Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. augusztus 14. 06:52 Közélet, Vállalat

Nem hiszi el Brüsszel, hogy muszáj kitömnünk pénzzel a magyar Samsungot

Szijjártó Péter éveken át előszeretettel hangoztatta, hogy egyre élesebb a verseny az országok között a befektetésekért – persze leginkább egy-egy beruházás bejelentése, alapkőletétele vagy átadása kapcsán, amikor maga az esemény mutatta, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Ennek a küzdelemnek a részletei azonban ritkán válnak ismertté, legfeljebb arra tesznek utalást néha a vállalatok vagy a politikusok, hogy melyik ország volt még versenyben, és milyen tényezőket mérlegeltek. De az utóbbiaknál jellemzően nincs semmi meglepő, általában olyan dolgok kerülnek szóba, mint a jó infrastruktúra vagy a képzett munkaerő.

A beruházások pénzbeli támogatásával kapcsolatban – noha az összegek nyilvánosak – még kevésbé bőbeszédűek az érintettek. A kormány szerint az anyagi ösztönzés is szükséges ahhoz, hogy itt telepedjen le, bővítsen vagy fejlesszen az éppen szóban forgó vállalat, az utóbbi pedig nyilván nem fog azzal a nyilvánosság elé állni, hogy enélkül is ugyanazt a döntést hozta volna.

Pedig sok esetben ez a helyzet. Ahogy egy korábbi cikkünkben Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs vezetője elmondta, a szervezet felmérései azt mutatják, hogy a német cégek magyarországi beruházásait a támogatások csak kis mértékben befolyásolják.

A 2017-es konjunktúrajelentés szerint a cégek több mint négyötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek, mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet vagy az adórendszer állapota

– nyilatkozta akkor nekünk Dirk Wölfer.

Bár nem német, hanem dél-koreai cég, de ezt támaszthatja alá a Samsung SDI gödi beruházása is – legalábbis az Európai Bizottság értékelése szerint. Az elektromos autók számára akkumulátorokat gyártó üzem nagymértékű bővítését a magyar állam 108 millió euróval (mostani árfolyamon nagyjából 37 milliárd forint) akarja támogatni, de ehhez szükség van a bizottság engedélyére. Ez azonban nem megy egyszerűen, tavaly októberben a bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a támogatás összhangban áll-e az uniós szabályokkal.

Erről sok újságcikk beszámolt, a történet folytatásától viszont nem, pedig innentől kezdve válik igazán érdekessé a történet, mert ez most azon ritka alkalmak egyike, amikor beláthatunk az állami támogatások kulisszái mögé. Április 3-án az EU hivatalos lapjában a bizottság nyilvánosságra hozta, hogy az addigi információk alapján hogyan vélekedik a támogatás megalapozottságáról, és felszólította Magyarországot észrevételek benyújtására.

A gödihez hasonló esetekben az állami támogatásnak nagy vonalakban az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie, hogy átmenjen a bizottság szűrőjén:

  1. nem haladhatja meg a szóban forgó régióra alkalmazandó regionális támogatási felső határt;
  2. nem járhat olyan indokolatlan negatív hatásokkal, mint például felesleges kapacitások létrehozása egy hanyatló piacon;
  3. nem térítheti el a beruházást másik, gazdaságilag ugyanannyira vagy még inkább hátrányos helyzetű uniós régióból, mint amilyen az a régió, ahol a támogatott beruházás található;
  4. nem okozhatja közvetlenül a meglévő vagy beszüntetett tevékenységek áthelyezését az EU más részeiről a támogatott létesítménybe; valamint
  5. a hátrányos helyzetű régióba történő beruházás ösztönzéséhez szükséges minimális szintre kell korlátozódnia.

A bizottság áprilisi állásfoglalásából az derült ki, hogy az első három feltétel teljesül, míg a negyedikkel már gondok lehetnek. Az ötödikkel pedig olyan nagy problémát lát a brüsszeli szervezet, ami miatt – ha a magyar kormányzatnak nem sikerül meggyőző bizonyítékokat felvonultatnia – teljes mértékben megtilthatja a támogatás kifizetését.

Kezdjük a negyedik ponttal. A Samsung SDI azt közölte a bizottsággal, hogy a támogatási igényének magyarországi beadása*2017. szeptember előtti két évben nem zárt be az Európai Gazdasági Térségben*EU-tagállamok, Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Izland a támogatással megvalósítandóhoz hasonló üzemet, és a beruházás befejezését követő második év végéig sincs ilyen terve. Ezt a bizottság egy osztrák lap 2019. márciusi cikkére hivatkozva kérdőjelezi meg, amely szerint az ausztriai (stájerországi) Premstättenben a Samsung SDI felszámolja az akkumulátorcella-gyártó kapacitását. Ennek következtében száz munkahely szűnik meg, és a cikk szerint a munkavállalóknak ezt azzal indokolta az ottani cég vezetője, hogy az akkumulátorgyártást Magyarországon koncentrálja a csoport. Ez alapján a bizottság „nehezen kizárhatónak tartja”, hogy az áthelyezés és a bezárás nem áll ok-okozati összefüggésben.

Ha igazak a cikkben írtak, akkor mindenképpen furcsa, hogy miért írta a fentieket a Samsung SDI a bizottságnak. A leépített százfős létszám azonban nemcsak a bővítés után Gödre tervezett 4300 főhöz képest elenyésző, hanem annál is jóval kevesebb, mint amennyien a gyárban dolgoztak a bővítés előtt. Annak a részlegnek az elindításához nem kért támogatást a Samsung, így valószínűleg érvelhetne azzal, hogy a kicsi ausztriai tevékenységet a támogatott bővítés nélkül sem tartotta volna fenn.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multijaTavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Ennél azonban sokkal fontosabb az utolsó pont, a bizottság ugyanis lényegében azt állítja az áprilisi dokumentumban, hogy a Samsung egy fillér állami támogatás nélkül is a gödi beruházás mellett döntött volna. Ebből pedig – bár ezt a bizottság nem így írja le – az következik, hogy

a támogatás szükséges mértéke pontosan 0 euró.

A magyar kormány – nyilván a Samsungtól kapott információk alapján – azt írta a bizottságnak, hogy a szóban forgó beruházásért két helyszín versengett, Göd és a kínai Hszian, ahol szintén van már akkumulátorgyára a Samsung SDI-nek*vegyesvállalati formában, azaz ott is bővítésről lett volna szó. A koreai-magyar levezetés szerint Kínában az épületek felhúzása ugyan 22 millió euróval drágább lett volna, a gyártáshoz szükséges gépeket és berendezéseket viszont ott 237 millió euróval olcsóbban be tudták volna szerezni. A különbségből 42 millió eurót faragnak olyan magyar előnyök, mint az alacsonyabb társasági adó és a célpiacok közelsége, de Hszian választása így is elvileg 173 millió euróval kedvezőbb lett volna. Az érvelés szerint a 108 milliós magyar állami támogatás (ígérete) tette lehetővé, hogy a Samsung SDI mégis Göd mellett döntsön, a két összeg között megmaradó 65 milliós különbséget pedig saját zsebből kigazdálkodja a cég.

Ebbe a levezetésbe az Európai Bizottság egyetlen ponton „kötött bele”, de a legfontosabbon. Szerintük ugyanis a Samsung – a részletesen felvonultatott érvek ellenére – eleve tudta, hogy nem Európában fogja beszerezni a gépeket és berendezéseket, hanem Dél-Koreából hozza. Ráadásul – ezt a vállalat is elismerte – nemcsak itt nem sikerült megfelelő beszállítókat találni, hanem Kínában sem, vagyis az összehasonlítás mindkét fele sántít. Ha pedig így is, úgy is Dél-Koreából jönnek a gépek, akkor csak a Kínához képest nagyobb magyarországi szállítási költséggel jogos számolni. Ez viszont nem több 35-45 millió eurónál, ennek nyomán viszont nemcsak eltűnik a gödi mínusz, hanem 20-30 millió eurós pluszba lendül.

