Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Amint arról a héten az MTI beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában azt mondta, idén október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, és a kormány összesen 129 milliárd forint támogatást biztosított ehhez.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Szijjártó azt is elmondta, hogy a beruházások miatt létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.*A járulékok miatt a valóságban valamivel kisebb a támogatás. Lényegében tehát két évig az állam fizeti a támogatások nyomán létrejövő munkahelyeken dolgozók bérét.

A beruházásoknak természetesen vannak előnyei, de a pénzt többnyire multinacionális vállalatok kapták, ami önmagában nem javítja a magyar vállalatok versenyképességét. Az egyedi kormánydöntés alapján megítélt támogatásból (pdf) július végéig a kormány tájékoztatása szerint például 31 volt, és ebből csak kilencet kapott magyar cég, ráadásul ezek közül sem mindegyik van ténylegesen magyar tulajdonban.

A kormány ráadásul egy olyan időszakban költ el óriási összeget munkahelyteremtésre, amikor alapvetően munkaerőhiány van, azaz sok értelme nincs a keresleti oldal ösztönzésének. A munkahelyteremtő támogatásoknak manapság már pont az az egyik problémája, hogy a jelenlegi foglalkoztatókat hozza nehéz helyzetbe. Az állami támogatással kitömött piaci szereplők ugyanis könnyen felül tudják ígérni a mostani béreket, és egymás között felfelé licitálnak a dolgozókért. Ez ugyan rövid távon jó az alkalmazottaknak, de ellehetetleníti azokat a cégeket, amelyek nem kapnak támogatást, és ez hosszabb távon senkinek sem jó.

Lehet, hogy érdemesebb lenne a támogatási rendszernek a másik lábát erősíteni, azt, amelyik nem a munkahelyteremtést, hanem a nagyobb termelékenység elérését célozza. Fejenként 13,3 millió forintból például már meg lehet kísérelni automatizálni olyan műveleteket, amelyeket ma egy betanított munkás végez, őt pedig legalább meg lehetne próbálni átképezni, és a vállalatnál egy olyan feladatra átállítani, amelynek nagyobb a hozzáadott értéke, de nem találnak rá szakembert. Ennek következtében mellesleg még a dolgozó jövedelme is emelkedhetne.

Jól rímel a helyzetre Orbán Krisztián közgazdásszal folytatott podcast beszélgetésünk, amelyben éppen azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság három fő szereplője, a multi, a magyar kkv és a nem piacról élő “járadékszerző” vállalkozások közül az utóbbi években egyértelműen a többnyire állami megrendelésekkel kitartott járadékszerzők köre bővült a legjobban. Közben a kormány a külföldi hátterű cégek térnyerését messze az indokolható mértéken felül támogatja, ami hozzájárul a bérnyomáshoz, és ennek az az eredménye, hogy a három szereplő közül a jellemzően magyar hátterű kis- és közepes vállalatok két szék között a pad alá esnek, és ez a folyamat károkat okoz.

„A bérnyomást két féleképpen lehet megúszni. Az egyik, hogy az állam kitömi a céget, ami így járadékvadász lesz, mindig jöhetnek az elvtársak kérni valamit. A másik lehetőség, hogy az adott vállalat megteheti ezt, mert rettenetesen hatékony nemzetközi multi, amely olyan hatalmas know how-val és a tőke ellátottsággal jön, amivel egy helyi vállalkozás úgysem versenyezhet.”

– mondta Orbán Krisztián. A folyamat eredményeként magyar gazdaság három részből egyre inkább kettő marad. Régebben a külföldi cégek, az államból élő járadékvadászok mellett volt egy olyan magyar vállalkozói réteg, amely a piacról probált megélni. Utóbbi azonban mostanra eltűnőben van, miközben a külföldi és a jártadékvadász kör is drámaian megnőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekikKi hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bér garantált bérminimum minimálbér munkahely munkahelyteremtés támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Pletser Tamás
2023. június 2. 17:01 Vállalat, Világ

Nem egyértelműen jó hír Magyarországnak a gázár összeomlása, mi lesz a legfontosabb vezetékünkkel?

Újra szerződés szerint jön az orosz gáz Európába, de az árcsökkenéshez hozzájárult az európai ipar recessziója is.

Jandó Zoltán
2023. június 2. 14:19 Vállalat

Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége

Több mint húszmilliárdnyi vagyon és ugyanennyi hitel jelent meg a jegybankelnök fiának cégében 2022-ben, egy érdekes ügylet végeredményeként.

Hajdu Miklós
2023. június 2. 12:41 Vállalat

Akkor is drágulhat a benzin a magyar kutakon, ha az olajár nem változik és a forint se gyengül

Nincs jó alkupozícióban a Mol, amikor a tranzitdíjakról kell megállapodnia azzal a két országgal, ahonnan az olajvezetékek jönnek.

Fontos

Fabók Bálint
2023. június 3. 17:33 Világ

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Aki nem menekült el, lényegében hat hete be van zárkózva Szudán fővárosában, az akár 40 fokos melegben azonban rendszeresen előfordul, hogy nincs áram és víz.

Kolozsi Ádám
2023. június 3. 13:15 Közélet, Világ

Orbán a jobboldali internacionálé áttörését várja a spanyol radikálisoktól

A magyar kormányfő a spanyol radikálisoktól várja az európai jobboldali fordulatot, a centristák ellenben Spanyolország „melonizációjától” tartanak a Vox előretörése miatt.

Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.