Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Én nem gondolom azt, hogy reális, hogy tömeges csőd lesz Magyarországon, méghozzá azért nem, mert még a turizmus-vendéglátásban sem lehetett látni csődhullámot, amit egyértelműen legjobban sújtott a Covid-válság – mondta ifj. Becsey Zsolt az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A mostanában megjelent néhány kifejezetten pesszimista előrejelzéshez képest optimistának tekinthető gazdasági előrejelzést tett közzé a múlt héten az Egyensúly Intézet, amely mostantól negyedévente kiad majd egy ilyen anyagot. Az elemzés 2023-ban 1,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 13,3 százalékos inflációval, 2022-höz hasonló foglalkoztatottsági szinttel számol enyhe reálbércsökkenés mellett. Az e heti adásban az első ilyen elemzésről ifj. Becsey Zsolttal, az Egyensúly Intézet vezető közgazdászával beszélgettünk.

A 2008-as válsághoz képest fontos különbség a mostani helyzetben, hogy a vállalatoknak és a lakosságnak is több ideje van alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz. Becsey szerint például az, hogy júliusban már 23 százalékkal csökkent a vállalatok gázfelhasználása, arra utal, hogy ez az alkalmazkodás már beindult.

A megugró energiaköltségekre adott legjellemzőbb céges stratégiának az áremelést látja, de a költségnövekedést nem minden cég tudja teljesen érvényesíteni az áraiban, ezért a hatékonyságnövelés és a termelés átszervezése, ideiglenes leállások is az alkalmazkodás részét fogják képezni.

Az utolsó utáni megoldás, amihez folyamodnak a magyar vállalatok, az a csődeljárás, tehát lehet, hogy hamarabb fogják csak szimplán megszüntetni a tevékenységüket, de én azt gondolom, hogy sokkal inkább az a valószínű, hogy időszakos termelésre fog átállni sok vállalat.

Az alkalmazkodás lakossági oldalon is sokat fog számítani, elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi időben sok hír jött arról, hogy egyes termékek kifogytak a forgalmazóknál, mert beindultak a rezsiköltségek csökkentését célzó lakossági beruházások.

Az Egyensúly Intézet elemzése nem számít jelentős munkaerőpiaci visszaesésre jövőre. „Mi a munkaerőpiac tekintetében vagyunk talán a legoptimistábbak, én azt gondolom, hogy ha lesznek is elbocsátások, akkor azok inkább időszakosak lesznek, fel fogja tudni szívni az elbocsátottakat a munkaerőpiac” – mondta erről.

Az Európai Bizottság havonta kiadott közvélemény-kutatásában megkérdezik a vállalatokat a munkaerőpiaci kilátásokról is, és 2022 harmadik negyedévében nem annyira zuhantak be a foglalkoztatási kilátások, miközben például a 2008-as válság előtt a bizalmi indikátorok visszaesése a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó várakozások visszaesésével járt együtt. Itt alapvetően más helyzetet jelent az, hogy feszes a munkaerőpiac, és a meghirdetett, de be nem töltött pozíciók jelentős része nem energiaintenzív ágazatokban van.

Az energiaáraknak kitett ágazatok közül a vegyipar egyértelműen negatív hatással lesz jövőre a magyar gazdaság növekedésre, viszont több olyan fontos exportágazat is van most, ahol nem számítanak arra, hogy a következő hónapokban olyan nagy baj lesz.

Ezért is gondoltuk azt, hogy a jövő évi növekedés jelentős része ezeknek az exportágazatoknak lesz köszönhető. A mi exportkosarunkban olyan termékek vannak most nagyobb súllyal, amikre szerencsére most jó a kereslet

– mondta Becsey, kiemelve ezek közül a járműipart, a gépipart és az élelmiszeripart.

Az előrejelzés külön kitér arra, hogy mennyire tekinthető most a magyar gazdaság válságállónak 2008-2009-hez képest. Ezzel kapcsolatban Becsey kiemelte, hogy a lakosság jövedelemarányos megtakarítási szintje magasabb, mint 2009-ben, és a bizalmi indikátorok is kedvezőbbek most, mint akkor. Az államháztartás az államadósság szintje és a költségvetési hiány nagysága szempontjából nem áll jobban, viszont fontos különbség, hogy jelentősen megnőtt az államadósság-finanszírozáson belül a lakossági befektetők szerepe, és az is fontos, hogy az állam GDP-arányos kamatterhe nagyjából a fele annak, mint amekkora 2009-ben volt.

Hosszabb távon ugyanakkor a magyar gazdaság a 2020 előtt jellemző 4-5 százalékos növekedési pályáról 2-3 százalékosra állhat át Becsey szerint, ugyanis a világgazdasági helyzet jelentősen romlik az előttünk álló időszakban. Gyakoribbá válhatnak a válságok, Magyarország energiaigényes feldolgozóipari specializációja nem jelent előnyt egy olyan világban, ahol drágább lesz az energia, és a munkaerőhiány is csökkenti az ország növekedési potenciálját, amellett, hogy azokban az években, amikor könnyű volt nőni, nem javult érdemben a magyar gazdaság termelékenysége.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!