Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Amint arról a héten az MTI beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában azt mondta, idén október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, és a kormány összesen 129 milliárd forint támogatást biztosított ehhez.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Szijjártó azt is elmondta, hogy a beruházások miatt létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.*A járulékok miatt a valóságban valamivel kisebb a támogatás. Lényegében tehát két évig az állam fizeti a támogatások nyomán létrejövő munkahelyeken dolgozók bérét.

A beruházásoknak természetesen vannak előnyei, de a pénzt többnyire multinacionális vállalatok kapták, ami önmagában nem javítja a magyar vállalatok versenyképességét. Az egyedi kormánydöntés alapján megítélt támogatásból (pdf) július végéig a kormány tájékoztatása szerint például 31 volt, és ebből csak kilencet kapott magyar cég, ráadásul ezek közül sem mindegyik van ténylegesen magyar tulajdonban.

A kormány ráadásul egy olyan időszakban költ el óriási összeget munkahelyteremtésre, amikor alapvetően munkaerőhiány van, azaz sok értelme nincs a keresleti oldal ösztönzésének. A munkahelyteremtő támogatásoknak manapság már pont az az egyik problémája, hogy a jelenlegi foglalkoztatókat hozza nehéz helyzetbe. Az állami támogatással kitömött piaci szereplők ugyanis könnyen felül tudják ígérni a mostani béreket, és egymás között felfelé licitálnak a dolgozókért. Ez ugyan rövid távon jó az alkalmazottaknak, de ellehetetleníti azokat a cégeket, amelyek nem kapnak támogatást, és ez hosszabb távon senkinek sem jó.

Lehet, hogy érdemesebb lenne a támogatási rendszernek a másik lábát erősíteni, azt, amelyik nem a munkahelyteremtést, hanem a nagyobb termelékenység elérését célozza. Fejenként 13,3 millió forintból például már meg lehet kísérelni automatizálni olyan műveleteket, amelyeket ma egy betanított munkás végez, őt pedig legalább meg lehetne próbálni átképezni, és a vállalatnál egy olyan feladatra átállítani, amelynek nagyobb a hozzáadott értéke, de nem találnak rá szakembert. Ennek következtében mellesleg még a dolgozó jövedelme is emelkedhetne.

Jól rímel a helyzetre Orbán Krisztián közgazdásszal folytatott podcast beszélgetésünk, amelyben éppen azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság három fő szereplője, a multi, a magyar kkv és a nem piacról élő “járadékszerző” vállalkozások közül az utóbbi években egyértelműen a többnyire állami megrendelésekkel kitartott járadékszerzők köre bővült a legjobban. Közben a kormány a külföldi hátterű cégek térnyerését messze az indokolható mértéken felül támogatja, ami hozzájárul a bérnyomáshoz, és ennek az az eredménye, hogy a három szereplő közül a jellemzően magyar hátterű kis- és közepes vállalatok két szék között a pad alá esnek, és ez a folyamat károkat okoz.

„A bérnyomást két féleképpen lehet megúszni. Az egyik, hogy az állam kitömi a céget, ami így járadékvadász lesz, mindig jöhetnek az elvtársak kérni valamit. A másik lehetőség, hogy az adott vállalat megteheti ezt, mert rettenetesen hatékony nemzetközi multi, amely olyan hatalmas know how-val és a tőke ellátottsággal jön, amivel egy helyi vállalkozás úgysem versenyezhet.”

– mondta Orbán Krisztián. A folyamat eredményeként magyar gazdaság három részből egyre inkább kettő marad. Régebben a külföldi cégek, az államból élő járadékvadászok mellett volt egy olyan magyar vállalkozói réteg, amely a piacról probált megélni. Utóbbi azonban mostanra eltűnőben van, miközben a külföldi és a jártadékvadász kör is drámaian megnőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekikKi hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

Vállalat bér garantált bérminimum minimálbér munkahely munkahelyteremtés támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. október 21. 10:09 Vállalat

Több mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedét

Petr Kellner többségi tulajdonos, a leggazdagabb cseh üzletember valószínűleg forintmilliárdokat keresett az ügyleten.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.