pedig azok, akik kétheti vagy havi rendszerességgel jártak haza, őket a határzár tartotta itthon. Mindkét csoportról elmondható, hogy az első adandó alkalommal visszatérnek majd abba az országba, ahol eddig is dolgoztak.

A hazai foglalkoztatási és munkanélküli adatokat jelentősen átrendezheti tehát nemcsak az elérhető munkahelyek száma, hanem a magyarok külföldi munkavállalási szándéka, és a hazánkba érkező – vagy éppen innen távozó – vendégmunkások száma is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány vámszedői: tízezreket kérnek el egy pár száz méteres fuvarértKárpátaljaiak most csak egy határátkelőn át tudnak Magyarországra jönni. Az átlépés legalább 4-5 óra, de kocsi nélkül 14 óra is lehet. Meg egy jelentős összeg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elszakított, állásukat elvesztő magyar migránsokUkrajnai vendégmunkások tízezrei tértek haza a járvány miatt. Soknak kellett döntenie a pénz és a család között az ingázás ellehetetlenülése miatt.

Vállalat feldolgozóipar munkaerő-kölcsönzés munkahelyek Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 4. 13:54 Vállalat

Csendben kimondták egy legendás repülőgép halálos ítéletét

Amit eddig is lehetett sejteni, lényegében hivatalossá vált: két év múlva megszűnik a polgári repülés egyik ikonikus típusa, a Boeing 747-es gyártása.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.