A kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) 7,3 milliárd eurós – vagyis közel 3000 milliárd forintos – beruházást indít Debrecenben a Bloomberg cikke szerint, amelyet szinte azonnal megerősített a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye.
A cég a legnagyobb szereplő az elektromos autókba szánt akkumulátorok gyártói között, a most bejelentett befektetés pedig Magyarország történetének eddigi legnagyobb magánberuházása a minisztérium szerint. Az új, várhatóan 9000 munkahelyet kínáló létesítmény felépítése még az idén megkezdődhet, és öt-hat éven belül befejeződhet, de az ütemterv részletei egyelőre nem ismertek.
A sencseni tőzsdén jegyzett CATL az első negyedévben 227 millió dolláros nettó nyereségről számolt be, ami mintegy negyedével maradt el az egy évvel korábbi eredménytől. A visszaesés okai a növekvő nyersanyagárak és a Kínában továbbra is komoly lezárásokkal járó koronavírus-járvány voltak, amelyek az ágazat más szereplőit is hasonlóan érintették. A CATL árbevétele azonban egy év alatt több mint a duplájára nőtt, az idei első negyedéves adat 7,4, míg a tavalyi 2,9 milliárd dollár volt. A közelmúlt dinamikus bővülése az éves adatok tükrében is látványos, 2020 és 2021 között a forgalom és a profit is közel megháromszorozódott a kínai cégnél.
A vállalatot 2011-ben alapította Robin (illetve kínai nevén Yuqun) Zeng, aki azóta a jelenleg 43 milliárd dollárra becsült vagyonával az egyik leggazdagabb kínaivá lépett elő a ranglistákon. Az előzmények ugyanakkor egészen 1999-ig visszanyúlnak, amikor a frissen doktorált üzletember létrehozta az Amperex Technology-t (ATL). Ez a cég még zömmel kisebb elektronikai készülékekben, például laptopokban és MP3-lejátszókban használatos lítiumos akkumulátorokat gyártott, és Zeng 2005-ben eladta a japán TDK-nak.
A CATL azonban már nagyobb akkupakkok gyártására szakosodott, eleinte a zhangbei-i energiatároló-projektben vett részt, ahol a szél- és napenergia tárolására hoztak létre akkumulátorkapacitásokat. Az autóipari kötődés kialakulására sem kellett sokat várni, 2012-ben már a BMW-vel lépett stratégiai együttműködésre a cég, amit még több ország és járműkategória gyártóival történő megállapodások követtek az ágazatban.
A cég nemzetközi bővülése 2014-ben kezdődött egy németországi leányvállalat megalapításával, jelenleg kutatás és fejlesztés Münchenben, gyártás pedig az idei év végétől Erfurtban történik. A többi fejlesztő és gyártókapacitás viszont Kínában található, itt még további négy fejlesztőközpontot és kilenc gyártóüzemet működtet a CATL.
A magyarországi beruházás tehát a vállalat életében is mérföldkőnek számít, az ide tervezett 100 gigawattórás akkumulátorgyártó-kapacitás a cég eddigi legnagyobb külföldi projektje (a beruházás léptékét szemlélteti, hogy 2021 végén a CATL teljes gyártókapacitása évi 170 gigawattóra volt). A nemzetközi terjeszkedésnek vélhetően nincs vége, a Bloomberg értesülései szerint Mexikóban és az Egyesült Államokban is befektetéseket fontolgat a CATL, igaz, a magyarországinál valamivel kisebb léptékűeket.
A debreceni gyár révén a CATL elsősorban a Mercedesszel, a BMW-vel, a Stellantisszal és a Volkswagennel fűzheti szorosabbra a kapcsolatát. Az európai autógyártók egyre inkább elköteleződnek a villanyautók iránt, így az akkumulátorcsomagokat övező keresletük vélhetően fokozódik a közeljövőben, amit a kínai cég majd a közelükben működő üzemből fedezhet – a Mercedes már jelezte is a debreceni akkumulátorok iránti igényét. Hasonló elgondolás mentén körvonalazódnak a CATL amerikai beruházásának tervei is, ahol többek között a Ford számára készíthet akkumulátorokat a kínai cég.
A CATL beruházásának nagyságrendjét az is jól érzékelheti, hogy ezzel több mint megduplázódik a Magyarországon várhatóan kiépülő akkumulátorgyártó-kapacitás. Igaz, a Samsung SDI titkolózása miatt ezt nem könnyű összesíteni, de korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy a cég Gödön, valamint a szintén dél-koreai SK Komáromban és Iváncsán kiépülő üzemei összesen évente mintegy 90 gigawattóra kapacitású akkumulátort állít majd elő elektromos autók számára.
Vállalat
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság
Nem jegyezte még be a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.
Magyarországon termelő akkugyártók rovására növelte piaci részesedését a CATL
A cég árbevétele először csökkent tavaly a megalapítása óta, de még így is nőtt a piaci részesedése az itthon termelő koreai versenytársaival szemben.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