A bizottság szerint három további érv is gyengíti a kínai beruházási helyszínnel számoló forgatókönyv hitelességét:

  • Kína az országban végzett gazdasági tevékenység előfeltételeként szisztematikusan az érzékeny technológia és know-how átadására kötelezi a külföldi vállalkozásokat.
  • A beruházási döntés 2017. novemberi meghozatalakor a Kínában működő dél-koreai akkumulátorgyártók mostoha politikai környezetben voltak kénytelenek tevékenykedni: a hatóságok megszüntették az általuk előállított akkumulátorokkal működő elektromos járművek támogatását, így lényegében képtelenné váltak termékeik Kínán belüli értékesítésére.
  • Valószínűtlennek tűnik, hogy a támogatás kedvezményezettje úgy indított be Gödön egy kisméretű akkumulátorcella-gyártó létesítményt állami támogatás nélkül, hogy ne számolt volna a létesítmény későbbi bővítésével.

A bizottság összegzése szerint „az eljárás e szakaszában úgy tűnik, hogy a beruházás Magyarországon történő megvalósítását nem lett volna szükséges állami támogatással ösztönözni”. Az ügynek persze még nincs vége, a koreai/magyar észrevételek talán meggyőzhetik a bizottságot – de az biztos, hogy ez nem lesz könnyű.

A vita kimenetelétől függetlenül az a veszély valószínűleg nem fenyeget, hogy támogatás híján a Samsung SDI kivonulna, de a beruházás visszafogása sem tűnik valószínűnek. Sem a bizottsági vizsgálat tavaly októberi kezdete, sem az áprilisi álláspont megjelenése után nem látott napvilágot erre utaló információ. A Samsung SDI idén július elején leadott 2019-es, de idei fejleményeket is taglaló beszámolójában sem utalt erre semmi.

Vagyis, ha nem történik valami váratlan fordulat, könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bizottság spórol Magyarország számára 37 milliárd forintot. Ez nem jelentéktelen összeg, a kormány például 35 milliárdot vár attól, hogy az önkormányzatoktól idén elvonja a gépjárműadó-bevételt, mert a koronavírus-járvány miatt kell a pénz a költségvetésbe. Ha pedig a Samsung SDI az állami milliárdok nélkül is megvalósítja az eredeti tervek szerint a beruházását, akkor az egy erős jel lesz arra, hogy tényleg ideje lenne alaposan átgondolni a fajlagosan egyre drágább magyar támogatási rendszert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzegény rokon marad Magyarország Európában, ha ilyen munkát támogat az államA magyar átlagnál jobb, de európai összevetésben olcsó és egyszerű munkát hoznak Magyarországra az államilag támogatott külföldi cégek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

Közélet Vállalat akkumulátorgyártás állami támogatás európai bizottság göd Samsung samsung sdi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 12:48 Közélet

A járványra kijelölt kórházak várják az áramfejlesztőket a lélegeztetőgépekhez

Négy elsődleges ellátóhelyen is várnak aggregátorokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint a második hullám kezdetére meg kellett volna érkezni.

Az eurózóna motorja, Németország jobban kezelte a járványt, így előbb állhat talpra, mint Amerika

Bár számos rövid távú gazdasági mutató V alakú visszapattanást idéz, a válság mély nyomot hagyott a világgazdaságban. A részvények árazása viszont sok helyen (különösen az amerikai technológiai részvények esetében) elrugaszkodott a piaci alapoktól, ami a jegybanki likviditás példátlan emelkedését tükrözi.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?