Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2021. június 1. 05:59 Világ

Hiába hatalmas a kereslet a termékeikre, a kínai gyárak nem akarnak termelni

A gyártás száz százalékon pörög, a megrendelések mértéke a koronavírus-járvány előtti állapotokhoz képest is megkétszereződött a délkelet-kínai Hujcsou Pajcsan nevű üveggyárban, amely többek között amerikai viszonteladók beszállítója. A tulaj mégis arról mesélt a Bloombergnek, hogy nem tervezi bővíteni kapacitásait. A nyersanyagárak megugrása miatt haszonkulcsa jelentősen csökkent, miközben a “jövő nagyon bizonytalan”.

A gyár esete nem egyedi. Miközben az ébredező nyugati gazdaságok számos szektorban készlethiánnyal küzdenek, és a kínai ipari és elektronikai termékek iránt világszerte hatalmas a kereslet, a kínai feldolgozóipari beruházások volumene az év első négy hónapjában 0,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2019 azonos időszakában (2020-hoz, amikor február-márciusban a koronavírus-járvány miatt leállt a fél kínai gazdaság, nem érdemes viszonyítani). A beszerzésekért felelős menedzserek megkérdezésével végzett felmérések májusban a vártnál gyengébb (bár enyhén növekvő) ipari kibocsátást jeleztek.

Az üveggyárhoz hasonló problémákkal más szektorok is találkoztak. Egy acélszalaggyártó arra panaszkodott a South China Morning Postnak, hogy az összes beszállítójuk árat emelt, ők viszont nem tudták lenyomni a drágulást a megrendelőik torkán. Egy másik, elektromos áramköröket gyártó vállalatnál a megrendelések 30 százalékkal nőttek, a nyereség 50 százalékkal csökkent a növekvő anyagköltségek miatt. A plusz költségeket ők sem tudják áthárítani a megrendelőikre, viszont a beszállítóiknak fél hónapra előre kell fizetniük a rézért. Korábban ráértek hónapokkal a szállítást követően fizetni, de most nagyobb a tolongás.

Egyes gyártók a növekvő költségek miatt nem is tervezik kiszolgálni a megrendelőiket, máshol a nyersanyaghiány miatt eleve nem mennek teljes kapacitással a gyárak, hiába lennének megrendelések. A kínai ipar fellegvárában, a délkeleti Kuangtung tartományban a megrendelések növekedését bezárások és leállások kísérik. Ami azt jelenti, hogy várhatóan számos ipari termékkategóriában elnyúlhat a mostani áruhiány a világpiacon, és a korábbi, optimista növekedési jóslatok sem feltétlenül jönnek majd be. 

Nem csak a nyersanyagokról szól

Ugyanakkor a nyersanyagok világpiaci árának megugrása csak egy az okok közül. Az ipari termelés hiába zakatol, a kínai belső fogyasztás továbbra is gyenge, azaz a kapacitásbővítést a távolabbi kilátások sem feltétlenül indokolják. Eközben a belföldi növekedési ütemet az ingatlanpiaci szabályozás szigorításai is visszafogták, írja a féloldalas kínai kilábalásról szóló elemzésében a Cajhszin kínai üzleti lap. 

A belső fogyasztás a kínai vezetés régi vesszőparipája, 2007 óta számos alkalommal bejelentették, hogy az export és az infrastrukturális beruházások helyett a hazai fogyasztásra alapozzák a jövőt. Tavaly ősszel, a koronavírus-járvány utáni kilábalás megindulásával ismét az volt az ígéret, hogy a növekvő export és a kormányzatilag megtolt beruházások adta lökés után a fogyasztás növekedése veszi majd át a stafétát. Ám a kiskereskedelmi forgalom a várakozásoknál lassabban növekszik, 2019 óta éves átlagban 4,3 százalékkal emelkedett áprilisig, az ipari kibocsátás 6,8 százalékkal. A járványt megelőzően a fogyasztás éves növekedési szintje ennek mintegy kétszerese volt, az iparé ehhez hasonló.

A kínai kilábalást ehelyett eddig az exportkereslet és az infrastrukturális beruházások húzták. Az exportőrök panaszaihoz ez utóbbi is hozzájárult: a kínai nagyberuházások hatalmas acél- és nyersanyagigénye az egyik fő oka annak, hogy a világpiaci nyersanyagárak ismét elszálltak. Erre pedig rátettek még egy lapáttal a nyugati kormányzati gazdaságélénkítő programok, amelyek további erős keresletnövekedést okoztak.

A növekvő árakat ellensúlyozandó, a kínai állam korábban adóvisszatérítést vezetett be 146 acéltermékre, de ezeket május elsejével visszavonták. A lépés eredendően a hazai acélipar támogatását célozta, ugyanakkor a kisebb ipari beszállítóknak komoly pluszterhet jelent. A termelői árak inflációja 6,8 százalékos volt áprilisban, míg a fogyasztói árak 1 százalékkal emelkedtek.

