Lítiumhiánytól szenvednek a nagy nyugati autógyártók, és más kulcsnyersanyagból is küszöbön a szűkösség
Bajban vannak a világ legnagyobb autógyártó cégei, ugyanis habár jelentős befektetések valósulnak meg az akkumulátorgyártáshoz szükséges kapacitásokba, a már jelenleg is komoly lítiumhiány mellett hamarosan a szintén kulcsfontosságúnak számító kobaltból és nikkelből is hiány alakulhat ki.
A Financial Times témával foglalkozó részletesebb cikke szerint a világ második legnagyobb autógyártójának számító Volkswagen (VW), és az elektrifikációba szintén csak későn belevágó amerikai versenytársai – a General Motors (GM) és a Ford, illetve a Peugeot, Fiat, Chrysler és Jeep márkákat is gyártó Stellantis – egyszerre küzdenek azzal a problémával, hogy az akkumulátorok előállításához szükséges nyersanyagok jelentős része kínai gyártóknál koncentrálódik.
A nagy nyugati gyártók főleg kelet-ázsiai cégekkel partnerségben vagy házon belül igyekeznek lépést tartani a piaci trendekkel. A GM és Ford a koreai LG-vel és SK-val kötött partnerségi együttműködést, a Stellantisnak pedig az LG és a Samsung SDI is beszállít. (Ezek közül Magyarországon az utóbbinak van akkumulátorgyára – Gödön -, míg az SK Komáromban már termel, Iváncsán pedig építi az új üzemegységét.) A Volkswagen eleinte a svéd Northvoltba fektetett jelentősebb pénzt, mielőtt házon belül is akkumulátorgyártásba kezdett volna.
Tim Bush, a szöuli UBS elemzője szerint egyik stratégia sem garancia a sikerre. Szerinte még azok a szereplők is küzdenek a termelés felfuttatásával, akik évtizedek óta foglalkoznak akkumulátorgyártással, utalva például az LG vagy a Panasonic problémáira Lengyelországban és Nevadában. Az elemző szerint komoly probléma, hogy az akkumulátorokba kerülő anyagok 85-90 százaléka Kínából származik, és a gyártásba legelőször belefogó cégek lekötötték a rendelkezésre álló kínálat jelentős részét.
A lítium ára áprilisban történelmi csúcsra emelkedett, és még mindig a nyolcszorosa a tavaly év eleji szintnek. A VW, a Ford és a GM számára ez nagyon komoly probléma, és Scott Yarham, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint valószínűleg nikkel- és kobalthiánnyal is számolni kell még majd ebben az évtizedben. Szerinte habár Európában és az Egyesült Államokban rengeteg beruházás valósult meg az akkumulátorcellák gyártásába, a nyersanyagok kitermelésébe való befektetések nem követik ezt a tempót.
Egy lítiumbánya beindítása jellemzően hat és 19 év közötti időt vesz igénybe a kezdeti megvalósíthatósági tanulmány elkészülésétől a tényleges termelésig, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) múlt havi jelentése szerint a leghosszabb idő az elektromos akkumulátorokban alkalmazott technológiák, anyagok közül. Az IEA szerint 2030-ig további 60 lítiumbánya megnyitására van szükség ahhoz, hogy a nemzeti kormányok dekarbonizációs és elektromos járművekkel kapcsolatos terveit teljesíteni lehessen.
Ahogy az a Wall Street Journal chilei lítiumbányászatról szóló cikkéből kiderül, egy új bánya beindítása nagyon sok tényezőn bukhat el a helyiek és környezetvédők – gyakran teljesen jogos – ellenállásától kezdve odáig, hogy az államok igyekeznek állami cégeken keresztül az országon belül tartani a kitermelésből származó nyereséget. Így viszont olyan helyzetek alakulhatnak ki, mint Bolíviában, ahol a lítiumkincs 2008-as államosítását követően a helyi állami bányacég nem ért el túl nagy sikereket a lítium kibányászásában.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
