Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. szeptember 10. 16:43 Élet, Pénz

A gazdaság megborulása magával ránthatja a magyarok egészségét is

Az ukrajnai háború kitörése óta egyre vadabb mértékben elszálló energiaárak és a már előtte is meglódult infláció együttesen olyan helyzetet teremtett a gazdaságban, amelynek hatását még csak pontosan felbecsülni sem lehet, de az biztos, hogy régóta nem tapasztalt visszaesés következik az egész kontinensen.

Európai mértéket tekintve is különösen rossz helyzetben vannak a magyar háztartások bevételei, az infláció elképesztő ütemben emészti fel a fizetéseket. Ez a hatás át fog gyűrűzni az egészségügyre is, ami a lakosság egészségi állapotát, a magánellátás áremelkedését és az általános orvoshiányt nézve rendkívül veszélyes kombinációvá állhat össze nagyon hamar.

A beteg társadalom

Nemzetközi viszonylatban is rossz a magyarok egészségügyi állapota. A vezető halálokok között még mindig olyan betegségek szerepelnek, amelyek megelőzhetőek vagy kezelhetőek lennének – ebben felelőssége a mindenkori egészségpolitikának és a lakosságnak is van. Az egészségtelen életmód és az omladozó egészségügyi rendszer együttesen oda vezet, hogy a betegek egyre többen vannak, de az ellátási kapacitás egyre szűkösebb, így nem jutnak időben terápiához.

Az állami és a magánszolgáltatók szétválasztása

A fejlett országokban az egészségügyi ellátást szimultán végzik az állami és a privát szektor szereplői. Ezek egyensúlyban tartásával az állami ellátórendszerre nehezedő teher csökken (az állami rendszer elhanyagolásával együtt pedig a magánszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek), ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítása után ellehetetlenült a két szektor kombinálása, azaz a magánszférában gyorsan, de pénzért megszerzett diagnózis után a társadalombiztosítás kontójára elvégzett beavatkozás. A törvénymódosítás értelmében, aki a magánegészségügyi szolgáltatónál kap diagnózist, akkor azzal a diagnózist felállító orvos már nem kezelheti őt az állami ellátórendszerben.

Hivatalosan ez azt jelenti, hogy a sokszor százezres vagy milliós nagyságrendre rúgó beavatkozásokat is zsebből kell fizetnie annak, aki nem akarja kivárni a nem ritkán több hónapos, akár éves várólistákat egy műtétre. (Ha elérhető egyáltalán az adott beavatkozás a magánegészségügyben.)

Szakemberhiány és lassuló ellátás

Csak 2021-ben 17 ezer szakdolgozó hagyta ott az egészségügyet. Magyarországon az európai átlagot figyelembe véve is alacsony az egy főre jutó szakápolók száma. Az ellátás lassulása két okból is bekövetkezik: egyrészt nincs ideje a megmaradt személyzetnek a betegekkel a minimálisnál több időt foglalkozni, másrészt az orvosi bérek egységesítésével és a hálapénz kivezetésével az orvosok motivációja is megszűnt arra, hogy minél több beteget lássanak el a műszakjuk alatt.

Az infláció

A korábban a gazdagok luxusának tartott magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele az utóbbi években egyre általánosabbá vált idehaza. Az olyan problémákkal, amik bőrgyógyászt, nőgyógyászt, fogorvost, szemorvost kívánnak, már egyre többen a magánszektorban keresnek gyógyulást, ahol jellemzően gyorsabban kapnak időpontot, és több időt tud foglalkozni velük az orvos – az Európai Unióban Magyarország az ötödik helyet vívta ki magának azon országok sorában, ahol az egy háztartásra jutó jövedelemből arányaiban a legtöbbet költik egészségügyi szolgáltatásokra.

Az infláció emelkedése azonban egészen biztosan áremelést hoz a szektorba, és ez – kombinálva az emelkedő rezsivel és elszálló élelmiszerárakkal – azt fogja eredményezni, hogy csökken a háztartások megtakarítása. Akinek nincs magánegészségügyi biztosítása, inkább választja majd az ingyenes állami ellátást, ám ott a már említett problémák miatt lehet, hogy heteket, hónapokat kell várnia, míg ellátják.

A PWC nemrég megjelent tanulmánya szerint a szektorban az elmúlt három évben a magánszolgáltatók átlagosan nagyjából 20 százalékkal emelték az áraikat, amit az infláció, a bérköltségek és a rezsi árfelhajtó hatása tovább fog növelni. Felméréseik szerint az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről a harmincezres irányába tett nagy lépést, de az utóbbit meghaladó átlagárak elérése sem látszik távolinak.

A PWC is felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a tendenciáknak a megmaradásával az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre egyenlőtlenebbé válik a társadalomban.

Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója szerint az állami rendszer – túlterheltsége miatt – az ingyenesség ellenére sem lesz vonzó alternatíva. A magánegészségügyi szolgáltatások fenntarthatóságához azonban mindenképpen szükségét látja annak, hogy csökkenjen a zsebből, biztosítás nélkül kifizetett egyéni vizsgálatok és kezelések aránya. „Régóta mondjuk, hogy fontos a magánegészségügyi biztosítás megléte, ma már a munkaadóknál egyre gyakrabban jelenik meg valamilyen biztosítási csomag a juttatások között.”

Lancz szerint már elérhetőek a piacon olyan konstrukciók, melyeknél az éves biztosítás összege két vizsgálat árából elérhető. Közép-, illetve hosszútávon az állami társadalombiztosítási rendszer és a magánszolgáltatók szorosabb viszonyát tartaná indokoltnak, ahol a társadalombiztosítás terhére lehetne magánszolgáltatóknál is igénybe venni különböző ellátásokat. Szerinte ebben a szektorban a forint drasztikus gyengülése önmagában nem okoz akkora gondot, mert a fő költségtényező a bérekben jelentkezik, inkább az általános infláció és a rendelők rezsijének elszállása okoz majd kihívást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden harmadik magyar halála elkerülhető lenneTavaly 42 ezer magyar halt meg elkerülhető okból. Ez egész Európában az egyik legrosszabb arány.

Élet Pénz egészségügy energiaárak gazdasági válság infláció magánegészségügy reálbér Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.

Fenntartással a fenntarthatóságról: elég-e emissziókról értekezni és klímavédelemmel foglalkozni?

A legtöbb vállalat a szén-dioxid-csökkentésre összpontosít, de érdemes más fenntarthatósági problémákkal is foglalkozni, mert előbb-utóbb fel fognak merülni.