Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.
Feszült hangulat, nőt leütő férfi és telt ház volt a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházás környezetvédelmi közmeghallgatásán.
A 28. óra idei utolsó adásában két olyan kezdeményezést mutatunk be, amik az erőforráshiány ellenére is igyekeznek előremozdítani a tehetséggondozás ügyét.
A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.
Lassan kitehetik a „Megtelt!" táblát a városban, de a legismertebb debreceni ipariingatlan-fejlesztőnek azért van ötlete arra, hogy hová települhetnek le új vállalatok.
A Debrecenben beruházó CATL domináns szereplő az elektromosautó-akkumulátorok piacán. A geopolitikai feszültségek és a hazai ipari kapacitások védelme miatt azonban újabban Brüsszelben és Washingtonban sem szeretik a céget.
A Debrecenbe települő CATL alapítója előbb a hordozható készülékek, majd pedig a villanyautók terjedésével kialakult akkumulátorkeresletből kovácsolt sikert.
Izgalmas időszakot tudhat maga mögött Debrecen legismertebb ipariingatlan-fejlesztője, Herdon István.
A négyzetméterárak ugyan Debrecenben a legmagasabbak, de ténylegesen Székesfehérváron kell a legtöbbet fizetni egy ingatlanért.
Az állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak.