Négyszeres gázszámla, hatszoros áramár – mindenki számol, hogyan kerülhetők el a bezárások a kulturális szektorban

A hatóságilag csökkentett gáz- és áramárra jogosultak körének szűkítésével júliusban szinte egyik napról a másikra került nehéz helyzetbe egy sor kulturális és közintézmény. A tágas belső terek felfűtése akár több száz millió forintos pluszköltséget ró a sok esetben amúgy is szűkös költségvetésekre – annál nagyobb az intézmények előtt tornyosuló kihívás, minél nagyobb hányadát tette ki eddig a költségvetésből a rezsiszámla.

Ennek nyomán egy óbudai gimnázium egyszeri százezres hozzájárulást kérne a szülőktől a fűtésre; a Waldorf iskolák és óvodák rezsije 300 millióról 2,3 milliárd forintra nőhet, a 42 iskolából álló magániskolai hálózatot működtető Magyar Waldorf Szövetségnél állami támogatásban és külsős szponzorokban reménykednek, mert nem tudják kigazdálkodni a többletköltségeket. Az önkormányzatok is kikerültek a rezsitámogatásból, költségeik duplázódnak-négyszereződnek a jövőben.

Jó pár kulturális intézménynél kopogtattunk a fenti témával kapcsolatos kérdéseinkkel, de csak egy részüktől kaptunk visszajelzést, ők általában a rezsiköltségek minimum négyszereződésével számolnak. Többen nem akartak nyilatkozni, mert jelenleg is dolgoznak a fűtési stratégiájukon, vagyis azon, hogyan kerülhetik el próbatermek, színpadok, olvasótermek bezárását vagy a működés korlátozását. Van olyan kulturális intézmény, amely minimum egy hónapos leállásban gondolkozik.

Nemzeti fűtéscsökkentés

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy olyan kiemelt központi költségvetési kulturális intézmény is segítségre szorul, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, amelynek rezsiköltsége 100 millió forintról 520 millió forintra nőtt. Az intézmény már kapott kompenzációt a kormánytól, de az igazgató nyilatkozata szerint további segítségben bízik, így le tudnák szigetelni az ablakaikat, ami további megspórolt energiát és forintokat jelenthet a jövőben.

A Magyar Állami Operaháznak viszont komoly megszorításokat kellett bejelentenie augusztus elején „a közüzemi költségek növekedése”, a „valutaárfolyam-mozgásoknak való kiszolgáltatottsága”, valamint „a minisztérium 600 milliós elvonása” miatt. Az intézménynél idén egymilliárdos, jövőre 500 milliós forráscsökkenéssel számolnak, le is fújták az Eiffel Műhelyház nagytermébe szánt idei összes felnőtt előadást, egész pontosan négy közelgő premiert. Fesztiválprogramokat is töröltek, egy szimfonikus koncertet pedig átvisznek az Operaházba.

A megszorítás azért is érintheti érzékenyen az intézményt, mert az Eiffel Műhelyházat nem régen, csak 2020 közepén nyitották meg az Operaház új logisztikai és művészeti központjaként, mintegy öt év tervezés és építés után, a közelmúltban pedig további öt próbaterem készült el. A 22 ezer négyzetméteres épületben kialakított hatalmas, 500 fős Bánffy Terem kihasználtsága így minden bizonnyal a gyerekeknek szóló előadásokra korlátozódik.

Az Operaház ígérete szerint az elmaradó előadásokat három éven belül pótolják, bár az nem világos, hogy melyik játszóhelyen. Az Operaház Telexnek tett nyilatkozata szerint 500 milliósra becsülik a megnövekedett rezsiköltségeket, és egyelőre nem tudják, kapnak-e többlettámogatást a kormánytól a fedezésére.

