Az Európai Unió akkumulátorgyártási kapacitása már az idén kielégítheti a belső piac keresletét, 2025-re pedig az unió exportőrré is válhat, ha a folyamatban lévő beruházások megfelelő tempóban fejeződnek be – derül ki a Transport & Environment (T&E) civil szervezet hétfőn publikált jelentéséből.
Az akkumulátorok iránti kereslet a következő években a jelentés szerint exponenciálisan nő: 2025-re eléri a nagyjából 300 gigawattórás szintet, és 2035-ig 1300 gigawattórára nőhet. Az EU-ban a következő évtizedben 22 jelentősebb méretű gyárat terveznek átadni, amellyel a termelési kapacitás 2025-re 460, 2030-ra pedig 730 gigawattórára nőhet. A termelés 2030 körül, 700 gigawattórás szintnél haladhatja meg a belső keresletet.
Forrás: Transport & Environment: Batteries vs oil: A comparison of raw material needs
A már bejelentett beruházások alapján a termelés leginkább Németországban összpontosul majd, a német kapacitás 2023 körül haladhatja meg az addig vezető lengyelt. 2025-től az európai akkumulátorok nagyjából fele készül majd Németországban, a második legnagyobb gyártó Lengyelország lesz az európai termelést 14 százalékával (LG Chem). Ezen kívül Magyarország (Samsung SDI, SK Innovation), Norvégia (Morrow és Freyr), Svédország (Northvolt) és Franciaország (ACC és Verkor) lesz jelentős termelő a teljes kapacitás 7-8 százalékával.
Az adatok alapján egyébként úgy tűnik, hogy a T&E még azelőtt zárhatta le az anyaggyűjtést, hogy idehaza bejelentették az SK Innovation 30 gigawattórás kapacitású iváncsai gyárának felépítését. A vállalat meglévő két komáromi üzemével együtt 47 gigawattórás kapacitással rendelkezik majd Magyarországon, és ehhez jön a szintén dél-koreai Samsung SDI – számításunk szerint – valamivel 40 gigawattóra fölé tehető gödi kapacitása. (Igaz, az nem vehető teljesen biztosra, hogy ezek mind már teljes gőzzel termelnek majd 2025-ben.)
Ettől függetlenül Magyarország harmadik helye így is valószínűnek tűnik.
Mint a grafikonon látszik, Németországban messze nagyobb kapacitás létesül majd 2025-re, Lengyelország pedig annak köszönhetően maradhat előttünk, hogy a tervek szerint az LG Wroclaw melletti üzeme önmagában 100 gigawattórányi kapacitású lesz.
Az új gyárak létrehozása közvetlenül összefügg az elektromos autók gyártásának növekedésével. Az Európai Unióban 2020-ban az akkumulátoros elektromos autók értékesítése 5,4 százalékot tett ki az összes értékesítésen belül.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, és összhangban marad az Európai Unió kibocsátáscsökkentési stratégiájával (az úgynevezett Európai Zöld Megállapodással, ami azt a célt tűzte ki, hogy 1990-hez képest 2030-ig a kibocsátás legalább 55 százalékkal csökkenjen), akkor ez az arány 2025-re 21, 2030-ra pedig 54 százalékra emelkedik.
Az elemzésből az is kiderül, hogy rövid távon az akkumulátorok gyártásához jelentős kobalt-, nikkel-, réz- és lítiumimportra lesz szükség. Ezt követően azonban – az Európai Bizottság új szabályozási javaslata alapján – a lítium-ion akkumulátorok gyártásához szükséges kobaltnak, nikkelnek és réznek 2025-re 90, 2030-ra pedig 95 százalékban újrahasznosított forrásból kell származnia. A lítiumra 2025-ig 35, 2030-ra pedig 70 százalékos újrahasznosításai arány vonatkozik majd a tervek szerint.
A jelentést ismertető Business Insider lengyel kiadásának nyilatkozó szerző, Lucien Mathieu szerint az elektromobilitás terjedése az Európai Unió számára történelmi lehetőséget jelent a fosszilis üzemanyagoknál évtizedek óta tartó importfüggőség megszüntetésére.
