A debreceni beruházás bővítését jelentette be a BMW pénteken, a gyárépítés költségvetése így kétmilliárd euró fölé emelkedik, az üzem tervezett létszáma továbbá az eddigiekben rebesgetett ezer fős nagyságrendhez képest meghaladja majd az 1500 főt – a létesítmény így várhatóan az öt magyar autógyár között a negyedik legnagyobb lesz, az esztergomi Suzuki és a szentgotthárdi Stellantis (igaz, itt csak motorok készülnek) közé ékelődve az alkalmazotti számon alapuló rangsorban.
A bővülés egy nagyfeszültségű akkumulátor-összeszerelő üzem felépítésének köszönhető, ahol a Debrecenben gyártott elektromos gépkocsik akkupakkjait állíthatja össze mintegy 500 dolgozó. A változást a logisztikai távolságok minimalizálására irányuló igyekezettel indokolta a BMW, aminek megvalósításában a magyarországi lehet az egyik úttörő a vállalat telephelyi között.
A beruházással kapcsolatban kiemelte továbbá az autógyár, hogy a következő generációs, hengeres akkumulátorait szereli majd össze. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a BMW és a szintén Debrecenbe települő CATL között szeptemberben megköttetett keretmegállapodást, aminek értelmében a kínai vállalat láthatja el 2025-től – a debreceni gyár tervezett átadásának évétől – az autógyártót a majd Magyarországon is gyártandó, legújabb modelljeibe szerelhető akkumulátorcellákkal.
Noha a debreceni kooperációra utaló konkrét részletek BMW és a CATL közleményeiből nem derülnek ki, a beruházásaik időbeli és térbeli egybeesése aligha lehet véletlen. A két vállalat már 2012-ben stratégiai együttműködésre lépett, majd a CATL 2014-ben Németországban megalapította az első külföldi leányvállalatát, ami kutatást és fejlesztést Münchenben, valamint gyártást az idei év végétől Erfurtban folytat. Két hónappal a debreceni BMW-üzem alapkő-letétele után a kínai vállalat bejelentette továbbá a debreceni akkumulátorgyár létesítését, ami Magyarország történetének eddigi legnagyobb magánberuházása.
A CATL szeptemberi közléséből az is kiderül, hogy két, még építés alatt álló üzemében állítja majd a hengeres cellákat, amelyek közül az egyik Kínában, míg a másik Európában található. Ezek az egységek 20-20 gigawattóra akkumulátorgyártó-kapacitást tartanak majd fenn a BMW-nek, ami a debreceni gyár teljesítményének ötödét teszi ki – a fennmaradó kapacitásra például a Kecskeméten gyártó Mercedes jelentkezett már be.
Noha a BMW és a CATL debreceni üzemei csak évek múlva kezdhetnek termelni, a két cég közötti magyarországi együttműködést sejtetik Oliver Zipse kínai lezárásokkal kapcsolatos várakozásai is: a BMW vezérigazgatója szerint a járványt fékező óvintézkedések jelenleg szigorodnak az ázsiai országban, és egyelőre nem látni, mikor érhetnek véget a korlátozások. Eközben a jövő évben az elektromos modellek iránti stabil keresletre számít a BMW, aminek kiszolgálásához kulcsfontosságú az ellátási láncok megbízható működése.
Az elektromos autók akkumulátorainak összeszerelését végző egység létesítése nem egyedi eset a BMW közelmúltbeli történetében: hasonló üzemegység nyílt októberben a német gyártó regensburgi telephelyén, ahol az év végéig 400 fő állhat munkába, továbbá Dingolfingban és Lipcsében is az elektromos alkatrészek elkészítését lehetővé tevő fejlesztésekbe kezdett a BMW. A szóban forgó gyártósorokon is alapvetően az akkumulátorcellákat szerelik csomagokba a dolgozók, amelyeket aztán az autók padlólemezébe építenek be.
