Az ukrajnai háború kitörése óta egyre vadabb mértékben elszálló energiaárak és a már előtte is meglódult infláció együttesen olyan helyzetet teremtett a gazdaságban, amelynek hatását még csak pontosan felbecsülni sem lehet, de az biztos, hogy régóta nem tapasztalt visszaesés következik az egész kontinensen.
Európai mértéket tekintve is különösen rossz helyzetben vannak a magyar háztartások bevételei, az infláció elképesztő ütemben emészti fel a fizetéseket. Ez a hatás át fog gyűrűzni az egészségügyre is, ami a lakosság egészségi állapotát, a magánellátás áremelkedését és az általános orvoshiányt nézve rendkívül veszélyes kombinációvá állhat össze nagyon hamar.
A beteg társadalom
Nemzetközi viszonylatban is rossz a magyarok egészségügyi állapota. A vezető halálokok között még mindig olyan betegségek szerepelnek, amelyek megelőzhetőek vagy kezelhetőek lennének – ebben felelőssége a mindenkori egészségpolitikának és a lakosságnak is van. Az egészségtelen életmód és az omladozó egészségügyi rendszer együttesen oda vezet, hogy a betegek egyre többen vannak, de az ellátási kapacitás egyre szűkösebb, így nem jutnak időben terápiához.
Az állami és a magánszolgáltatók szétválasztása
A fejlett országokban az egészségügyi ellátást szimultán végzik az állami és a privát szektor szereplői. Ezek egyensúlyban tartásával az állami ellátórendszerre nehezedő teher csökken (az állami rendszer elhanyagolásával együtt pedig a magánszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek), ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítása után ellehetetlenült a két szektor kombinálása, azaz a magánszférában gyorsan, de pénzért megszerzett diagnózis után a társadalombiztosítás kontójára elvégzett beavatkozás. A törvénymódosítás értelmében, aki a magánegészségügyi szolgáltatónál kap diagnózist, akkor azzal a diagnózist felállító orvos már nem kezelheti őt az állami ellátórendszerben.
Hivatalosan ez azt jelenti, hogy a sokszor százezres vagy milliós nagyságrendre rúgó beavatkozásokat is zsebből kell fizetnie annak, aki nem akarja kivárni a nem ritkán több hónapos, akár éves várólistákat egy műtétre. (Ha elérhető egyáltalán az adott beavatkozás a magánegészségügyben.)
Szakemberhiány és lassuló ellátás
Csak 2021-ben 17 ezer szakdolgozó hagyta ott az egészségügyet. Magyarországon az európai átlagot figyelembe véve is alacsony az egy főre jutó szakápolók száma. Az ellátás lassulása két okból is bekövetkezik: egyrészt nincs ideje a megmaradt személyzetnek a betegekkel a minimálisnál több időt foglalkozni, másrészt az orvosi bérek egységesítésével és a hálapénz kivezetésével az orvosok motivációja is megszűnt arra, hogy minél több beteget lássanak el a műszakjuk alatt.
Az infláció
Az infláció emelkedése azonban egészen biztosan áremelést hoz a szektorba, és ez – kombinálva az emelkedő rezsivel és elszálló élelmiszerárakkal – azt fogja eredményezni, hogy csökken a háztartások megtakarítása. Akinek nincs magánegészségügyi biztosítása, inkább választja majd az ingyenes állami ellátást, ám ott a már említett problémák miatt lehet, hogy heteket, hónapokat kell várnia, míg ellátják.
A PWC nemrég megjelent tanulmánya szerint a szektorban az elmúlt három évben a magánszolgáltatók átlagosan nagyjából 20 százalékkal emelték az áraikat, amit az infláció, a bérköltségek és a rezsi árfelhajtó hatása tovább fog növelni. Felméréseik szerint az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről a harmincezres irányába tett nagy lépést, de az utóbbit meghaladó átlagárak elérése sem látszik távolinak.
A PWC is felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a tendenciáknak a megmaradásával az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre egyenlőtlenebbé válik a társadalomban.
Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója szerint az állami rendszer – túlterheltsége miatt – az ingyenesség ellenére sem lesz vonzó alternatíva. A magánegészségügyi szolgáltatások fenntarthatóságához azonban mindenképpen szükségét látja annak, hogy csökkenjen a zsebből, biztosítás nélkül kifizetett egyéni vizsgálatok és kezelések aránya. „Régóta mondjuk, hogy fontos a magánegészségügyi biztosítás megléte, ma már a munkaadóknál egyre gyakrabban jelenik meg valamilyen biztosítási csomag a juttatások között.”
Lancz szerint már elérhetőek a piacon olyan konstrukciók, melyeknél az éves biztosítás összege két vizsgálat árából elérhető. Közép-, illetve hosszútávon az állami társadalombiztosítási rendszer és a magánszolgáltatók szorosabb viszonyát tartaná indokoltnak, ahol a társadalombiztosítás terhére lehetne magánszolgáltatóknál is igénybe venni különböző ellátásokat. Szerinte ebben a szektorban a forint drasztikus gyengülése önmagában nem okoz akkora gondot, mert a fő költségtényező a bérekben jelentkezik, inkább az általános infláció és a rendelők rezsijének elszállása okoz majd kihívást.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