A belső mellett a külső fogyasztás alakulását illetően is vannak kockázatok. A Nomura elemzői szerint ahogy a járványhelyzet az oltási programok beérésével javul a fejlett országokban, úgy kel majd életre a szolgáltatási szektor és a turizmus, és ezzel párhuzamosan csökkenhet az ipari és elektronikai termékek iránti kereslet, amelynek megugrásában a járvány alatt megváltozó munkakörülmények és szórakozási szokások nagy szerepet játszottak.

Én tudom, mit csinálok, de úgy érzem, sok konkurensünk, aki tavaly jelentősen növelte beruházásait, nem számít rá, hogy a megrendelések mostani szintje nem lesz tartós

– mondja az SCMP-nek egy kínai gyáros, aki szerint az év második felére visszaesnek a megrendelések, és számos kínai beszállítóra “süvítő szél és szakadó eső” vár.

A fogyasztás lassúsága mellett a jól ismert logisztikai problémák sem javítják a beruházási kedvet: egy áprilisi felmérésben a nemzetközi szállítmányozásban mutatkozó fennakadásokra, a konténerhiányra és a magas szállítási költségekre is panaszkodtak a gyárosok. És a közelmúltban publikált népszámlálási adatokból az is kiderült, az emberi munkaerő is egyre szűkösebb és drágább erőforrás Kínában, ami tovább nehezíti a gyárosok dolgát.

A jelenlegi kilátások szerint ezek a problémák nem fognak egyhamar enyhülni, ami egyszerre sújtja a külföldi anyagokra és alkatrészekre vágyó kínai termelőket és a kínai termékek külföldi megrendelőit. 

Rossz is, jó is 

A jelenség a kínálati problémák mellett a kínai kereslet visszaesése miatt is okozhat problémákat a fejlett világban. A kínai beruházások elmaradása például a japán és német gépipari megrendelésekben is mutatkozni fog, és ezeken keresztül ebben a két országban is ronthatja a gazdasági kilátásokat idén, vélte Liu Li-kang, a Citi Kína-elemzője. 

A GDP-adatokban ez mindenesetre még nem látszik. Az idei első negyedév brutális, éves összevetésben 18,3 százalékos növekedést hozott (bár ez a rekordalacsony 2020-hoz képest nem sokat mond). A Világbank korábban 8 százalék feletti növekedést várt Kínában 2021-re, a kínai vezetés szokásához híven ennél konzervatívabban számol, és 6 százalék feletti növekedéssel is elégedett lenne. 

Mindazonáltal néhány héttel ezelőtt az egyik legfelsőbb hatalmi szerv, a Kínai Kommunista Párt Állandó Bizottságának Politikai Bizottsága helyzetértékelésében azt írta, a kilábalás kiegyensúlyozatlan és instabil, és további támogatást ígért az iparnak és a beruházásoknak. Emellett a nyersanyagpiaci spekuláció elleni fellépést és a nyersanyag-felhalmozók megbüntetését ígérték, ami rögtön 7 százalékos acéláresést hozott az utóbbi hetekben. Ugyanakkor Pekingben a jelek szerint az ipari termelés állapotánál jobban aggódnak a pénzügyi kockázatok miatt, és az ingatlanpiac évtizedes vadhajtásait, illetve az utóbbi évek elszaladó hitelezését tekintik a fő problémának. Ezeknek a szektoroknak az erősebb szabályozása viszont természetesen mérsékelheti a növekedést. 

A külvilág számára viszont egyes vélemények szerint pozitív hozadéka is lehet a kínai gyárosok kálváriájának. David Qu, a Bloomberg közgazdásza szerint azzal, hogy a kínai ipar hajlandó (illetve kénytelen) benyelni a növekvő nyersanyagárak költségeit, csökkenti a nyersanyagárrobbanás jelentette inflációs nyomást a világban. A Bloomberg elemzői szerint ez a hatás még egy ideig kitarthat, mivel a gyártási lánc kezdeti stádiumait végző szektorokban, ahol a nyersanyagárak hatása a legerősebben jelentkezik, az aktuális profitráták alapján még van valamennyi mozgástere a gyártóknak.

Ezt illetően biztató jel, hogy a kínai statisztikai hivatal május végi adatközlése alapján az iparvállalatok nyeresége kétéves összevetésben 22,6 százalékkal nőtt idén áprilisban. A képet viszont árnyalja, hogy a részletes adatok szerint az emelkedés főként a bányaiparban és a nyersanyagtermelő szektorokban volt jelentős, és egyes fogyasztói cikkeket gyártó szektorok nyereségessége továbbra sem tért vissza a járvány előtti szintre. Az SCMP riportja szerint különösen a háztartási elektronikai gyártók körében rossz a helyzet, itt az anyagköltségek a teljes termelési költség 60 százalékát is elérhetik, ezért jóval kisebb a mozgástér. Egyes kis és közepes méretű beszállítók emiatt inkább leállnak, mint hogy nulla vagy negatív nyereséggel termeljenek.

Világ áruhiány feldolgozóipar kereskedelem Kína nyersanyag Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Váczi István
2021. december 6. 13:41 Világ

Már több lesz a kövér, mint az éhező gyermek a világban jövőre

Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, jövőre azonban ez szinte biztosan megváltozik.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.