Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 1. 13:49 Közélet, Pénz

Kétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZP

Pezsgőzéssel indult a nap a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szerdán, miután a kormány nevében eljáró külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter újabb multinacionális céggel állapodott meg. A kormány 1,37 milliárd forintos állami támogatást nyújt a Continental autóipari vállalat 5,5 milliárd forintos beruházásához, amelynek során száz mérnököt foglalkoztató, új mesterséges intelligencia központ jön létre Budapesten. A kabinet ezzel a német multi befektetésének negyedét lényegében kifizette.

Ezzel a támogatással ugyan száz értékes álláshely jöhet Budapestre, de nem ez az általános trend. Az elmúlt években eltolódott a hangsúly az alacsony hozzáadott értéket megtestesítő összeszerelő üzemek és gyártócsarnokok irányába, a nagyobb értéket képviselő szolgáltató szektor rovására.

A nagyvállalatok és a multinacionális cégek egyedi kormánydöntés alapján kapnak állami támogatást. Miután lapunk megkeresését követően a külügyminisztérium frissítette a kormányzati honlapon elérhető adatsort, összehasonlíthatóvá vált a 2004-2010 között regnáló szocialista és a 2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek hét-hét éves gazdaságpolitikája. (2010-ben az utolsó kormánydöntés március végén született, ezért ezt az évet a szocialista kormányokhoz soroltuk). Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szavakban – és bizonyos iparágakban – létezik a Fidesznél, hiszen az Orbán-kormány majdnem kétszer annyi támogatást adott a hazai és külföldi nagyvállalatoknak, mint a korábbi, balliberális kormányok. Előbbi 255,6 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, míg utóbbi 130,2 milliárdot.

A Fideszes vezetés ebből az összegből 35,3 ezer míg a szocialista kormányok 30 ezer új munkahely létrejöttét támogatták, állásonként átlagosan 7,6, illetve 4,5 millió forintot fizetve. Míg a szocialista kormányok alatt minden harmadik-negyedik állás a szolgáltató szektorban valósult meg (28,2 százalék), addig Orbánék már csak minden hatodik munkahelyet hoztak létre ebben a nagyobb hozzáadott érték előállítására képesnek tartott ágazatban (16,8 százalék). Egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzéből az összeszerelő üzemek létszámbővülését támogatták.

 

2010-től kezdve visszaesett az új beruházások kormányzati támogatása, inkább a már külföldi megtelepedett cégek kapacitásbővítését segítette az Orbán-kormány. Ezeknek a vállalatoknak jól megy, vagyis ahogy korábban beszámoltunk róla, nagy kérdés, hogy miért kapnak nem ritkán több milliárd forintos állami apanázst. A cégek ugyanis eleve azért ruháznak be, mert egyre több a megrendelésük a világpiacon, keresettek a termékeik és a megnövekedett keresletet akarják kielégíteni, vagyis sikeresek az üzleti életben, jól döntöttek korábban, amikor Magyarországot választották a beruházásuk helyszínéül.

Sőt, állami támogatás nélkül is fejlesztenének. Ezt igazolja a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapunknak adott válasza is. Dirk Wölfer, a szervezet kommunikációs vezetője szerint a kamara felmérései azt mutatják, hogy a német cégek magyarországi beruházásait a támogatások csak kis mértékben befolyásolják.

A tavalyi konjunktúrajelentés szerint a cégek több mint négy ötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet, vagy az adórendszer állapota

– mondta a szakember. Dirk Wölfer szerint ugyanakkor az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások célja, hogy az uniós forrásokból kizárt nagyvállalatokat is további beruházásokra lehessen ösztönözni, ennek szabályait az uniós keretek határozzák meg. A kamara felmérése azt mutatja, hogy a támogatások gyorsan megtérülnek. A 2004 óta a német cégeknek nyújtott támogatások mintegy 6 millió forintot tettek ki egy munkahelyre vetítve. “Ez az egyszeri összeg csaknem azonos más külföldi tulajdonú vállalatnál egy alkalmazottra évente jutó személyi jellegű ráfordítással, ami bér és járulékok formájában visszaáramlik a magyar gazdaságba”, hangsúlyozta Wölfer.

 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nagyot fordult a világ az elmúlt években. “Már csak a jelenlegi munkaerőhiány mellett sem érdemes alacsony hozzáadott értékű termelést támogatni. A munkahelyek száma helyett az újonnan létrejövő állások minőségére érdemes koncentrálnia a gazdaságpolitikának”, mondta a szakember. Virovácz is megerősítette, hogy külföldi nagyvállalatok elsősorban az adott ország elhelyezkedését, makrogazdasági jellegzetességeit, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt és annak költségét, illetve a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát veszik figyelembe a befektetéseik tervezése során.

Az állami támogatások odaítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy óriási harc van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál. Ilyen szempontból azonban Magyarország sok esetben különleges, hiszen egyes cégek – például a Bosch – olyan modern gyártást valósított meg Hatvanban, ahol kapacitásbővítés esetén nem nagyon van konkuráló üzem a szomszédos országokban.

Virovácz szerint a következő években újabb változások lesznek, mivel Kínában is munkaerőhiány van és a folyamatosan emelkedő bérek miatt már arra is volt példa, hogy egy vállalat hazavitte a termelést. Ilyen volt az Adidas, amely egyes gyártófázisokat ismét Németországba helyezte át. Igaz ebben a robotizáció fejlődése is közrejátszott. “Hamarosan realitássá válhat, hogy megfordul az irány és a nyugati cégek körbeudvarlása helyett, a kínai működő tőkét kell hazánkba csábítani”, tette hozzá.

Közélet Pénz állami támogatás egyedi kormánydöntés Fidesz MSZP multik Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. január 27. 09:39 Közélet, Vállalat

Négymilliárd forintért rendez 2023-ban MotoGP-futamot Magyarország

A nemzetközi gyakorlatban megszokott összegnek megfelelő jogdíjat kér a magyar versenyszervezőtől is a spanyol jogtulajdonos.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.