A Magyar Állami Operaház logisztikai központja, a X. kerületi Eiffel Műhelyház Bánffy Terme a próbaüzem első előadásának kezdete előtt 2019. április 7-én. MTI/Máthé Zoltán

Melegedő, olvasó

A Budavári F épületben több hatalmas raktárszinttel és olvasóteremmel központi költségvetési szervként működő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nem válaszolt kérdéseinkre, de a pénzügyi beszámolóikból kiderül, hogy a közüzemi díjak tavaly 111 millió forintot – több mint 300 milliós jövőbeli kötelezettség mellett – tettek ki a durván öt (jövőre csak három) milliárdos teljes költségvetési kiadásból.

A főváros által fenntartott, központi könyvtárból és több tucat fiókkönyvtárból álló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója kérdéseink megismerése után későbbre ígért nyilatkozatot a témában, jelenleg vizsgálják a helyzetet. Ezt az is nehezíti, hogy az épület- és ingatlanállományban nem egységesek a fűtési megoldások.

A könyvtárhálózat nyilvános költségvetési beszámolójából látszik, hogy 130 millió forintot fizettek ki közüzemi díjakra 2021-ben – 451 milliós jövőbeli kötelezettségvállalás mellett –, az összkiadásuk pedig mintegy 3,5 milliárd forint volt.

Nem kell a nagy lámpa

A fővárosi Katona József Színház kérdésünkre azt írta: egyelőre minden játszóhelyen elkezdődik a munka, nem szeretnének bezárni egyet sem. De a helyzetre való tekintettel a próbákat „szinte a bemutatóig munkafényben”, tehát reflektoros megtervezett színpadi világítás nélkül kell megtartani.

A színház majdnem teljes területén gázkazán adja télen a meleget, úgyhogy azzal számolnak, hogy a rezsiköltségeik durván négyszereződni fognak. A többletköltségekre a fenntartó fővárosi önkormányzattól nem kapnak pluszforrásokat: „magunknak kell kigazdálkodni, igyekszünk úgy, hogy bemutatót, előadást ne kelljen elhagynunk”.

A fővárosi kulturális és színházi befogadóterek már az új rezsiárszabályozás előtt nehéz helyzetbe kerültek: a Trafó a Sberbank-csőd során elveszített több száz milliós tartaléka miatt várja a főváros többlettámogatását, az Átriumot pedig a taotámogatás eltörlése óta hagyta magára a kultúráért felelős minisztérium, hogy aztán a nézők megkíséreljék a megmentését.

Tél diktálta műsorrend

A Budán mintegy 60 társulatnak-szervezetnek bázist, irodahelyiséget, próba- és előadótereket biztosító Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház ügyvezető elnöke, Rozgonyi-Kulcsár Viktória a G7-nek azt mondta: az új rezsiszabályok miatt egy hónapos leállás jöhet a fűtési szezonban, és a december és február közötti színházi programok eltörlése is felmerült.

Az évek óta üresen álló hatalmas, 6700 négyzetméteres iskolaépületet 2012-ben vették birtokba a színészek-táncosok, a bérleti szerződést éppen most újította meg a fővárossal az üzemeltető további 10 évre. A működési modell szerint az üzemeltetési és rezsiköltséget – durván évi 60 millió forintot – a házban működő társulatok, szervezetek adják össze a használt területük arányában. Nem sokkal azután, hogy aláírták a szerződéseket a fővárossal, illetve a bérlőikkel, megváltozott a rezsiár-szabályozás:

Abba a helyzetbe kerültünk, hogy a gáz októbertől négyszeresére, az áram januártól várhatóan a hatszorosára nő, ami elképesztő számokat produkál majd. Ezért most a tagokkal is új konstrukciót kell kialakítanunk a megnövekedett költségek fedezésére.

További spóroláson is gondolkoznak: az egyik lehetőség, hogy a hivatalos fűtési szezon elején és végén egy-egy fűtésmentes hónapot próbálnak nyerni, és még egy hónapra leállnak télen. A másik, hogy besűrítik a szeptembert és majd elnyújtják a színházi évadot, télen viszont nem játszanak. Ez viszont nem oldja meg a házban dolgozó szervezetek helyzetét – ráadásul a házat régi kazán fűti, amivel napi szinten nem nagyon lehet szabályozni a hőmérsékletet.