Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. október 27. 11:24 Támogatói tartalom, Vállalat

Fogytán az iparterület Debrecenben, hova mennek a BMW-beszállítók?

„Nagyon óvatosan megyek, már három gumimat ütötte ki ez az út” – mondja Herdon István, a Xanga-csoport tulajdonos-vezérigazgatója, miközben a debreceni Kishegyesi úton gurulunk kifelé a cégcsoport Határ úti ipari parkjába. Az október elején még erősen feltúrt állapotban lévő úton – ahol a munkavégzés miatt kitett 30-as táblák árnyékában éppen sorra bírságolják a túl gyors autósokat a rendőrök – a tervek szerint év végére végeznek a felújítási, kiszélesítési munkákkal, így jövőre már itt is könnyebb lesz közlekedni.

Nem biztos azonban, hogy sokáig. Három év múlva ugyanis olyan robbanásszerű változás történik majd Debrecenben, amelyet ma még elképzelni is nehéz. 2025-26-ban ugyanis a tervek szerint egyaránt elkezd termelni a jelenleg már épülő BMW-üzem, a közben ide települő beszállítók, valamint a déli ipari övezetben a kínai CATL akkumulátorgyára, amelynek leendő területén most még tehéncsorda legel, míg egy másik szegletében éppen régészeti feltárás zajlik.

A CATL 7,3 milliárd eurós beruházása messze a legnagyobb Magyarország történetében, ráadásul a vállalat területe mellett már építkeznek további olyan cégek, mint a katódgyártó EcoPro és a akkumulátorelválasztó filmet gyártó Semcorp – ezek önmagukban is hatalmas beruházások. A BMW-nek természetesen szintén sok beszállítóra lesz szüksége, és mindebből összességében az jön ki, hogy Herdon István szerint néhány év alatt 75 ezer új munkahely lesz a 200 ezres városban, illetve a körülötte lévő ipari területeken.

Ez kedvező a városban lévő minden vállalkozásnak, természetesen az elsősorban ipari ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Xanga-csoport számára is, meglepő módon azonban ez nem mindig tűnt biztosnak Herdon István számára, sőt. A saját tulajdonú Határ úti ipari parkban – hivatalos nevén Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park – az ezredforduló óta aktív fejlesztő számára pár évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy hazai pályán lehetőségek nélkül marad. A Xanga ugyanis saját erőből alakítja ki az iparterületeket, bankhitelek mellett saját tőkéből vásárolja meg az adott területet, ahol kialakítja az út- és közműhálózatot, és felépíti azokat a csarnokokat, amelyeket az érkező ipari vagy logisztikai vállalatok bérbe vesznek hosszú távra. (Bár korábban arra is volt példa, hogy megvásárolták az elkészült ingatlant.)

A BMW érkezése kapcsán olyan több százmilliárdos iparfejlesztési program indult, amellyel úgy tűnt, hogy a Xanga nem lesz képes versenyezni. A saját forrásból kialakított telkeken felépített iparcsarnokok bérleti díjában ugyanis értelemszerűen megmutatkozik a ráfordítás és a Xanga hozamelvárása, az infrastruktúrát is csak lépésről lépésre van módjuk fejleszteni. Jól szimbolizálják ezt a különbséget a BMW telkét körülvevő vadi új, négysávos utak, amelyek kereszteződésében háromsávos körforgalom is előfordul – éles kontrasztban a Határ úti ipari parkhoz is elvezető Kishegyesi út említett állapotával.

A BMW épülő gyára, a körülötte lévő utak már teljesen elkészültek. Fotó: G7

„Itt én gondolatban lehúztam a redőnyt, mert azt gondoltam, hogy ilyen sebességgel mi nem tudunk fejleszteni, a magán ipari infrastruktúrafejlesztésnek már nem lesz értelme” – emlékszik vissza az üzletember.

Ráadásul úgy tűnt, hogy a déli ipari park 600 hektáros (később 710-re bővített) területe akár a következő 20 évre elegendő lesz minden Debrecenbe költöző iparvállalatoknak. A CATL, valamint az akkumulátorgyártás értékláncát kiszolgáló további cégek érkezésével azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Jelenleg már ott tartunk, hogy a BMW beszállítói körének egy része valószínűleg nem is Debrecenben telepedik majd le, és nemcsak azért, mert kétséges a munkaerő-ellátottság, hanem a helyhiány miatt is.

A már kijelölt iparterületeken túl ugyanis a város nem akar újabbakat kialakítani, hogy ne legyen egyoldalúan túliparosodott Debrecen. Ahogy Papp László polgármester mondta egy interjúban, „kitehetjük a Megtelt táblát”.

Debrecenben 1500 hektár ipari terület van, és ahogy egy prezentációban láttam, Európában csak olyan városnak van ilyen ipari háttere, ahol van Bajnokok Ligája-nyertes focicsapat. Az ipar már teljesít, most a focin a sor! Az a nehezebb fejlesztési projekt

– jegyzi meg Herdon István.

Komolyra fordítva a szót, ez a helyzet felértékeli a meglévő területeket. Emiatt jelentkezők bőven vannak a Xangánál, és a tárgyalások során érdemes figyelembe venni, hogy az egyes beszállítóknak mennyire kell közel lenniük a BMW-hez. Mivel a Határ úti parkban a már bent lévő cégek közül is vannak olyanok, amelyek bővülni terveznek, Herdon István úgy számol, hogy az ott már kiépített terület héthektáros szabad részén is „le tud telepíteni” egy BMW-beszállítót. Emellett van a parknak egy még rendezés alatt lévő 25 hektáros része, amely jelenleg még szántóföld, ide újabb további két-három beszállító érkezhet. Ennek jelentős előnye, hogy beleesik a BMW-gyár körüli legszűkebb beszállítói körbe is a távolság alapján.

Emellett a Xanga nem maradt ki a déli ipari parkból sem, ahol 20 hektár területen fejleszt, ezen belül már zajlik is egy 30 ezer négyzetméteres projekt első üteme, egy tízezer négyzetméteres csarnok építése. Ezt a Magyarországon Halms Hungary néven működő kínai vállalat fogja használni, amely az elektromos autók akkumulátorait befogadó elemeket gyártja, egyebek mellett a Volvo és a Tesla számára. Jelenleg a Halms az európai piacait magas logisztikai költségek mellett más gyáraiból látja el, de mielőbb szeretné ezt Debrecenből megtenni, ezért igen szoros határidővel zajlik az építkezés. A tervek szerint a cég az év vége felé már birtokba is veszi majd a csarnokot, és elkezdheti a technológia telepítését.

Herdon István, mögötte pedig a Halms Hungary épülő csarnoka. Fotó: G7

Ahogy Herdon István mondja, itt megmutatkozott az egyik versenyelőnyük, hogy ők gyakran az igényeket megelőlegezve kezdenek projekt-előkészítésbe, gyakran konkrét fejlesztésekbe. Nemcsak az alapinfrastruktúrát alakítják ki (a déli ipari parkban ez nem az ő feladatuk, a Határ útiban viszont igen), hanem megtervezik, engedélyeztetik és megépítik a csarnokot egyfajta standard multifunkcionális kialakításban már azt megelőzően, hogy ismert lenne a jövőbeli bérlő. (Az ágazatban ezt hívják spekulatív fejlesztésnek.) Persze előfordul, hogy korábban megérkezik a jövőbeli használó, ahogy ebben az esetben a Halms, az igényeit így már figyelembe tudják venni az építésnél. De arra is van példa,  hogy speciális elvárások miatt ki kell dobni vagy jelentősen át kell tervezni a már elkészített és engedélyeztetett terveket.

Egy másik előnye a Xangának, hogy ők kifejezetten azt szeretik, ha egy vállalat nem megveszi az elkészült csarnokot, hanem hosszú távra kibérli, hiszen így akár 20 évre előre látható a hozam. Ez most találkozik a piaci igényekkel, a Halms mellett a Xanganál jelentkező leendő BMW-beszállítók is kivétel nélkül bérelni akarnak.

A jelenlegi gazdasági környezetben ezért rendkívül izgalmas időszak elé nézünk, ahogy mondani szokták, véget ért a könnyű forrásszerzés, az olcsó pénzek világa

– jegyzi meg Herdon István.

Az elmúlt években a Xanga Debrecenen kívül Nyíregyházán és Miskolcon is fejlesztésbe kezdett, együttműködve az ottani egyetemekkel és önkormányzatokkal, az iparfejlesztési stratégiákhoz kapcsolódva. A debreceni területhiány miatt elképzelhető, hogy a Xanga Nyíregyházán és Miskolcon is profitálhat BMW-beszállítók letelepedéséből, hiszen a legtágabb, 100 kilométeres körbe ezek is beleesnek, és a debrecenitől elkülönülő munkaerőpiaccal rendelkeznek. Miskolcon hamarosan átadják a Xanga első csarnokát, amelybe Herdon István szerint egyre valószínűbb, hogy egy nagy bérlő költözik majd be, nem pedig több kicsi.

A Xanga nyíregyházi és miskolci jelenléte egyfajta diverzifikálási stratégiába illeszkedik, amelyet a vezérigazgató akkor kezdett kialakítani, amikor az említett módon megkérdőjeleződött a debreceni magán-iparfejlesztés jövője. Azóta több magyarországi és nemzetközi projekt van előkészítés alatt. De megvetették a lábukat az iparon kívül is, a részben a csoporthoz kapcsolódó Startup Campus Incubator Zrt. „nagyon aktív, különböző programokat bonyolít”, a Xanga pedig a startupok számára nyitott irodákat Debrecenben, Budapesten és Kolozsváron. A finanszírozási környezet megváltozása itt is érezteti hatását, ma már nehezebb társbefektetőket találni, mint egy-két éve. Nem kifejezetten ezért, de a közelmúltban több érettebbé vált startupbefektetésükön is túladtak.

A diverzifikáció külföldi köre nem csak Romániára és Kolozsvárra terjed ki, igaz, az Egyesült Államokban még az előkészítésnél tartanak, ott egyetemi környezetben keresnek inkubátor projekteket. Ide közvetlenül valószínűleg még jó ideig nem repülhetnek Debrecenből, Kína felé viszont jobbak az esélyek. Magyar Levente külügyminiszter-helyettes épp nemrég beszélt arról, hogy megkezdődtek az ezzel kapcsolatos előkészítő tárgyalások. A kialakult nemzetközi környezet, a légi közlekedéssel megoldandó feladatok óriási fejlődést vetítenek előre a debreceni repülőtérnek 2030-ig – tette hozzá.

A beszédnek az adta az apropóját, hogy tíz éve szállt fel a Wizz Air első repülőgépe Debrecenből, amely akkor hosszú idő után az első menetrend szerinti járat volt, korábban nagyobb gépek csak charterként közlekedtek. Ekkor, tehát 2012-ben Herdon István cégcsoportja üzemeltette a repülőteret, és indította el az első menetrend szerinti Wizz Air-járatot. Az üzemeltetést végző vállalat többségi részesedését hat évvel később adta vissza a városnak, idén pedig az államhoz került.

Ahogy korábban, most is a debreceni repülőtér „elkötelezett fejlesztője” Xanga, igaz kisebbségi tulajdonosként, mivel a további fejlődéshez szükséges befektetés nagyságrendje meghaladja a cégcsoport tőkeerejét. A megmaradt kisebbségi részesedés mellett jelentős reptéri logisztikai parkbeli fejlesztései vannak, az áruszállítási részleg üzemeltetőjeként is érdekelt a reptéri sikerekben, és tavalyi cikkünk óta teljesen elkészült a különböző méretű repülőgépek – akár Airbus A321-es – szervizelését lehetővé tévő hangárcsarnok, jelenleg a szakhatósági engedélyekre várnak. A csarnok melletti szimulátort pedig egy olyan egységgel tervezik bővíteni, amelyen széles törzsű gépekre is kaphatnak képzést és képesítést a repülőtéri tűzoltók.

A debreceni repülőtér, az előtérben balra az említett nagy csarnok. Fotó: Xanga Investment & Development Group / Facebook

Kívülről szintén elkészült a reptéren egy irodaház, és az innen induló út vezet el a tervezett szálloda mellett is, amely éppúgy szemben lesz a jövőbeli terminállal, ahogyan a budapesti repülőtéren látható. Igaz, az útról még hiányzott a felső aszfaltréteg.

Szinte viccesnek tűnhetünk a dirib-darab építéseinkkel, de a saját forrású fejlesztési folyamatok ilyenek, mi fokozatosan haladunk, de természetesen egy vízió mentén. Két külön kávézóban ülünk

– utal a hatalmas volumenű, iparterület-fejlesztésekre.

Herdon István az új irodaházzal, attól balra a jelenlegi repülőtéri terminál. Fotó: G7

Amikor az irodaház előtt állva arra kértem, hogy mosolyogjon egy kicsit a fényképen, megjegyezte, hogy most nincs minek örülni, ez egy recessziós kép lesz. Varázsgömbje persze neki sincs, de a Xangának pont kevésbé kell aggódnia, hiszen bevételeinek döntő többségét olyan hosszú távú bérleti szerződések adják, amelyek euróalapúak, és az eurózóna inflációjához indexáltak. Szerinte a döntően nemzetközi tulajdonú bérlői körük képes lesz kezelni az energiaárak elszállását is, amire egyébként a Xanga is reagál – az új beruházásaik mindegyikénél alaptartozék a napelem és a hőszivattyú. „A zöld fordulat bekövetkezett!” – mondja az üzletember.

A diverzifikációnak egyébként van egy első látásra egészen furcsa ága is: az új debreceni Burger Kingnek a Xanga az ingatlanos partnere. A fejlesztés érdekessége, hogy ez a hálózat első emeletes drive-in étterme, így nekik kellett kidolgozni, az amerikai központtal egyeztetni az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen franchisekönyv ennek megfelelő módosítását is. Herdon István nagyon hisz az étterem sikerében, és mint mondja, eddig az üzleti terveket bőven hozza a forgalom. És a sok tízezer új dolgozó még meg se érkezett Debrecenbe.

A cikk megjelenését a Xanga-csoport támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat BMW-gyár catl debrecen herdon istván ipari park xanga Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el.

Bucsky Péter
2022. november 23. 13:16 Támogatói tartalom, Tech, Vállalat

Kisvállalkozások a kiberbűnözők célkeresztjében

A koronavírus-járvány óta háromszorosára növekedett a kibertámadások száma. A támadások automatizációja és a hibrid munkavégzés terjedése miatt egyre nagyobb a digitális vállalati szolgáltatások fenyegetettsége is. A vállalkozások kiberbiztonsági kérdésekben ma már a nagy technológiai cégek szakembereit is segítségül hívhatják.

Debreczeni Anna
2022. november 22. 17:50 Pénz, Támogatói tartalom

Nem fogod elhinni, de van, ahol olcsóbb a csokimikulás, mint tavaly

Utánajártunk, mennyibe kerülnek a Mikulás-nap környékén tipikusan keresett édességek most négy áruházláncban.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.