Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Amint arról a héten az MTI beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában azt mondta, idén október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, és a kormány összesen 129 milliárd forint támogatást biztosított ehhez.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Szijjártó azt is elmondta, hogy a beruházások miatt létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.*A járulékok miatt a valóságban valamivel kisebb a támogatás. Lényegében tehát két évig az állam fizeti a támogatások nyomán létrejövő munkahelyeken dolgozók bérét.

A beruházásoknak természetesen vannak előnyei, de a pénzt többnyire multinacionális vállalatok kapták, ami önmagában nem javítja a magyar vállalatok versenyképességét. Az egyedi kormánydöntés alapján megítélt támogatásból (pdf) július végéig a kormány tájékoztatása szerint például 31 volt, és ebből csak kilencet kapott magyar cég, ráadásul ezek közül sem mindegyik van ténylegesen magyar tulajdonban.

A kormány ráadásul egy olyan időszakban költ el óriási összeget munkahelyteremtésre, amikor alapvetően munkaerőhiány van, azaz sok értelme nincs a keresleti oldal ösztönzésének. A munkahelyteremtő támogatásoknak manapság már pont az az egyik problémája, hogy a jelenlegi foglalkoztatókat hozza nehéz helyzetbe. Az állami támogatással kitömött piaci szereplők ugyanis könnyen felül tudják ígérni a mostani béreket, és egymás között felfelé licitálnak a dolgozókért. Ez ugyan rövid távon jó az alkalmazottaknak, de ellehetetleníti azokat a cégeket, amelyek nem kapnak támogatást, és ez hosszabb távon senkinek sem jó.

Lehet, hogy érdemesebb lenne a támogatási rendszernek a másik lábát erősíteni, azt, amelyik nem a munkahelyteremtést, hanem a nagyobb termelékenység elérését célozza. Fejenként 13,3 millió forintból például már meg lehet kísérelni automatizálni olyan műveleteket, amelyeket ma egy betanított munkás végez, őt pedig legalább meg lehetne próbálni átképezni, és a vállalatnál egy olyan feladatra átállítani, amelynek nagyobb a hozzáadott értéke, de nem találnak rá szakembert. Ennek következtében mellesleg még a dolgozó jövedelme is emelkedhetne.

Jól rímel a helyzetre Orbán Krisztián közgazdásszal folytatott podcast beszélgetésünk, amelyben éppen azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság három fő szereplője, a multi, a magyar kkv és a nem piacról élő “járadékszerző” vállalkozások közül az utóbbi években egyértelműen a többnyire állami megrendelésekkel kitartott járadékszerzők köre bővült a legjobban. Közben a kormány a külföldi hátterű cégek térnyerését messze az indokolható mértéken felül támogatja, ami hozzájárul a bérnyomáshoz, és ennek az az eredménye, hogy a három szereplő közül a jellemzően magyar hátterű kis- és közepes vállalatok két szék között a pad alá esnek, és ez a folyamat károkat okoz.

„A bérnyomást két féleképpen lehet megúszni. Az egyik, hogy az állam kitömi a céget, ami így járadékvadász lesz, mindig jöhetnek az elvtársak kérni valamit. A másik lehetőség, hogy az adott vállalat megteheti ezt, mert rettenetesen hatékony nemzetközi multi, amely olyan hatalmas know how-val és a tőke ellátottsággal jön, amivel egy helyi vállalkozás úgysem versenyezhet.”

– mondta Orbán Krisztián. A folyamat eredményeként magyar gazdaság három részből egyre inkább kettő marad. Régebben a külföldi cégek, az államból élő járadékvadászok mellett volt egy olyan magyar vállalkozói réteg, amely a piacról probált megélni. Utóbbi azonban mostanra eltűnőben van, miközben a külföldi és a jártadékvadász kör is drámaian megnőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekikKi hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

Vállalat bér garantált bérminimum minimálbér munkahely munkahelyteremtés támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2021. december 3. 16:17 Vállalat

A világ legnagyobb ételkiszállító cégei küzdenek egymással a magyar piacon

Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.

Bucsky Péter
2021. december 3. 06:05 Vállalat

Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé

Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Fontos

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.