Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 9. 16:00 Vállalat

Szegény rokon marad Magyarország Európában, ha ilyen munkát támogat az állam

Egyszer megmérték, hogy mennyit utazik egy autó, mielőtt legördül a szalagról. Megdöbbentően magas, egymillió kilométer körüli szám jött ki, mivel sok egymástól távoli helyen, különböző országokban gyártottak hozzá alkatrészeket. Ez is mutatja, milyen mélyen alakult át a külkereskedelem a globalizáció évtizedeiben: a legerőteljesebben a félkész termékek és az alkatrészek forgalma emelkedett, a termelés technológiája már csak sok ország különböző üzemeivel együttesen ad egy egységes végtermék kibocsájtására alkalmas rendszert.

Éppen ezért a nemzetállamok versenyképességét, növekedési potenciálját nagyban befolyásolja az, hogy vállalatai milyen mértékben és szinten képesek bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Racionális lehet tehát, ha a kormányzatok ösztönzik a befektetéseket, akár pénzzel, akár adókedvezménnyel. Ebben verseny van a kormányok között, és egy-egy nagy projekt megszerzése nemzeti sikernek minősül.

Legutóbb a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállaltok egy csoportjáról, az iparági átlagnál alacsonyabb bért fizetőkről azt írtam, hogy azok nem vagy alig adnak többletet a termelékenységben, alapvetően az olcsó munkaerőre építik működésüket, ami hosszú távon biztosan nem perspektíva az országnak. Most azzal foglalkozom, hogyan változott a külföldi cégek teljesítménye, miután megkapták a befektetés ösztönzésére, munkahelyteremtésre adott kormányzati egyedi támogatást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

2011 eleje és 2014 júniusa között 24 támogatási határozatot hozott a kormány (Excelben itt tölthetőek le ezek és az azóta megkötött szerződések). Ezek közül elemzésben kihagytam néhányat módszertani okokból,*A négy autóipari támogatás hatása csekély volt, a két szolgáltató központ jellege pedig speciális. Ezen túl kimaradt két cég négy támogatási szerződéssel, mert nem található vagy hiányos az általuk leadott beszámoló. így 12 olyan cég vált elemezhetővé, amelyek Magyarországon már korábban is aktívak voltak. A kormánnyal kötött 13 szerződésben ezek a cégek 5067 fős többletfoglalkoztatást vállaltak, és ehhez 20,3 milliárd forint támogatást kaptak, ami egy főre vetítve 4 millió forintot jelent. 2014 és 2017 között elég idő telt el, hogy a támogatás utáni változásokat fel lehessen mérni.

A 2014. és 2017. évi működésük alapján a cégek többségének támogatása indokolt is lehetett. 2013 és 2017 között 9074 fővel, közel 66 százalékkal növelték a létszámukat, emellett névértéken 69,5 milliárdos tőkeemelést hajtottak végre. 2014 és 2017 között összesen 306 milliárd forint nyereséget termeltek, a megtermelt adózott eredményből öt cég vont ki 64,8 milliárd forintot, miközben a többiek bent tartottak az eredményt a további működésre. Ezeknek a cégeknek a termelékenysége, a megtermelt egy főre jutó hozzáadott értéke 2016-ban minden esetben jelentősen meghaladta a hazai tulajdonú cégekét.

Összességében az látszik, hogy az állam jó befektetést hajtott végre. A támogatott vállalatok 20,3 milliárd forint állami pénzzel csak 2017-ben már 40 százalékkal, közel 22 milliárddal több adózott eredményt értek el, miközben a foglalkoztatotti létszám is növekedett több mint 9000 fővel. Ha a többletlétszám a foglalkoztatás növekedésével járt, vagyis új dolgozók kerültek be a munka világába, akkor a befektetés a GDP gyarapodásában biztosan többszörösen megtérült. Ha a dolgozók más területről kerültek át, akkor mérsékeltebb, sőt, az is lehet, hogy nincs is megtérülés. Mindez a régi munkahelyeken elért termelékenységnek a függvénye. Éppen ezért fontos az, hogyan alakult a termelékenység a támogatott cégeknél.

Az ország érdekét az szolgálná, ha a vállalatok magasabb egy főre jutó hozzáadott értéket állítanának elő. Jó esetben az alacsonyabb termelékenységű cégektől oda vándorol a munkaerő, ahol az magasabb, vagy legalább képes növekedni.

Ezt a követelményt azonban nem, vagy igen ellentmondásosan teljesítik a támogatott cégek.

Az egy főre jutó hozzáadott értékben 2014-ben minden külföldi megelőzte a magyar vállalatok országos átlagát, de a külföldiek között vizsgálva 5 cég az átlag alatti, kevésbé termelékeny külföldiek közé tartozott. A magyar alacsony termelékenységű cégektől történő munkaerő-áramlás a külföldiek felé rövid távon biztosan hatásos. Hosszabb távon azonban semmiképpen nem lehet cél, hogy mindenki külföldi tulajdonú cégnél dolgozzon.

A támogatás után változatosan alakultak a vállalati teljesítmények. Már az országos statisztika alapján is ellentmondásos a helyzet. A rendelkezésre álló adatok szerint a külföldi cégek termelékenysége 2014 és 2016 között 3,5 százalékkal nőtt, viszont a feldolgozóiparban 1,5 százalékkal csökkent. A magyar tulajdonú cégeknél – igaz, alacsonyabb szintről indulva – átlagban 5,9, a feldolgozóiparban pedig 7,5 százalékkal nőtt a termelékenység. Ez strukturális változás eredménye. Kevéssé nőtt a magasabb hozzáadott értéket termelők teljesítménye, vagy ami inkább valószínű, nőtt a kisebb hozzáadott értéket előállítók – például az összeszerelők – részaránya.

