Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 1. 13:49 Közélet, Pénz

Kétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZP

Pezsgőzéssel indult a nap a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szerdán, miután a kormány nevében eljáró külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter újabb multinacionális céggel állapodott meg. A kormány 1,37 milliárd forintos állami támogatást nyújt a Continental autóipari vállalat 5,5 milliárd forintos beruházásához, amelynek során száz mérnököt foglalkoztató, új mesterséges intelligencia központ jön létre Budapesten. A kabinet ezzel a német multi befektetésének negyedét lényegében kifizette.

Ezzel a támogatással ugyan száz értékes álláshely jöhet Budapestre, de nem ez az általános trend. Az elmúlt években eltolódott a hangsúly az alacsony hozzáadott értéket megtestesítő összeszerelő üzemek és gyártócsarnokok irányába, a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektor rovására.

A nagyvállalatok és a multinacionális cégek egyedi kormánydöntés alapján kapnak állami támogatást. Miután lapunk megkeresését követően a külügyminisztérium frissítette a kormányzati honlapon elérhető adatsort, összehasonlíthatóvá vált a 2004-2010 között regnáló szocialista és a 2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek hét-hét éves gazdaságpolitikája. (2010-ben az utolsó kormánydöntés március végén született, ezért ezt az évet a szocialista kormányokhoz soroltuk). Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szavakban – és bizonyos iparágakban – létezik a Fidesznél, hiszen az Orbán-kormány majdnem kétszer annyi támogatást adott a hazai és külföldi nagyvállalatoknak, mint a korábbi, balliberális kormányok. Előbbi 255,6 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, míg utóbbi 130,2 milliárdot.

A Fideszes vezetés ebből az összegből 35,3 ezer míg a szocialista kormányok 30 ezer új munkahely létrejöttét támogatták, állásonként átlagosan 7,6, illetve 4,5 millió forintot fizetve. Míg a szocialista kormányok alatt minden harmadik-negyedik állás a szolgáltató szektorban valósult meg (28,2 százalék), addig Orbánék már csak minden hatodik munkahelyet hoztak létre ebben a nagyobb hozzáadott érték előállítására képesnek tartott ágazatban (16,8 százalék). Egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzéből az összeszerelő üzemek létszámbővülését támogatták.

 

2010-től kezdve visszaesett az új beruházások kormányzati támogatása, inkább a már külföldi megtelepedett cégek kapacitásbővítését segítette az Orbán-kormány. Ezeknek a vállalatoknak jól megy, vagyis ahogy korábban beszámoltunk róla, nagy kérdés, hogy miért kapnak nem ritkán több milliárd forintos állami apanázst. A cégek ugyanis eleve azért ruháznak be, mert egyre több a megrendelésük a világpiacon, keresettek a termékeik és a megnövekedett keresletet akarják kielégíteni, vagyis sikeresek az üzleti életben, jól döntöttek korábban, amikor Magyarországot választották a beruházásuk helyszínéül.

Sőt, állami támogatás nélkül is fejlesztenének. Ezt igazolja a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapunknak adott válasza is. Dirk Wölfer, a szervezet kommunikációs vezetője szerint a kamara felmérései azt mutatják, hogy a német cégek magyarországi beruházásait a támogatások csak kis mértékben befolyásolják.

A tavalyi konjunktúrajelentés szerint a cégek több mint négy ötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota

– mondta a szakember. Dirk Wölfer szerint ugyanakkor az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások célja, hogy az uniós forrásokból kizárt nagyvállalatokat is további beruházásokra lehessen ösztönözni, ennek szabályait az uniós keretek határozzák meg. A kamara felmérése azt mutatja, hogy a támogatások gyorsan megtérülnek. A 2004 óta a német cégeknek nyújtott támogatások mintegy 6 millió forintot tettek ki egy munkahelyre vetítve. “Ez az egyszeri összeg csaknem azonos más külföldi tulajdonú vállalatnál egy alkalmazottra évente jutó személyi jellegű ráfordítással, ami bér és járulékok formájában visszaáramlik a magyar gazdaságba”, hangsúlyozta Wölfer.

 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nagyot fordult a világ az elmúlt években. “Már csak a jelenlegi munkaerőhiány mellett sem érdemes alacsony hozzáadott értékű termelést támogatni. A munkahelyek száma helyett az újonnan létrejövő állások minőségére érdemes koncentrálnia a gazdaságpolitikának”, mondta a szakember. Virovácz is megerősítette, hogy külföldi nagyvállalatok elsősorban az adott ország elhelyezkedését, makrogazdasági jellegzetességeit, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt és annak költségét, illetve a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát veszik figyelembe a befektetéseik tervezése során.

Az állami támogatások odaítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy óriási harc van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál. Ilyen szempontból azonban Magyarország sok esetben különleges, hiszen egyes cégek – például a Bosch – olyan modern gyártást valósított meg Hatvanban, ahol kapacitásbővítés esetén nem nagyon van konkuráló üzem a szomszédos országokban.

Virovácz szerint a következő években újabb változások lesznek, mivel Kínában is munkaerőhiány van és a folyamatosan emelkedő bérek miatt már arra is volt példa, hogy egy vállalat hazavitte a termelést. Ilyen volt az Adidas, amely egyes gyártófázisokat ismét Németországba helyezte át. Igaz ebben a robotizáció fejlődése is közrejátszott. “Hamarosan realitássá válhat, hogy megfordul az irány és a nyugati cégek körbeudvarlása helyett, a kínai működő tőkét kell hazánkba csábítani”, tette hozzá.

Közélet Pénz állami támogatás egyedi kormánydöntés Fidesz MSZP multik Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.