A Tesco leépített, az Auchan százakat vett fel a járvány kezdete óta
Miközben a kereskedelem egy része teljesen összeomlott a koronavírus-járvány miatt, és ennek következtében a cégek tömegével építették le alkalmazottaikat, a nagy élelmiszerláncoknál teljesen más okozott kihívást az elmúlt hónapokban. Az üzletek február végi, március eleji megrohanása idején a korábbi munkaerő-állománnyal nem igazán lehetett kezelni a helyzetet, így a legtöbb vállalat új alkalmazottakat vett fel. A forgalom azonban már áprilisban a korábbi szint környékére esett vissza, ehhez pedig már nem feltétlenül lenne szükség annyi emberre, amennyi a nagy roham idején érkezett.
Ha az egyes láncok nem is kezelték feltétlenül azonos módon a helyzetet, a folyamatok elég jól visszakövethetőek az alkalmazottak február és április közötti számának alakulásában. Az adóhatóság adatbázisában cégenként le lehet kérdezni, hány munkavállalója volt az egyes vállalatoknak a negyedik hónapban, az elemzés ez alapján készült.
Ebből pedig az látszik, hogy a 15 legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó társaság bő 1500 emberrel alkalmazott többet áprilisban, mint két hónappal korábban. A növekmény nagy része pedig februárról márciusra volt, akkor 1300-al ugrott meg az összesített létszám.
Az egyes láncok eltérően reagáltak a megszokott forgalom felborulására, a legnagyobbak közül azonban így is kizárólag a Tescónál csökkent a NAV-hoz lejelentett alkalmazottak száma. Náluk már márciusban is kevesebben dolgoztak, mint egy hónappal azelőtt, és a trend áprilisban is folytatódott. A diszkontláncok (Lidl, Aldi, Penny-Market), a Spar és az Auchan ugyanakkor százakat vettek fel. A legtöbb új munkatárs az Auchanhoz érkezett, náluk áprilisban 10 százalékkal, 650 emberrel dolgozott több, mint februárban.
A magyar láncokhoz (CBA, Coop, Reál) köthető legnagyobb foglalkoztatóknál teljesen változó volt az alkalmazotti létszám alakulása: volt, ahol 5 százalékkal nőtt, máshol közel ugyanennyivel csökkent*Ezek nem törvényszerűen csak, vagy elsősorban élelmiszerboltokat üzemeltető vállalkozások. A franchise rendszer miatt (amiben ezek a láncok működnek) egy hagyományos lánchoz képest más lehet a logisztikai, nagykereskedelmi tevékenység súlya.. Összességében a top 15-be tartozó magyar tulajdonú cégeknél egy hajszállal kevesebb ember dolgozott áprilisban, mint két hónappal korábban.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalt növekedés azért pozitív, mert ez legalább részben ellensúlyozni tudja a kereskedelem más területeire jellemző leépítéseket. A forgalom normalizálódását követően azonban erősen kérdéses, hogy a láncok akár középtávon is meg kívánják-e majd tartani az újonnan felvett embereket, különösen azt követően, hogy egy különadót is kaptak a nyakukba. A Sparnál már április közepén jelezték, hogy a pluszlétszám fenntartására a különadó bevezetése miatt a továbbiakban nincsen lehetőségük, és ez a létszámon már abban a hónapban is látszott.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