A támogatott 12 vállalatnál is ez a helyzet, ugyanis 2014-hez képest csak négy cég teljesítménye kiugró. Ezek termelékenysége több mint 15 százalékkal nőtt, de volt 51 százalékos javulás is. Az árnyoldal az, hogy négy cégnél az egy főre jutó hozzáadott érték nominálisan is csökkent, és további négy még 2017-ben sem érte el az 5,9 százalékos, 2016-os magyar tulajdonú átlagot. (Az ábrákon a számok egy-egy vállalatot jelölnek.)

 

Az alulteljesítő cégeknél nyilván a tevékenység változott, annak hozzáadott érték tartalma csökkent. Az egyszerűbb, betanított munkát igénylő tevékenységek felé fordultak, ahelyett, hogy olyan munkára tértek volna át, amihez több tudás kell. Racionálisan azt lehetne várni, hogy annál a cégnél, ahol harmadával, felével nő a termelő létszám, a drasztikusan növekvő eredmény egyben a GDP-hozzájárulás növekedésével jár. A támogatott cégek kétharmadánál nem ez következett be.

Az újonnan alkalmazott dolgozók alacsonyabb béreket is kaptak, mivel a bérnövekedésben csak egyetlen cég haladta meg a 23,6 százalékos átlagot 2014 és 2017 között, az összes többi minimum 6 százalékponttal az alatt maradt. Négy cégnél 5 százalék alatti a növekedés, és ezek közül egynél egyenesen csökkent az átlagbér. Ez azt jelenti, hogy a támogatás miatt a korábbinál egyszerűbb munkák kerültek előtérbe – másként a munkaerőpiaci körülmények között ilyen bérnövekedés nem igazán lehetséges, különösen, ha közben még a létszámot is növelni akarják.

 

A beépített technológia, a gépesítettség hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb értéket lehessen előállítani. A 12 cég túlnyomó többségénél csökkent az egy főre jutó tárgyi eszközök és immateriális javak értéke, ami valószínűleg az egyszerűbb munka megjelenését jelzi.

 

Ez is csak két cégnél nőtt, de négy esetben a 70 százalékos érték alá csökkent, és további 5 cégnél került a 70-90 százalékos sávba. Még akkor is a korábbinál kevésbé eszközigényes, egyszerűbb technológiát eredményező beruházások megvalósulását lehet valószínűsíteni, ha nem lehet kizárni azt sem, hogy nőtt a műszakszám.

Nehéz értékelni, meghatározni a támogatás hatásának eredőit. Biztosan nőtt a hozzáadott érték tömege, a cégek GDP-hozzájárulása. Országos átlagban nőtt a termelékenység is, hiszen a hatékonyabb cégek foglakoztatása növekedett. A támogatott cégek fele még a külföldiek átlagát is növeli. Ráadásul a megtermelt eredmény döntő része is itt maradt, hogy finanszírozza a működést vagy a további fejlesztést.

Ugyanakkor biztosan nem az innovációs központokat, de még nem is a nagy hozzáadott értékű tevékenységeket telepítették ide a cégek. Alapvetően olcsóbb termelési helyekre fektetnek ki, így a mi esetünkben a magyar bérek színvonalából kívánnak versenyelőnyöket szerezni.

E bérmegtakarítás egy részéből a befektető cégeknél biztosan járadékjellegű jövedelmek keletkeznek, ami vagy itt, vagy a cégcsoport valamelyik részén realizálódik. Így kérdéses a jövőkép is.

Ezen az úton legfeljebb az képzelhető el, hogy a hazai jövedelmek – a járadék terhére – közeledjenek a tőkét behozó országokhoz viszonyítva. Ez azonban nem jelenthet felzárkózást, hisz az olcsóbb munkaerő – olcsóbb termék összefüggés teremtett piacot, ami eltűnne akkor, ha a magyar bérek színvonala nem különbözne.

Azt jelenti ez, hogy nem érdemes ösztönözni a külföldiek befektetését? Nagyon sok tényező befolyásolhatja a döntést, de biztosan nem kell támogatni az alacsony bérű, egyszerű munkára épülő, kis hozzáadott értéket termelő beruházásokat. Lehet támogatni a fejlettebb technológia és nagy hozzáadott értékű termékek gyártásának meghonosítását. Már önmagában a munkaerőhiány is politikájának átgondolására kell, hogy késztesse a kormányt.

Minden külföldi befektetés és minden export kell-e nekünk hosszú távon? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a következő cikkem.

Vállalat állami támogatás egyedi kormánydöntés külföldi cégek vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. december 11. 16:11 Vállalat, Világ

Átadja a Tesco a cseh és szlovák házhoz szállítást egy olyan cégnek, amely jövőre Magyarországra is bejöhet

Vége a saját flottának, egy helyi futárcéghez, a DoDo-hoz szervezik ki a logisztikát.

Avatar Avatar
2019. december 11. 06:49 Vállalat

Ezért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlag

Jól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Torontáli Zoltán
2019. december 10. 06:52 Vállalat

Indul Budapesten a Kifli.hu: a csehek ott támadják a Tescót és a társait, ahol a legjobban fáj nekik

Viccesen hangzó neve ellenére komoly cseh online élelmiszerbolt jelenik meg Budapesten. Mit kínálnak és hogyan lehetnek nyereségesek ott, ahol minden versenytársuk csak égeti a pénzét?

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 11. 09:52 Közélet

Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet

A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.