Miközben a kereskedelem egy része teljesen összeomlott a koronavírus-járvány miatt, és ennek következtében a cégek tömegével építették le alkalmazottaikat, a nagy élelmiszerláncoknál teljesen más okozott kihívást az elmúlt hónapokban. Az üzletek február végi, március eleji megrohanása idején a korábbi munkaerő-állománnyal nem igazán lehetett kezelni a helyzetet, így a legtöbb vállalat új alkalmazottakat vett fel. A forgalom azonban már áprilisban a korábbi szint környékére esett vissza, ehhez pedig már nem feltétlenül lenne szükség annyi emberre, amennyi a nagy roham idején érkezett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltokA kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHullafáradtak, ők találkoznak a legtöbb beteggel, mégis egész nap osztják a bolti dolgozókatHetek óta a tervezettnél kétszer-háromszor nagyobb a boltok forgalma, kevesebb bevethető dolgozó van, olykor irodai dolgozók állnak be segíteni. A vásárlók mégis gyakran kérdőre vonják őket.

Ha az egyes láncok nem is kezelték feltétlenül azonos módon a helyzetet, a folyamatok elég jól visszakövethetőek az alkalmazottak február és április közötti számának alakulásában. Az adóhatóság adatbázisában cégenként le lehet kérdezni, hány munkavállalója volt az egyes vállalatoknak a negyedik hónapban, az elemzés ez alapján készült.

Ebből pedig az látszik, hogy a 15 legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó társaság bő 1500 emberrel alkalmazott többet áprilisban, mint két hónappal korábban. A növekmény nagy része pedig februárról márciusra volt, akkor 1300-al ugrott meg az összesített létszám.

Az egyes láncok eltérően reagáltak a megszokott forgalom felborulására, a legnagyobbak közül azonban így is kizárólag a Tescónál csökkent a NAV-hoz lejelentett alkalmazottak száma. Náluk már márciusban is kevesebben dolgoztak, mint egy hónappal azelőtt, és a trend áprilisban is folytatódott. A diszkontláncok (Lidl, Aldi, Penny-Market), a Spar és az Auchan ugyanakkor százakat vettek fel. A legtöbb új munkatárs az Auchanhoz érkezett, náluk áprilisban 10 százalékkal, 650 emberrel dolgozott több, mint februárban.

A magyar láncokhoz (CBA, Coop, Reál) köthető legnagyobb foglalkoztatóknál teljesen változó volt az alkalmazotti létszám alakulása: volt, ahol 5 százalékkal nőtt, máshol közel ugyanennyivel csökkent^*Ezek nem törvényszerűen csak, vagy elsősorban élelmiszerboltokat üzemeltető vállalkozások. A franchise rendszer miatt (amiben ezek a láncok működnek) egy hagyományos lánchoz képest más lehet a logisztikai, nagykereskedelmi tevékenység súlya.. Összességében a top 15-be tartozó magyar tulajdonú cégeknél egy hajszállal kevesebb ember dolgozott áprilisban, mint két hónappal korábban.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalt növekedés azért pozitív, mert ez legalább részben ellensúlyozni tudja a kereskedelem más területeire jellemző leépítéseket. A forgalom normalizálódását követően azonban erősen kérdéses, hogy a láncok akár középtávon is meg kívánják-e majd tartani az újonnan felvett embereket, különösen azt követően, hogy egy különadót is kaptak a nyakukba. A Sparnál már április közepén jelezték, hogy a pluszlétszám fenntartására a különadó bevezetése miatt a továbbiakban nincsen lehetőségük, és ez a létszámon már abban a hónapban is látszott.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat Aldi auchan CBA kiskereskedelem Lidl Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában