Tettlegességig fajult a Debrecenben épülő CATL akkumulátorgyár több mint négy órán át tartó pénteki közmeghallgatása. A telt házas, végig feszült hangulatú és folyamatos bekiabálásokkal tarkított eseményen egy éppen felszólaló férfihez kiabálva odament egy nő, hogy üljön le, mire a férfi fordulásból leütötte, így a nő a főispán balján levő szakértők asztalán találta magát. A férfi ezután kirohant a teremből, ám a biztonságiak elkapták, majd a rendőrök letartóztatták.

A leütött nő, miután ráesett a háttal ülő szakértők asztalára. Fotó: Szabó Milán

A kínai akkumulátorgyártó tavaly augusztusban vált országszerte ismertté, miután a kormánnyal közösen bejelentette a 3000 milliárd forint értékű beruházását Debrecenben. Ez Magyarország valaha volt legnagyobb működőtőke-beruházása, azonban már az egy héttel ezelőtti, a katasztrófavédelem által szervezett közmeghallgatáson is vehemensen bírálták a jelenlévők a beruházást.

A kenyér fontos

Kovács Mária Mónika, a vármegyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője nyitotta meg a meghallgatást, és azt mondta, hogy a környezeti hatásvizsgálat február 13-án zárul le, vagyis ekkora születik döntés a gyár környezeti engedélyéről. Már őt is nehéz volt hallani a folyamatos hangzavarban, ami csak fokozódott, amikor átadta a szót a környezetvédelmi vizsgálatot végző cég képviselőjének, hogy mutassa be a vizsgálat becsléseit.

Tóth Roland azzal kezdte előadását, hogy a gyár várhatóan 690 ezer autónak elegendő akkumulátorcellát fog legyártani évente, ám a közönség folyamatos bekiabálásokkal zavart, például azzal, hogy „a kenyér fontos, nem ez” vagy hogy „az unokáink emiatt fognak meghalni”. Az előadás így hamar rövidre zárult, és a lakossági kérdések következtek.

Az LMP aktivistái a meghallgatás kezdete előtt. Fotó: Szabó Milán

Később is feszült volt a hangulat a teremben, és gyakran egymást csitították az emberek, hogy ne akadjon meg a kérdezés. Több felszólaló is nehezményezte, hogy Papp László, Debrecen polgármestere nem jelent meg az eseményen, valamint azt kérték számon, hogy miért beszélnek úgy a beruházásról, mint ami már végleges. A kormányhivatal emberei erre úgy reagáltak, hogy a beruházás nem önkormányzati döntéskörbe tartozik, erre a tömeg azt kezdte skandálni, hogy „mondjon le”.

„Mérgező üzem, kizsigerelt természet”

A meghallgatáson leginkább a gyár energiaigénye és környezeti hatása miatt merültek fel aggályok, az akkugyárak környezeti terheléséről itt lehet bővebben olvasni. A kormányhivatal főosztályvezetője, Kovács Mónika a tömeget nyugtatta, és hangsúlyozta, hogy az eljárás kimenetele és a jövőbeni ellenőrzések eredményezhetik a gyártófolyamat szüneteltetését vagy akár az engedély elvételét.

Fotó: Szabó Milán

„Magyarországon csak olyan gyár kaphat engedélyt, amelyik nem környezetszennyező” – állította, ám a közönség többsége nem vette komolyan ezt a kijelentést. Gyakori volt a „tudjuk, hogy a döntést már meghozták” megszólalás a közönségből, amit egy felszólaló azzal indokolt, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű befektetésről van szó.

Kovács úgy reagált a közönség állításaira, hogy jogászokon kívül további tizenöt ember dolgozik az engedélyeztetési eljáráson, köztük kémikusok és biológusok.

Hangulat a közmeghallgatáson

Sokan megjegyezték, hogy a beruházás veszélyezteti a helyi vízbázist, levegőt és talajréteget, ám Tóth Roland szerint cége becslései minden esetben a veszélyes anyagokat határérték alatt találták, így kockázat nem áll fenn.

Egy felszólaló a nyári aszályt példaként említve jellemezte fenntarthatatlanként az óriási vízigényű gyárat, és megkérdezte, hogy független civileket beengednek-e majd a gyár területére méréseket végezni. Erre a szakértői stáb azt válaszolta, hogy egyelőre még csak azt tudják, hogy kiépülőben van egy monitoringrendszer, ami a mérésekért fog felelni.

A férfi szerint a magyar állam ipari víznek minősítette a termálkészleteket – mivel ezekből kinyerhető lítium – és kifejtette, hogy tönkremennek a környező települések, amelyek termálfürdőkből élnek. A hatóság szerint azonban nem kértek engedélyt a termálvizek ipari hasznosítására, és nem is terveznek.

A Göddel párhuzamot vonó férfit próbálják a biztonságiak eltávolítani. Fotó: Szabó Milán

Egy másik férfi a főispánhoz fordult, és a gödi Samsung-gyárral vont párhuzamot. „Ön szerint miért menekülnek az emberek Gödről? Miért veszti el a házuk az értékét? És ez a gyár ötször akkora lesz” – mondta, majd hazaárulónak nevezte. A kiabáló férfit később fel is szólították arra, hogy menjen ki, ám az őt körülvevők megakadályozták, hogy a biztonsági őrök eltávolítsák a teremből.

Nő a csecsemőjét tartja Kovács Mónika és (jobbján) Rácz Róbert főispán elé. Fotó: Szabó Milán

Egy nő egy csecsemőt tartott a főispán elé, miközben azt mondta neki, hogy „nem tudja megígérni, hogy a gyár nem fog tüdőrákot okozni”. A magát hatszoros nagymamaként jellemző Gabriella azt mondta az esemény után, hogy ő leginkább az unokáit félti, mivel a talaj, a levegő és a víz egészségre káros lesz a gyár miatt, akik így majd megbetegednek. „Vajon miért nem fogadta be a gyárat egyik környező ország se?” – kérdezte. Elmondása szerint a környéken a legjobb termőföldeket a gyárnak adták.

Parasztfelkelés

Több alkalommal elhangzott a kritika, hogy miért csupán egy szegmensét tárgyalják a beruházásnak, ahelyett, hogy megkérdezték volna őket arról, hogy egyáltalán akarják-e. Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa felszólalásában a kormányt kritizálta, mivel szerinte őket csupán a GDP növekedése és a saját gazdagodásuk érdekli, viszont a helyiek nem. Hozzátette, hogy pártja benyújt egy népszavazási indítványt helyben a beruházásról, ami egyébként egy visszatérő követelés volt a meghallgatás során.

Egy gazda felszólalása a közmeghallgatáson

Egy férfinek gazdasága volt Debrecen és Mikepércs között, amit állatása szerint a CATL „fillérekért” akart megvenni, hogy „kínaiaknak építsenek rajta lakótelepet”. Ő nem egyezett bele, mire állítása szerint megtámadták a családjával együtt, hogy megfélemlítsék, majd a rendőrség letartóztatta terrorizmus vádjával, és addig nem engedték ki, amíg meg nem ígérte, hogy nem áll a munkagépek elé. Rajta kívül is többen is tettek olyan állításokat, hogy „a magyar természeti kincseken élősködnek a kínaiak, és a munkát is saját honfitársaik fogják végezni”.

A közmeghallgatás végén két ember is azt mondta, hogy szerintük megkapja az engedélyt és felépül a gyár, hacsak nincs komoly aktivizmus, tüntetés és az építés akadályozása. Egyikük bohóckodásnak nevezte a közmeghallgatást, ami figyelemelterelés a beruházás egészéről, a másik szerint pedig igazi „parasztfelkelésre” van szükség, hogy a gyár megépülését megakadályozzák.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szigorodó szabályok miatt zöldebb energiát akarnak az akkugyárak MagyarországonAz EU alakuló szabályozása korlátozná az akkumulátorgyártás karbonlábnyomát, emiatt a Magyarországra települő akkuüzemek is több zöldenergiát kérnek a kormánytól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat akkumulátorgyártás catl debrecen Olvasson tovább a kategóriában