Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 1. 13:49 Közélet, Pénz

Kétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZP

Pezsgőzéssel indult a nap a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szerdán, miután a kormány nevében eljáró külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter újabb multinacionális céggel állapodott meg. A kormány 1,37 milliárd forintos állami támogatást nyújt a Continental autóipari vállalat 5,5 milliárd forintos beruházásához, amelynek során száz mérnököt foglalkoztató, új mesterséges intelligencia központ jön létre Budapesten. A kabinet ezzel a német multi befektetésének negyedét lényegében kifizette.

Ezzel a támogatással ugyan száz értékes álláshely jöhet Budapestre, de nem ez az általános trend. Az elmúlt években eltolódott a hangsúly az alacsony hozzáadott értéket megtestesítő összeszerelő üzemek és gyártócsarnokok irányába, a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektor rovására.

A nagyvállalatok és a multinacionális cégek egyedi kormánydöntés alapján kapnak állami támogatást. Miután lapunk megkeresését követően a külügyminisztérium frissítette a kormányzati honlapon elérhető adatsort, összehasonlíthatóvá vált a 2004-2010 között regnáló szocialista és a 2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek hét-hét éves gazdaságpolitikája. (2010-ben az utolsó kormánydöntés március végén született, ezért ezt az évet a szocialista kormányokhoz soroltuk). Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szavakban – és bizonyos iparágakban – létezik a Fidesznél, hiszen az Orbán-kormány majdnem kétszer annyi támogatást adott a hazai és külföldi nagyvállalatoknak, mint a korábbi, balliberális kormányok. Előbbi 255,6 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, míg utóbbi 130,2 milliárdot.

A Fideszes vezetés ebből az összegből 35,3 ezer míg a szocialista kormányok 30 ezer új munkahely létrejöttét támogatták, állásonként átlagosan 7,6, illetve 4,5 millió forintot fizetve. Míg a szocialista kormányok alatt minden harmadik-negyedik állás a szolgáltató szektorban valósult meg (28,2 százalék), addig Orbánék már csak minden hatodik munkahelyet hoztak létre ebben a nagyobb hozzáadott érték előállítására képesnek tartott ágazatban (16,8 százalék). Egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzéből az összeszerelő üzemek létszámbővülését támogatták.

 

2010-től kezdve visszaesett az új beruházások kormányzati támogatása, inkább a már külföldi megtelepedett cégek kapacitásbővítését segítette az Orbán-kormány. Ezeknek a vállalatoknak jól megy, vagyis ahogy korábban beszámoltunk róla, nagy kérdés, hogy miért kapnak nem ritkán több milliárd forintos állami apanázst. A cégek ugyanis eleve azért ruháznak be, mert egyre több a megrendelésük a világpiacon, keresettek a termékeik és a megnövekedett keresletet akarják kielégíteni, vagyis sikeresek az üzleti életben, jól döntöttek korábban, amikor Magyarországot választották a beruházásuk helyszínéül.

Sőt, állami támogatás nélkül is fejlesztenének. Ezt igazolja a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapunknak adott válasza is. Dirk Wölfer, a szervezet kommunikációs vezetője szerint a kamara felmérései azt mutatják, hogy a német cégek magyarországi beruházásait a támogatások csak kis mértékben befolyásolják.

A tavalyi konjunktúrajelentés szerint a cégek több mint négy ötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota

– mondta a szakember. Dirk Wölfer szerint ugyanakkor az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások célja, hogy az uniós forrásokból kizárt nagyvállalatokat is további beruházásokra lehessen ösztönözni, ennek szabályait az uniós keretek határozzák meg. A kamara felmérése azt mutatja, hogy a támogatások gyorsan megtérülnek. A 2004 óta a német cégeknek nyújtott támogatások mintegy 6 millió forintot tettek ki egy munkahelyre vetítve. “Ez az egyszeri összeg csaknem azonos más külföldi tulajdonú vállalatnál egy alkalmazottra évente jutó személyi jellegű ráfordítással, ami bér és járulékok formájában visszaáramlik a magyar gazdaságba”, hangsúlyozta Wölfer.

 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nagyot fordult a világ az elmúlt években. “Már csak a jelenlegi munkaerőhiány mellett sem érdemes alacsony hozzáadott értékű termelést támogatni. A munkahelyek száma helyett az újonnan létrejövő állások minőségére érdemes koncentrálnia a gazdaságpolitikának”, mondta a szakember. Virovácz is megerősítette, hogy külföldi nagyvállalatok elsősorban az adott ország elhelyezkedését, makrogazdasági jellegzetességeit, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt és annak költségét, illetve a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát veszik figyelembe a befektetéseik tervezése során.

Az állami támogatások odaítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy óriási harc van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál. Ilyen szempontból azonban Magyarország sok esetben különleges, hiszen egyes cégek – például a Bosch – olyan modern gyártást valósított meg Hatvanban, ahol kapacitásbővítés esetén nem nagyon van konkuráló üzem a szomszédos országokban.

Virovácz szerint a következő években újabb változások lesznek, mivel Kínában is munkaerőhiány van és a folyamatosan emelkedő bérek miatt már arra is volt példa, hogy egy vállalat hazavitte a termelést. Ilyen volt az Adidas, amely egyes gyártófázisokat ismét Németországba helyezte át. Igaz ebben a robotizáció fejlődése is közrejátszott. “Hamarosan realitássá válhat, hogy megfordul az irány és a nyugati cégek körbeudvarlása helyett, a kínai működő tőkét kell hazánkba csábítani”, tette hozzá.

Közélet Pénz állami támogatás egyedi kormánydöntés Fidesz MSZP multik Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2022. június 24. 04:34 Közélet

Nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához

Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Pálos Máté
2022. június 22. 04:34 Közélet

“A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”

Interjú Horn Dániellel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával.

Karsai Gábor
2022. június 20. 16:10 Közélet

A kormány még nem beszél recesszióról, de az elmúlt évtizedekben minden kiigazítást az követett

A kiigazítások mindig magukkal hozták a recessziót is, abból kilábalni viszont sokkal nehezebb lesz, amíg nem rendezzük a viszonyunkat az Európai Unióval.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.